A dioxin hatása az emberi szervezetre - A dioxinmérgezés tünetei, szövődményei

Szerző: antsz.hu

Napjaink élelmezés-egészségügyi szenzációja a dioxin tartalmú tojás megjelenése Németországban. Nem valósul meg teljes mértékben az EU elképzelése arról, hogy a gyártók saját felelősségük tudatában dolgozva, biztonságos termékeket állítanak elő - olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat tájékoztató közleményében.

Mi a dioxin?

Miért kerülhetnek mikotoxinok az élelmiszerekbe?

A mikotoxinok ősidők óta jelen vannak az élelmiszerláncban, és már a középkortól vannak olyan járványleírások, melyek penészgombák által termelt méreganyagok hatására vezethetők vissza (pl. "Szent Antal tüze", ergotizmus). Teljes kiküszöbölésük az élelmiszerláncból nem lehetséges, azonban mindent meg kell tenni a toxinmennyiség csökkentése érdekében. Az egyes penészgomba fajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek. Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet.
Miért kerülhetnek mikotoxinok az élelmiszerekbe?>>

A dioxinok (a poliklórozott dibenzo-para-dioxinok és a dibenzofuránok közös neve) májkárosító vegyi anyagok, a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az ipari termékekben. A dioxinoknak számos módosulatuk van, melyeket összefoglalóan kongénereknek neveznek. Jellemzőik: stabil, zsírban oldódó, a táplálékláncon keresztül feldúsuló, az emberi zsírszövetben raktározódó, a placentán átjutó, a tejjel kiválasztódó vegyületek. Közülük néhány nagyon mérgező, rákkeltő hatású vegyület.

A dioxinok szennyező anyagkénti előfordulása széleskörű. A környezetben, az élelmiszerekben és az emberi szervezetben egyaránt megtalálhatók. Elsősorban mesterségesen állítják elő a dioxinokat, néhány közlemény azonban természetes keletkezésként jelöli meg a vulkánok működése, vagy erdőtüzek kapcsán való előfordulásukat. Jelenlétük a 2000 éves egyiptomi múmiákban és egy 100 éves eszkimó asszonyban nem volt kimutatható, ez a tény igazolja a mesterséges eredetet.

Dioxin hatás előfordulhat munkahelyi körülmények közt és balesetek során is. A lakosság azonban leginkább az élelmiszerek útján találkozik ezen veszélyes vegyületekkel. Az élelmiszerek közül legtöbbször az állati eredetű élelmiszerek szolgálnak forrásul. Az emberi szervezetbe jutó dioxinok több, mint 75 százaléka zsírt, vagy olajat tartalmazó élelmiszerekkel kerül testünkbe. A növényi táplálékok kisebb, az állati eredetű élelmi anyagok nagyobb mértékben tartalmaznak dioxint. A dioxin leginkább a hal és a tej fogyasztásával kerül a szervezetünkbe, bár e termékek feldolgozása nagy mértékben csökkenti bennük a dioxinok koncentrációját.

Meddig maradnak meg az emberi szervezetben? A dioxin-mérgezés tünetei

A dioxinok a környezetben sokáig fennmaradnak, igen ellenállók kémiai és biológiai hatásokkal szemben egyaránt. Az erősebben klórozott származékok többnyire lassan ürülnek ki a szervezetből. Az emberi zsírszövetben a dioxin-háttérszint átlagosan 20ng/kg-ig terjed. Halálos dózisuk igen eltérő lehet. Heveny mérgezés ritkán fordul elő, akut mérgező hatást élelmiszerrel történő elfogyasztás útján a szakemberek ismeretei szerint még nem okozott.

A dioxinok krónikus hatása

Krónikus májbetegség gyakori előfordulásával találkozhatunk a hűtőgépgyártók, a vegyészek, a vegytisztítók, a gumiipari dolgozók körében.

Az akut mérgezés jellemző tünete a klórakne, de jelentkezhetnek a következő szimptómák: a szem és a légutak irritációja, fejfájás, szédülés, hányinger, memóriazavarok, érzékelési zavarok, álmatlanság, végtag-, hasi fájdalom, étvágytalanság, súlyvesztés, fokozott fáradékonyság, libidó csökkenés. A dioxinok krónikus hatásuk eredményeként krónikus májkárosodást okozhatnak. Ilyenkor a folyamatos, vagy ismétlődő hepatotoxikus hatásra cirrhosis, fibrózis, hepatoportalis sclerosis, hepatikus porphyria, neoplasma jelenhet meg.

Milyen egészségügyi következményeket okozhatnak a dioxinok?

A megbetegedéseket a különböző utakon (élelmiszerek, környezet, munkahelyek, balesetek és háborúban vegyi fegyverként) bejutó és ott hosszabb távon felhalmozódó dioxinok okozhatják. A májkárosodáson kívül jellegzetes idegrendszeri-, immunrendszeri-, bőrelváltozást, a csecsemőmirigy-, a lép- és a nyirokcsomók elfajulását, csontvelő károsodást, hormonális hatást (például a méh növekedése) vesecisztát is okozhatnak a vegyületcsoport tagjai.

A dioxin okozhat diabéteszt

Az amerikai veteránügyi minisztérium korábban elismerte, hogy az amerikai hadsereg által a vietnámi háború idején bevetett Agent Orange elnevezésű növényirtószer fő komponense, a dioxin okozhat diabéteszt. Így tavaly 270 ezer vietnámi veterán kapott kompenzációt a dioxinhoz köthető cukorbetegségért. (MTI)

Egyes vegyületek hatással lehetnek a hormonok és az enzimek működésére. A dioxinok rákkeltő hatása feltételezhető, okozhatnak tüdőrákot, gége-, prosztatarákot; myeloma, Hodkin-limfóma, leukémia is előfordulhat dioxin expozíció miatt. Méhen belüli hatás esetén idegrendszeri fejlődési zavarok alakulhatnak ki.

Teratogén hatásra utal Sevesoban az ipari katasztrófa után és Vietnamban a háborút követően a vietnami lakosság továbbá az amerikai katonák utódai körében nyúlszáj, értelmi fogyatékosság, sérvek, sokujjúság előfordulása.

Élelmezés-egészségügyi vonatkozású határértékek:

A top20 rákkeltő anyag

Nyilvánosságra került az Amerikai Rák Társaság soros jelentése, amelyben a leginkább rákkeltő anyagok aktuális listája is megtalálható. A toplistát a legfrissebb vizsgálatok alapján állították össze, megtalálható rajta az LCD-tévék egyik alkotóeleme, az indium-foszfid, de a többműszakos munka is helyt kapott. A top20 rákkeltő anyag>>
  • A növényi eredetű élelmiszerek a levegő dioxin tartalmától szennyeződnek, az állati eredetű termékekbe az állatok szennyezett takarmányai, vagy a késztermékek szennyezett csomagolóanyagai útján jut a káros vegyület.
  • Az Európai Unió az elmúlt időszakban az élelmiszerek átlagos dioxin tartalmát pg ITEQ/g egységben tette közzé: húsban 0,5-0,7, tejben és tejtermékekben 0,6-1,0 tojásban ~1,0, halban 10 körüli pg ITEQ/g.
  • A dioxinok háttér bevitelét a mérések napjainkban 2-6 pg TEQ/ttkg-nak találták, mely nagyságrendjét tekintve azonos a még tolerálható 1-4 pg TEQ értékkel. A mért adatok szerint tehát nagyon vigyázni kell a dioxinok bevitelével, különös tekintettel a veszélyeztetettek csoportjára, akik szennyezett környezetben élnek, dolgoznak, vagy akik magas zsírtartalmú élelmiszereket fogyasztanak.

Furcsa kifejezések a csomagoláson? Segítünk!

Mitől bio a bioélelmiszer? Mi az az emulgeálószer? És a térfogatnövelő meg az ízfokozó? Mitől homogénezett a tej? Tartósítószer és társai, avagy segítünk eligazodni a csomagoláson olvasható kifejezésekben.
Mi van az élelmiszercímkéken?>>

Mindezek alapján hangsúlyozandó, hogy a megszokott élelmiszer fogyasztás mellett bejutó mennyiségek életen át tartó fogyasztása esetén, az élelmiszerekben levő határérték alatti dioxin mennyiségek ismereteink szerint nem okoznak megbetegedést. Az időszakosan és a konkrét esetben esetleg élelmiszerrel elfogyasztott dioxinnal szennyezett tojás (Németországban) sem okozhat várhatóan egészségkárosodást.

A teljes, eredeti anyagot az ÁNTSZ honlapján itt tudja elolvasni>>

(Forrás: Antsz.hu - Dr Molnár Kornélia, Dr Rodler Imre)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Allergiás nátha Allergiás nátha

A tünetek súlyosságának megítélése lényeges a kezelés szempontjából.

A 3 voltos gyermekgyilkos

Ki ne ismerné, kicsi kerek, fényes, sikamlós és már minden háztartásban megtalálható - ez a gombelem. A távirányító, a kislámpa, a...

Mi az infraszauna? Vannak...

Az infraszauna egy olyan szaunatípus, ami a fény felhasználásával állít elő hőt. Ezt a szaunatípust néha távoli-infravörös szaunának is nevezik...

Gáz- és gyógyszermérgezés -...

Bajba jutott embertársaink közül a mérgezettek azok, akik nagy valószínűséggel mindenképpen külső segítségre szorulnak. Magyarországon...

A fagyálló...

Magyarországon, főleg a keleti országrészben, az európai átlagnál jóval gyakoribb a leggyakrabban szélvédőmosó folyadékként használt...

Mindennapi mérgeink

Teflon edények, műanyag palackok és mosószerek. A mindennapi életben használatuk természetes, az egészségünkre gyakorolt hatásaik pedig csak évek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.