• Ezt ettük negyedszázada

        Szerző: diabetes.hu - Kicsák Marian, dietetikus

        Előző számunkban az őskorról írtam. A diétával kapcsolatos ajánlások 25 évvel ezelőtt nagy fordulatot vettek. S e változások igen lényegesek voltak.

        Bár a cukorbetegség kezelésében továbbra is az egyik „főszereplő” maradt az étrend (még ma is az), egyre több orvos és dietetikus emelte ki, hogy a cukorbetegek étrendje legyen olyan, mint amit egyébként az egészségmegőrző táplálkozásban ajánlunk. Nem a tiltásokról beszéltek, előbb elkezdték hangsúlyozni, mi mindent ehet egy cukorbeteg, s csak azután említették azt a néhány ételt, amit kerülni ajánlott.

        Abban az időben egyre több betegnek nyílt lehetősége vércukor-önellenőrző készülék vásárlására, és persze, nem meglepő módon, ez is segítette a jobb étrend kialakítását. Mind többen szerezhettek tapasztalatot abban, hogy egy-egy étel, ételadag-nagyság hogyan változtatja a vércukorszintet. Egyre több cukorbeteg szakított a jól ismert diétás tévhitekkel.

        Húst, hússal

        Sokan emlékezhetnek arra a tévhitre, hogy a cukorbeteg egyen „húst hússal”, hozzá kevés szénhidrátot tartalmazó ételt, főként kenyeret. A húsok valóban kevés szénhidrátot tartalmaznak, de annál több fehérjét és/vagy zsírt, amit szintén nem ehet senki „korlátlanul”. Húsból, húskészítményből összesen naponta 2-3 adagnyi mennyiségre van szüksége egy felnőtt ember szervezetének. Ez például 1 pár virslit és 1-2 szelet húst jelent.

        Ha étrendünk főként magas fehérje- és zsírtartalmú élelmiszereket tartalmaz és így kiszorítjuk a keményítőtartalmú ételeket (szénhidrátokat), amilyen a kenyér, a burgonya vagy a tészta, rosszat teszünk. A sok zsír (elsősorban a magas telített zsírsavtartalmú zsírok) felgyorsítja az erek meszesedését. A magas zsírtartalmú étrend, főként olyan mozgásszegény életmód mellett, amely az elmúlt évtizedekre általánosan jellemző, könnyen elhízást okozhat. A sok fehérjebevitel (hús) következtében pedig a szervezetben nagy mennyiségben keletkező fehérje bomlástermékek a vesén kiválasztódva erősen megterhelik azt.

        Az utóbbi negyedszázadban a zsírdús ételek is kezdtek kimenni a „divatból”. Míg 100 évvel ezelőtt természetes volt, hogy sok zsír felhasználásával készültek még a párolt zöldségek is, addig az 1990-es évekre az egyik kulcsmondata az volt a diétás ajánlásoknak, hogy minél kevesebb zsiradékkal készítsük az ételeinket.

        Hirdetés

        Kenyér vagy zsömle

        A következő „nem eszem kenyeret, csak zsömlét” diétás tévhit az egyik kedvencem. Mintha azt sugallná, kenyérből keveset vagy semmit, de zsömlét nyugodtan lehet enni. Nem ugyanolyan lisztből készül? Legyen az teljes kiőrlésű vagy sem. A barna kenyerek, mint a rozskenyér vagy a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér (Graham-kenyér) szénhidráttartalma hasonló a fehér kenyéréhez, de vércukoremelő hatása kissé az alatt marad, mert a barna kenyerekben lévő diétás rost miatt lassabban emésztődik és szívódik fel a szénhidrát.

        Az édes tilos

        A tévhitek közé sorolnám, hogy a cukorbeteg egyáltalán nem ehet édességet. A cukorbeteg mértékkel (!) ehet édességet, akárcsak a nem cukorbeteg. Azonban az édességek közül a nagyobb tápértékűeket kell választani (pl.: egy gyümölcsös vagy tejes desszertet mesterséges édesítőszerrel készítve). Már több mint 25 éve azt mondjuk a cukorbetegeknek, hogy a normál (cukorral édesített) csokoládé, esetleg a tejszínes fagylaltok mértékkel (1-2 dkg nagy kakaótartalmú csokoládé, 1 gombóc fagylalt) beilleszthetők az étrendjükbe.

        Egészségmegőrző táplálkozás

        Íme, néhány javaslat a helyes étkezéssel kapcsolatban, ami 25 év alatt mit sem változott:

        • Együnk változatosan! Sokféle élelmiszert sokféle módon elkészítve.

        • Csak néhány kerülendő élelmiszer van: hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek, aszalt gyümölcsök, méz. Ezen túlmenően nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek.

        • Mindennap együnk zöldséget és gyümölcsöt! Enélkül nincs jó étrend.

        • Együnk kevésbé zsíros ételeket! Az ételeket készítsük zsírszegényen: párolva, főzve, gőzölve, fóliában, sütőzacskóban sütve, teflon- vagy cserépedényben!

        • Figyeljünk arra, hogy milyen minőségű zsiradékot használunk ételkészítéskor!

        • Kevés sóval készítsük az ételeket, inkább válasszunk friss és/vagy szárított fűszernövényeket!

        • Péksüteménynek és kenyérnek a teljes kiőrlésű, barna vagy rozslisztből készült változatait válasszuk elsősorban!

        • Kis adagnyi keményítőtartalmú köret (burgonya/rizs/tészta) mellé válasszunk párolt zöldséget vagy nagy adag zöldsalátát!

        • Naponta többször (4-5 alkalommal) étkezzünk! Egyenletesen osszuk el a táplálékmennyiséget a nap folyamán!

         

        Glikémiás index

        Mit mutat a glikémiás index?

        A glikémiás index azt mutatja, hogy az egyes, szénhidrátot tartalmazó élelmiszereknek milyen vércukorszint-emelő hatásuk van: gyors, közepes vagy lassú. Az élelmiszerek ismerete szénhidráttartalom és glikémiás index szerint fontossá vált a cukorbetegek számára.

        Jelentős változás volt 25 évvel ezelőtt, hogy kezdték felhívni a cukorbetegek figyelmét az élelmiszerek glikémiás index (GI) szerinti csoportosítására. Azt javasolták, hogy kerülni kell a különösen magas glikémiás indexű ételek, italok fogyasztását. A közepes GI-jű élelmiszerek beilleszthetőek a cukorbeteg étrendjébe, de a mennyiségre nagyon kell figyelni! Az igen alacsony glikémiás indexű, kis szénhidráttartalmú élelmiszerek (a zöldségfélék többsége idetartozik) pedig ajánlhatók.

        Egy étel glikémiás indexét befolyásoló fontosabb tényezők

           • A szénhidrát típusa: az egyszerű cukrok gyorsabban emelik a vércukorszintet (kivéve a fruktóz), mint a keményítőtartalmúak.
           • Élelmirost-tartalom: minél rostdúsabb egy étel, annál alacsonyabb a GI-je.
           • A fehérjében gazdag ételek (sajt, hús, hal, tojás) csökkentik a velük fogyasztott szénhidrátok GI értékét.
           • Konyhatechnológia: minél könnyebben emészthetővé tesszük az ételt (pürésítés, turmixolás), annál nagyobb a GI értéke. Számít, hogy főzve vagy nyersen (pl. sárgarépa). Jól megfőzve vagy „agyonfőzve”. Minél hosszabban főzzük (túlfőzzük) a burgonyát, tésztát, rizst, a szénhidrátjuk annál gyorsabban szívódik fel a vérbe, s emeli a vércukorszintet.

        A legegyszerűbb tanács, amit a glikémiás indexszel kapcsolatban adhatok még ma is, hogy érdemes minden étkezésnél arra törekedni, hogy az ételsor összességében közepes GI-jű legyen. (Azaz minden esetben legyen magas rosttartalmú élelmiszer, étel is adott étkezés menüsorában.)

        Kalória

        Minden kezelőorvos már 25 évvel ezelőtt is kiemelte, hogy az egyénre szabott energiabevitel alapvető fontosságú minden beteg diétás kezelésénél. Ami azt jelenti, hogy egy normál testsúlyú betegnél az energiabevitel (kcal) pontosan annyi legyen, amivel az energiaegyensúly fenntartható. (Nincs fogyás, de hízás sem.)

        Kicsák Marian, dietetikus

        Kicsák Marian 1990-ben szerzett kitüntetéses diplomát dietetika szakon. Több betegeknek szóló könyv, cikk írója. Nyíregyházán a Jósa András Oktatókórházban dolgozik. Feladata a táplálkozástudomány, a dietoterápia és a diabetológia elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazása az egyéni betegellátásban, cukorbetegek oktatása, dietetikai gondozása, egészségügyi szakemberek dietetikai továbbképzése.

        Ha a beteg túlsúlyos – ezért fogynia ajánlott –, általában napi 500 kilokalóriával (kcal) célszerű csökkenteni az energiabevitelt a szükséglethez képest. A megfelelő étkezési ritmus kialakítása szintén fontos. (Egyszerűen fogalmazva: naponta többször kisebb adagokat enni.) A következő étrendi alapelv, hogy az energiabevitel mintegy fele adódjon a szénhidrátokból. Például:

        • napi 1000 kcal energiabevitelnél 125 g szénhidrát naponta,
        • napi 1400 kcal energiabevitelnél 175 g szénhidrát naponta,
        • napi 1600 kcal energiabevitelnél 200 g szénhidrát naponta,
        • napi 2000 kcal energiabevitelnél 250 g szénhidrát naponta.

        A mennyiségi és összetételi szempontból kifogástalan étrend mellett (olyat és annyit enni, amire és amennyire szervezetünknek szüksége van) elengedhetetlen a testmozgás is (legalább napi 30 perc séta/kerékpározás/úszás, stb.)!

        Egy étrend akkor egészséges, ha ellátja a testet a szükséges tápanyagokkal. Ezek a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok. Táplálékunk tartalmazzon továbbá olyan nem tápanyag komponenseket is, amelyek a növényekben fordulnak elő, flavonoidoknak hívjuk őket, és szintén jelentős szerepük van egészségünk megőrzésében.

        A több nem jobb

        A táplálkozásban azonban nem érvényes: ha valami előnyös, akkor több még előnyösebb! Javasolható, hogy étrendünk naponta tartalmazzon tejterméket, például 1 pohár tejet és 3-4 dkg sajtot vagy túrót. De nincs szükség arra, hogy napi 2-3 liternyi mennyiségben fogyasszunk tejet, mert így egyéb fontos táplálék fog kiszorulni étrendünkből. Zöldségfélét enni minden nap, helyes dolog. De szinte kizárólag zöldségféléket enni hónapokon, éveken keresztül, nem egészséges. (Hiányozni fog a testünknek például a jó minőségű fehérje, egyes vitaminok vagy a vas.)

        A táplálkozástudomány kimondja, hogy nincs önmagában egészséges vagy egészségtelen étel, élelmiszer, csak a táplálkozás egésze lehet előnyös vagy káros az egészségre. Nincsenek „bűnös” táplálékok, csak arra kell figyelni, hogy mit, milyen gyakran és egyszerre milyen mennyiségben fogyasztunk. Ez az alapelv is legalább 25 éves.

          Diabetes, az Alapítvány a Cukorbetegekért lapja


        Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség

        Már 25. éve jelenik meg évi hat alkalommal a magazin, amely a cukorbetegeknek nyújt segítséget rengeteg fontos és hasznos információval a betegség kezeléséről és megelőzéséről, életmódi tanácsokkal, oktató írásokkal, receptekkel, rejtvénnyel.

        Egy diabéteszesekből és egészségügyiekből álló csapat alapította, akik szívügyüknek tartották a cukorbetegséget és az érintettek kellő tájékoztatását. A szerkesztőség neves orvosok mellett több diabéteszest is foglalkoztat.

        Ma szerte az országból háziorvosok, diabetológus szakorvosok írnak továbbképző jellegű cikkeket a kiadványba, hivatásos újságírók tudósítanak a különböző rendezvényekről. Segít eligazodni a betegeket érintő jogszabályok, mint pl. adókedvezmény, utazási kedvezmény vagy egyes felírhatósági szabályok között is.

         


        (diabetes.hu – Kicsák Marian, dietetikus)

        Módosítva: 2014.06.03 09:41, Megjelenés: 2014.06.03 09:41
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        MTI

        A védekezés alapvető eleme a maszk szigorú és szabályos használata.

        A dohányzás káros hatásai

        A dohányzás káros hatásai

        Dr. Diószegi Judit

        Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és betegségnek teszi ki magát.

        A cukorbetegek gondozása és az ajánlott vizsgálatok

        Ha valakinél diagnosztizálják a cukorbetegséget, akár 1-es típusú, akár 2-es típusú a cukorbetegség, akkor az alkalmazott terápia mellett a betegnek fontos a folyamatos gondozás. Milyen vizsgálatokat, orvos-beteg találkozásokat sorolunk a cukorbetegek gondozásának körébe?

        Gyakorlati tudnivalók az inzulinok beadásáról

        Az inzulint a hazai cukorbetegek közel 100 százaléka ma már pen készülékekkel adagolja, ugyanakkor a diabéteszben szenvedők - viszonylag csekély számban - inzulinfecskendőket is használnak. Melyek a legfontosabb gyakorlati tudnivalók az inzulin beadásával kapcsolatban? Az alábbiakból megtudhatja.

        Cukorbetegeknél a szívinfarktust nem mindig jelzik tünetek

        A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

        A diabétesz gyógyszeres kezelése

        A cukorbetegség gyógyszeres kezelését akkor érdemes elkezdeni, ha az életmód-változtatás és az étrendi tanácsok betartása mellett nem következett be javulás a kóros laborértékekben.

        Étrend és inzulinkezelés

        A cukorbeteg étrend célja az addigi – általában nem megfelelő – étrendnek az egészséges életvitel irányába történő módosítása azért, hogy az optimális testtömeget elérjük és fenntartsuk, valamint az élettani vércukorértékeket elérve és megtartva csökkentsük a vércukor-ingadozásokat.

        Diabétesz-szűrés - Kinek, mikor ajánlott ellenőriztetni a vércukorértékeit?

        A cukorbetegség becslések szerint kétszer annyi embert érint Magyarországon, mint amennyi a felismert esetek száma, így az időben történő felismerés érdekében fontos a szűrővizsgálatok elvégzése. Kinek és mikor ajánlott diabétesz-szűrésre látogatnia? Mikor kell megismételni a vizsgálatot? Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb tudnivalókat.

        Hogyan erősíthetik a cukorbetegek az immunrendszerüket?

        A cukorbetegek sokkal hajlamosabbak a test bármely területén kialakuló fertőzésekre, mint a diabéteszben nem szenvedők. Ráadásul a fertőzések nemcsak gyakoribbak, de általában komplikáltabbak és nehezebben kezelhetők náluk. Ez azért van, mert a cukorbetegség befolyásolja az immunrendszert.

        Mit kell tudni a glikémiás indexről?

        A glikémiás index egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. Eredetileg a cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.