• Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok)

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Az ajak-, illetve szájpadhasadék (népiesen nyúlajak és farkastorok) hazánkban is az igen gyakori fejlődési rendellenességek közé tartozik. Nagyjából minden 5-600 újszülöttből egyet érint ezen elváltozások valamelyike.

        Kialakulásuk annak köszönhető, hogy a magzat fejlődése során a két oldalról, valamint középről növekvő, az orr- és szájüreget kialakító és egymástól elválasztó szövetek, nem nőnek össze megfelelően. Így – a fejlődési rendellenesség súlyosságától és lokalizációjától föggően – ajak-, illetve szájpadhasadék alakul ki, vagy a súlyossabb formákban a kettő egyszerre van jelen.

        Hirdetés

        Amennyiben az ajakhasadék nemcsak a felső ajak és az orrnyílás közötti folytonossághiányt jelenti, hanem kiterjed a felső állcsontra is, akkor állcsonthasadékról is beszélünk.

        A szájpad hasadéka is különböző mértékű lehet. Lehet egy vagy kétoldali, és érintheti csak a lágyszájpadot, vagy végighúzódhat a teljes szájpadláson. Ez utóbbi esetben az orr- és szájüreg nem különül el egymástól.

        Ön tudta?

        Előfordulási gyakoriságuk 1:500-700, az ajakhasadék gyakoribb fiúkban, a szájpadhasadék pedig lányokban.

        A rendellenesség kialakulásának pontos oka nem tisztázott.

        A szövetlemezek inkomplett záródását okozhatja a terhesség alatti dohányzás, a kismama nem megfelelő táplálkozása, bizonyos gyógyszerek, pl. antiepileptikumok szedése, illetve egyes terhesség alatti vírusfertőzések is.

        Mindemellett genetikailag is meghatározott az elváltozás kialakulása. Amennyiben a családban már van hasonló rendellenességgel született egyén, akkor a baba sokkal nagyobb valószínűséggel fogja örökölni az elváltozást.

        A fejlődési rendellenesség, gyakran már a terhesség alatt felismerhető UH segítségével, ha azonban erre nem kerülne sor, akkor a születést követően, rövid időn belül egész biztosan nyilvánvalóvá válik az eltérés.

        Különböző problémákat okoz az újszülötteknél

        Attól függően, hogy mely területek érintettek, az újszülöttnél különböző problémák jelentkezhetnek. Önálló ajakhasadék esetén, a száj körkörös izmainak rendellenessége miatt, a szopási nehézség a legszembetűnőbb.

        Szájpadhasadék esetén a hangképzést, orrlégzést, táplálkozást egyaránt befolyásolja a folytonássági hiány.

        Mivel a szájpad hasadékának zárása a születést követően azonnal nem történhet meg, néhány intézményben egy lemezt helyeznek el a szájüregben, amely egyrészt elzárja egymástól az orr- és szájüreget, könnyítve ezzel a táplálást, másrészt pedig húzóerőt fejt ki a nyílás két szélére, így fokozatosan kissebbíti a hasadékot az operáció napjáig.

        A szájpadhasadékkal született gyerekek a helyes hangképzés, tiszta beszéd elsajátítása céljából gyakran logopédus segítségére szorulnak.

        A tökéletlen összenövések, miatt a fülkürt sem szellőzik megfelelően, ami gyakran krónikus középfül gyulladást okoz.

        Ritkán előfordul, hogy a sikeres operáció és a logopédiai segítség ellenére is, fennállnak a hangképzési problémák. Ilyenkor a gyermek 3 éves kora körül, de mindenképpen még beiskolázása előtt, újabb műtéti beavatkozás szükséges.

        A műtéti megoldás az egyetlen kezelési mód

        A kezelés tehát egyértelműen – a fejlődési rendellenesség minden formájánál – műtéti beavatkozást jelent.

        Sebészi beavatkozások

        Tudjon meg többet a műtétekről

        Ennek időpontja nagymértékben függ a baba általános állapotától, de nagy általánosságban az mondható, hogy ajakhasadék esetén 3 hónappal a születést követően megtörténik az első beavatkozás. Előfordul – pl. kétoldali hasadék esetén – hogy nem egyszerre zajlik az elváltozás helyreállítása, hanem rövid időn belül két műtétet végeznek az orvosok.

        A szájpadhasadék zárására, legkésőbb 1-2 éves korig kerül sor, az állcsonthasadékot pedig csak jóval később, 10-12 éves korban állítják helyre. Kisebb korrekciós műtétekre még ezeket követően is szükség lehet.

        A kezelés nem ér véget a műtétettel

        Kezelésük azonban nem ér véget a műtétekkel! A gondozásukban résztvevő szakemberek – gyermekorvosok, fül-orr gégészek, logopédusok, fogorvosok és szájsebészek, esetenként plasztikai sebészek és pszichológusok – szükség esetén felnőtté válásukig követik fejlődésüket, és egészségi állapotukat, így segítenek megelőzni minden lehetséges szövődményt és komplikációt, illetve áthidalni minden olyan pszichés és egyéb jellegű nehézséget, ami a ‘másságukból’ adódhat.

        Fontos tudni, hogy a megfelelő időben elvégzett műtétnek, illetve a tartós és rendszeres gondozásnak köszönhetően, a rendellenességgel született gyerekek is teljes értékű életet élhetnek!

        Fizikai és szellemi teljesítményük semmiben nem marad el kortársaikétól!

        Olvasson tovább! Ajak- és szájpadhasadékos babák szoptatása

        Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Módosítva: 2018.07.13 20:51, Megjelenés: 2017.06.15 02:51
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

        Világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot kapott két kisgyerek

        Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést.

        "Mi okozhatja az ajakhasadékot?" - Az orvos válaszol

        "Az ajakhasadék kizárólag rendellenesség lehet, vagy orvosi műhiba is okozhatja?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.