Teendők kemoterápiás kezelés alatt és után kialakult ismeretlen eredetű láz esetén

szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent: 2022.03.30.

Neutropéniás (kórosan csökkent fehérvérsejtszámú) betegek citosztatikus kemoterápiás kezelése során - akár a kezelés alatt, akár a kezelés után - nagyon gyakran alakulhat ki lázas állapot.

A lelkileg is nagyon kimerítő kezelések mellett ez a tünet önmagában is gyakran kelt komoly félelmet a rákos megbetegedésben szenvedő emberekben, főleg, hogy a lázas állapot eredete az esetek közel ötven százalékában ismeretlen.

Amíg az ellenkezője nem bizonyosodik be, fertőzéses eredetre kell gondolni. Az esetek többségében valamilyen gyakori gennykeltő baktérium (Staphylococcus, Streptococcus vagy Pseudomonas, Escherichia coli, Klebsiella) okozza a fertőzést, esetleg gombás eredet is szóba jön.

Ilyenkor a kezelőorvos az alábbi vizsgálatokat rendeli el: haemokultúra (vérvétel, melynek során a kapott vérmintából laboratóriumi körülmények közt baktérium, gomba és/vagy mycobaktérium tenyésztését végzik), vizelettenyésztés, mellkasröntgen, hasi ultrahang, a szájüreg és a végbél körüli terület megtekintése, illetve – amennyiben van – a vénakatéter esetleges eltávolítása. Illetve haladéktalanul megkezdi a szélesspektrumú antibiotikus terápia alkalmazását. Fontos, hogy ha a kemoterápiás kezelésben részesülő daganatos beteg lázas állapotot tapasztal, mielőbb forduljon orvoshoz, ugyanis minél hamarabb kezdik el az antibiotikus terápiát, annál nagyobb a siker esélye.

Hirdetés

Általában piperacillint és aminoglikozidot vagy harmadik generációs cephalosporinokat alkalmaznak. Ha három napon belül (72 óra) nem következik be javulás, mielőbb ki kell egészíteni az antibakteriális kezelést gombaellenes, antimikotikus kezeléssel is. Ilyen kombináció az antibakteriális carbapenem plusz glikopeptid antimikotikus amphotericin-B-vel történő kiegészítése.

Amennyiben a mellkasröntgen a tüdőben infiltrátumot mutat ki, abban az esetben már az első terápiás kombinációban szerepelnie kell gombaellenes hatóanyagnak is, mivel a kutatások az esetek legalább harminc százalékában gombás eredetet igazoltak.

Előfordulhat azonban a lázas állapot a kemoterápiában részesült, de nem neutropéniás betegek esetében is. Ha egyéb fenyegető tünet sem áll fenn, akkor ilyen esetben elégséges a fentebb említett részletes kivizsgálás mellett két-három napos megfigyelés.

Nem szabad megfeledkezni a megfelelő folyadékbevitel biztosításáról, mely nagyon fontos komponense a javulásnak is! Ugyanis van egy úgynevezett láthatatlan folyadékvesztés a bőrön és a tüdőn keresztül normál testhő esetén is. Ez huszonnégy óra alatt körülbelül egy liter. Az az általános szabály, hogy 37 Celsius-fok felett minden Celsius-foknál plusz fél-egy liter folyadékot vesztünk. Ez valójában egy minimumérték, amit a vízháztartás egyensúlyának fenntartása esetén figyelembe kell venni, hozzáadva a látható folyadékvesztéshez.

Látható folyadékvesztés a vizelettel távozó folyadék, súlyos betegek esetén a gyomor-béltraktuson keresztül elvesztett folyadék (például hányás, hasmenés), illetve az esetleges sebeken, sipolyokon, szondákon át távozó váladékokkal elvesztett folyadékmennyiség. Tehát érdemes jóval több folyadékot visszapótolni láz estén, mint amit a látható folyadékvesztésből elsőre becsülnénk, elkerülve a kiszáradást, és elősegítve a legyengült immunrendszer optimális működését.

Kemoterápiás kezelés alatt és után kialakult ismeretlen eredetű láz esetén érdemes minden nem létfontosságú gyógyszert is elhagyni, egyes esetekben ezek is okozhatják a lázat.

Fontos, hogy ilyen esetben a lázcsillapítás mindenképpen lassú és egyenletes legyen, hogy a keringést ne terhelje meg. Erre alkalmas a végtagok borogatása és/vagy paracetamoltartalmú lázcsillapító használata, amennyiben nem ismert vele szemben gyógyszerérzékenység.

Fontos a kivizsgálás és a terápiás lépések sorrendje is! Nem szabad, hogy sor kerüljön olyan terápiás lépésre, amely a lehetséges kiváltó okként szereplő betegséget elfedi, vagy a későbbi diagnosztikát lehetetlenné teheti! Ilyen lehet például, ha antibiotikumot kap a beteg a bakteriológiai vizsgálat előtt.

Továbbá, ha csak a legkisebb gyanú is felmerült korábban pajzsmirigy-alulműködésre, fontos elkerülni, hogy a beteg a vizsgálat előtt kontrasztanyagot kapjon, ha szükséges esetleg pajzsmirigyfunkciós vizsgálat is.

Ez is érdekelheti A pajzsmirigy-alulműködés - Részletesen a betegségről

Végül, ha a lehetséges fertőzés tisztázása mégsem sikerül, de az antibiotikus terápia mégsem elkerülhető, akkor célszerű mindenképpen a széles hatásspektrumú alkalmazása, mely a későbbi tenyésztések eredményének függvényében még mindig esetlegesen módosítható.

Tovább

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos