• Kit fenyeget leginkább a kiszáradás? - Betegek, gyermekek, idősek, kismamák

        Irinyi-Barta Tünde
        Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Az egészséges életmód részét képzi a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás. A felnőtt szervezet napi folyadékigénye 2-2,5 liter.

        A folyadékszükségletet nagyban befolyásolja a fizikai aktivitás (sportolás, fizikai munka), annak mértéke, intenzitása, hossza, az időjárás, a környezeti tényezők, a kor, a nem, illetve az egyéni tulajdonságok (izzadás mértéke, betegségek). Az időseknek, gyerekeknek, kismamáknak, betegeknek, a nehéz fizikai munkát végzőknek, illetve az intenzíven sportolóknak magasabb a folyadékigénye az átlagnál, csakúgy, mint mindannyiunknak, ha az idő igazán melegre fordul.

        Magas lázzal, hasmenéssel, hányással járó állapotok esetén amennyiben a bevitt és az ürített folyadék mennyisége az utóbbi irányába billen, kiszáradás fenyegeti a szervezetet. A hidratáltság helyreállítása egyszerűnek tűnik, ha csak hasmenésről van szó. Ez esetben nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztása, illetve szájon át alkalmazott rehidráló porok alkalmazása segíthet. Veszélyesebb helyzet áll elő, ha láz is társul a hasmenéshez, de a kiszáradás szempontjából legveszélyesebb, ha hányás is fellép. Ilyenkor bármilyen folyadék bevitele nehézséget okoz. Egyetlen megoldás, ha megpróbálunk kortyonként inni, ennek ellenére súlyos esetben akár infúzióra is szükség lehet.

        Hirdetés
        A kiszáradás - Vigyázat, csökkenhet a szomjúságérzet!

        Kiszáradásnak (dehidráció) nevezzük azt az állapotot, mikor a szervezet víztartalma csökken. Háromféle formában fordulhat elő, amelyeket az alapján különíthetők el, hogy a víztartalom csökkenését kíséri-e az ásványi anyag egyensúly felborulása, és milyen irányban. A kiszáradás - Vigyázat, csökkenhet a szomjúságérzet!

        A hasnyálmirigy-gyulladás, a hashártyagyulladás vagy nagy kiterjedésű égési sérülések szintén olyan nagymértékű folyadékvesztéssel járhatnak, hogy a szervezet gyorsan kiszáradhat. Minél hosszabb ideig állnak fenn a fenti állapotok, annál súlyosabb esettel állunk szemben, így a probléma megoldása is egyre nehezebbé válik.

        A gyermekek testének nagyobb százaléka víz (körülbelül 70-80), mint a felnőtteknek (50-60 százalék). Gyermekek, de különösen a csecsemők gyorsabban és több folyadékot veszítenek, azaz könnyebben kiszáradnak, főként, ha esetleg a fent említett betegségek is fennállnak. Ennek hátterében az áll, hogy a testtömegükhöz viszonyítva nagyobb a testfelületük és szaporább a légzésük, mint a felnőtteknek. Csecsemőknél, a felnőttekre is jellemző tüneteken kívül (szomjúságérzet, fáradtság, kevesebb, sötétebb vizelet), a besüppedt kutacs (a csecsemő koponyájának az a puha része, ahol a koponyavarratok találkoznak, ebből a csecsemő koponyáján hat kutacsot különböztetünk meg, de a szülők általában csak hármat tudnak kitapintani) is utalhat a kiszáradásra.

        Terhesség alatt mind az anyuka, mind a baba egészsége szempontjából nagyon fontos a megfelelő folyadékfogyasztás. Terhességi hányás vagy ödéma (vizenyő) jelentkezése esetén különösen oda kell figyelni a folyadékháztartásra. Szoptatós kismamáknál a szoptatással vesztett folyadék pótlására ugyancsak fokozottan kell figyelni, elegendő mennyiségű víz fogyasztása szükséges ugyanis a tejtermelés biztosításához.

        Időseknél a szervezet víztartalma kevesebb (inkább 50 százalék körüli), mint a fiatalabb felnőtteké, vagyis rosszabb a hidratáltságuk. Éppen ezért, ha nem isznak megfelelő mennyiségű folyadékot, gyorsabban kiszáradhatnak. Ehhez társul még, hogy a kor előrehaladtával a szomjúságközpont működése csökken, a szomjúságérzet később jelentkezik, ezért az időseknek tudatosan kell inniuk, még ha nem is érzik, hogy szomjasak. Amennyiben egy idős ember kiszáradással járó betegségben szenved, létfontosságú a megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása – a dehidráció egyik jellegzetes tünete a zavartság. A szépkorúak gyakran egyéb betegségektől is szenvednek: sokszor előfordulnak érrendszeri betegségek (szív, agy, perifériás erek), vérnyomás problémák, vesebetegség. Ezeket a betegségeket egy esetleges kiszáradás tovább súlyosbíthatja és akár szívinfarktus, agyi infarktus vagy veseelégtelenség is lehet a következmény.

        A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a krónikus betegségek következtében az idősek gyakran szednek gyógyszereket, például vízhajtót. Nem megfelelő adagolás esetén ezek a gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhetnek a kiszáradás jelei.

        Fontos tehát, hogy a korunknak, egészségi állapotunknak, napi tevékenységünknek, illetve az időjárásnak megfelelően mindig elegendő folyadékot fogyasszunk, hogy a kiszáradás kínzó tüneteit elkerüljük.

        Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg 
        Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Módosítva: 2019.06.17 20:33, Megjelenés: 2017.08.06 11:25
      • Cikkajánló

        Limfocita

        Limfocita

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Mennyi a normál értéke? Mi okozhat ennél alacsonyabb vagy magasabb értéket?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        A kiszáradás - Vigyázat, csökkenhet a szomjúságérzet!

        Kiszáradásnak (dehidráció) nevezzük azt az állapotot, mikor a szervezet víztartalma csökken. Háromféle formában fordulhat elő, amelyek az alapján különíthetők el, hogy a víztartalom csökkenését kíséri-e az ásványianyag-egyensúly felborulása, és milyen irányban.

        Kiszáradás - Mik a tünetek? Mi okozhatja?

        Ha a szervezet folyadéktartalma sokkal nagyobb mértékben csökken, mint amilyen mértékben az elveszített folyadék pótlásra kerül, akkor kiszáradásról, más néven dehidrációról vagy exsiccosisról (ejtsd: exszikkózis) beszélünk. A kiszáradás a folyadékháztartás felborulása, amely az esetek többségében a sóháztartás (elektrolit-háztartás) felborulásával is együtt jár. A dehidráció vagy túl kevés folyadékfogyasztás, vagy fokozott folyadékvesztés következménye.

        Hőség és egészségünk

        A nagy hőség extrém megterhelést jelent az emberi szervezet számára, amelynek ilyenkor folyamatosan arra kell törekednie, hogy testhőmérsékletünket állandó szinten tartsa. A hőség különösen az idős emberekre és a gyerekekre, de bármely egészséges emberre nézve is igen veszélyes lehet.

        Fehér liszt és fehércukor - Mi az igazság a fogyasztásukkal kapcsolatban?

        A 21. században egyre inkább ellenzik a finomított búzaliszt és kristálycukor fogyasztását a szakemberek. Köszönhető ez annak, hogy túlságos feldolgozottságuk miatt kevés értékes tápanyagot tartalmaznak, ellenben magas a kalóriatartalmuk, kis mennyiség fogyasztásával is nagy energiabevitelt érünk el. Ennek következtében könnyen alakul ki túlsúly, elhízás, szövődményként pedig különböző anyagcsere-, szív- és érrendszeri megbetegedések sújtanak minket.

        Mikor milyen édesítőszert válasszunk?

        Az ételeink édesítésére a legelterjedtebb természetes édesítő manapság a kristálycukor (szacharóz, répacukor) és a méz használata, ugyanakkor már nagyon sokféle édesítőszer közül választhatunk a boltok polcairól. Nem kell aggódnunk, ha az édesítőszerek mellett döntünk, semmilyen egészségügyi kockázattal nem kell számolnunk az általánosan fogyasztható mennyiségen belül.

        Nyár - Milyen veszélyben vannak a gyerekek?

        Ahogy melegszik az idő, a gyermekgyógyászati sürgősségi osztályt is egyre többen keresik fel. A leggyakoribb okok: vágások, törött csontok és fejsérülések.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.