Memóriazavar, demencia, elbutulás...

Szerző: MTI-Press

Elfelejtettem, kiment a fejemből, nem emlékszem, nem jut eszembe - gyakran mondunk-hallunk ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, megállapításokat akár fiataloktól is, de leginkább idősektől. Vajon a memóriazavar - amellett, hogy időnként zavaró és kellemetlen - betegségként kezelendő vagy csupán túlterheltség, az agy ideiglenes "kikapcsolása", múló jelenség?

Ahogy Iván László gerontológus professzor mondja, az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja az öregedés rejtélye. A valós biológiai ismeretek híján számtalan öregedéselmélet született az idők folyamán. Ma általánosan elfogadott nézet, hogy az öregedés a szervezet alkalmazkodóképességének csökkenése.

Az apadó alkalmazkodóképesség különféle elváltozásokat idéz elő a szervezetben. Bár az öregedés megállítására, megakadályozására nincs ma reális lehetőség - és az öregedés "természetrajzához" hozzátartoznak bizonyos kedvezőtlen változások, hiszen az idős ember társadalmi státusa megváltozik, életritmusa lelassul -, ezek főként nem biológiai tényezők, sokkal inkább szociális-kulturális adottságok. A memóriazavar annak ellenére, hogy nem kifejezetten korral együtt járó jelenség, mégis leginkább az időseket érinti. A szakemberek véleménye szerint emlékezetünk minősége nemcsak genetikai örökségünktől függ, hanem nagy szerepe van ebben a gyakorlásnak, emlékezetünk "tréningjének", állandó használatának. Nemcsak gerontológusok, de neurológusoknak is gyakori témájuk az időskorral együtt járó emlékezetkiesés, ami adott esetben egészen a demenciáig, az elbutulásig vezethet.

Az Alzheimer-kór


Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni.
Kezelési lehetőségek >>

Salacz Pál, a Pszichiátriai és Neurológiai Klinika főorvosa, aki naponta találkozik praxisában ilyen esetekkel, felidézi, hogy régen külön memóriaklinika működött, ahol ezeket az eseteket kezelték. Az országban most is van, egyrészt a klinikán, másrészt több egészségügyi központban demenciacentrum, ahol a súlyosan emlékezetvesztőket vizsgálják és kezelik. Elöregedő világunkban, a "vén" Európában különösen nagy hangsúlyt kap ez a probléma, hiszen a világ lakosságának csaknem egytizede 60 év feletti, és leginkább őket érinti az emlékezet romlása: a tapasztalatok szerint 30 százalékuk "feledékeny".

Köztudott, hogy a kronológiai és biológiai kor nem azonos, egyénenként is változó, hogy ki hány évesnek "néz ki", és milyen "karban van" egészsége, szellemi kapacitása. Vagyis azt mondhatjuk: az öregedés egyéni jelenség, bár vannak általános tendenciái. Ilyen a memóriazavar is. Kezdetben csak nevek, címek, telefonszámok "esnek ki" az emlékezetből, de az is előfordul, hogy egy-két óra elteltével ezek "beugranak". Tehát ez még nem jelent szellemi "leépülést", a demencia gyakran valamilyen agyi károsodás következménye. A mindennapos feledékenységre viszont már fel kell figyelni, ezt a gerontológus és pszichiáter is állítja, mert mögötte akár súlyos betegség is állhat - ideggyógyászati-pszichiátriai okok. Az indokolatlanul jelentkező feledékenységet a családnak, a környezetnek, a háziorvosnak kellene észrevenni minél korábbi szakaszban, hogy a szellemi rehabilitáció megkezdődhessen.

Szemléletes példa

Parkinson-kór - Étrend és gyógyszerek


Ha Ön levodopát szed, mindenképpen beszéljen kezelőorvosával az étrendjéről, hiszen az elfogyasztott táplálék befolyásolja a levodopa felszívódását. Parkinson-kór - Étrend és gyógyszerek>>

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy újra élesen emlékszik majd minden idős ember közeli és régmúlt történésekre, hiszen az idős korban a koncentrációs zavarok, emlékezet-kihagyások egyre gyakoribbak, a szakemberek szerint "csökken a memória terjedelme és teljesítménye" is. Amíg mindez csak megmosolyogtató időskori történés, és nem zavarja az egyén mindennapi életvitelét, a környezetet, addig a folyamatos szellemi-fizikai tréning egyensúlyban tartja a memóriát, esetleg gyógyszeres kezeléssel kombinálva. Nagyobb baj, ha nem gyógyítható, kezelhető feledékenység áll a memóriazavar mögött, hanem valamilyen betegség.

Egy híres agykutató szemléletes példát hoz fel arra, mi a különbség a hétköznapi feledékenység és a súlyos emlékezetzavar között: ha nem találod a kocsikulcsodat, az feledékenység, ha megtalálod, és nem tudod mire való, akkor gyanakodni lehet kóros elváltozásra.

Az időskor egyik rettegett betegsége az Alzheimer kór, ami nemcsak emlékezetzavart jelent, hanem egyéb súlyos tünetei is vannak. A beteg nem képes megosztani figyelmét, nem tud egyszerre több dologra figyelni, rutin tevékenységeket - mint a főzés, öltözködés, mosás - sem képes elvégezni, és megszokott tárgyait sem tudja funkciójuknak megfelelően használni. Ez a kór a demencia, az elbutulás visszafordíthatatlan formája, vagyis jelenleg nem gyógyítható. A betegségben szenvedők szellemi képessége folyamatosan romlik, a személyiségben és viselkedésben egyaránt olyan változások következnek be, amelyek akadályozzák a normális életvitelt.

Mi a Parkinson-kór?


Tudjuk, hogy Parkinson-kór akkor alakul ki, ha az agy szubsztancia nigra nevű területén a dopamin nevű hírvivő molekulát termelő idegsejtek károsodtak vagy elpusztultak.
Mi a Parkinson-kór?>>

A memória feltűnő, gyors, rohamos romlása mindenképpen figyelmeztető jel: a feledékenység vagy az agyszövet kóros elváltozása a "ludas". Ennek eldöntését tanácsos szakemberre bízni, minél hamarabb derül ki, annál hatásosabb a gyógyszeres kezelés, amely lassítja a folyamatot, illetve az egyéb speciális kezelések, melyeket a demenciaközpontok nyújtanak.

Az öregedés, valamint a velejáró fizikai-szellemi "kopások", sérülések megfejtése ma még az ember genetikai térképének titka. Remény van rá, hogy nincs messze az idő, amikor az optimális élettartam - az az idő, amelyet a biológiai öregedés által kínált kereteken belül az adott környezetben megélni érdemes -, a tudomány fejlődése következtében hosszabb lesz, és nemcsak elviselhetőbb, egészségesebb, hanem boldogabb is.

(MTI-Press)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Sétával az elbutulás ellen

A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori...

Mit tehet memóriaromlás esetén?

Ha a beteg vagy a hozzátartozói memóriaromlást tapasztalnak, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. Ismerje meg, hogy milyen...

Demencia - Mi lehet a kiváltó ok?

A demencia szót sokan az időskori elbutulással azonosítják. Legtöbbeknek egyetlen betegség jut eszükbe e szó hallatán, az Alzheimer-kór. Pedig...

Demens beteg a családban: hogyan...

Egy demenciában szenvedő rokon alapvetően változtathatja meg a család életét, hiszen a beteg ápolásával járó terhek mellett a családnak azzal a...

A jó koleszterin segíti a memóriát

Az úgynevezett jó koleszterin (HDL-C) fontos szerepet tölt be az emlékezet frissen tartásában életünk középkorától - derül ki egy közzétett...

Az anyát ért fiatalkori hatások...

A Journal of Neuroscience februári számában megjelent kutatási eredmény szerint a gyermek memóriájára és tanulási képességeire nagymértékben hat...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.