A túlzott sterilitás allergiához vezethet
Napjainkra általánosan elterjedt az az elmélet, hogy a túlzott sterilitás, az allergizáló faktoroktól való nagymértékű óvakodás nem segíti elő az allergia kialakulásának csökkenését, sőt, az allergiára való hajlamot fokozza.
A magyarázat az immunrendszer gyermekkori érésében keresendő. A kisgyermek immunrendszere még nem fejlődött ki teljesen, és ahhoz, hogy felnőttkorban ne reagáljon az ismeretlen faktorokra túlzott reakcióval (vagyis allergiával), a szervezetnek találkoznia kell az allergénekkel, hogy azokkal szemben a tolerancia kifejlődhessen.
Az elmúlt évtizedek higiéniai szokásainak megváltozása, az egyre nagyobb sterilitás számos már lezajlott vizsgálat szerint inverz módon növelte a lakosság allergiás megbetegedéseinek számát.
Egy amerikai kutatás során a 12-90 éves korú lakosság körében vizsgálták a szervezet ellenanyagszintjét, illetve a szájban előforduló baktériumok csíraszámának összefüggését.
A Third National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES III) által szolgáltatott adatok azt mutatták, hogy fordított arányosság mutatható ki a szervezet IgG szintje, illetve a szájüregben található Porphyromonas gingivalis baktérium mennyisége között.
Kutatások bizonyították, hogy nem jó a túlzott sterilitás
Egy másik, szintén az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatás is a fenti eredményeket támasztja alá, a Porphyromonas gingivalis baktérium, mint biológiai allergén hatásainak vizsgálatán keresztül.
Az összefüggés pontosítása érdekében klinikai vizsgálatot végeztek 60, 6-11 éves korú gyermek részvételével. A gyermekekből származó nyálmintákban meghatározták a Porphyromonas gingivalis baktérium mennyiségét, illetve a szülőktől adatokat vettek fel a gyermekek allergiás anamnézisének tisztázása érdekében.
A gyermekek közel 40%-ánál volt kimutatható a baktérium jelenléte, és a 60 fő közel egyharmadánál volt ismert legalább egy, visszatérő allergiás megbetegedés.
Az összes gyermek több mint 40 százalékánál igazoltak már életében legalább egyszer allergiás állapotot, mely aztán vagy krónikussá vált, vagy megszűnt.
Az adatok statisztikai kiértékelése a várt eredményt hozta: azon gyermekek körében, akiknél kimutatható volt a Porphyromonas gingivalis baktérium jelenléte, ritkább volt az allergiás betegségek előfordulása azon gyermekekhez viszonyítva, akiknél nem volt mérhető a baktérium csíraszáma.
A több betegségen átesett gyerekek nem hajlamosak az allergiára
Olaszországban katonai főiskolások körében végeztek hasonló kutatatást, amelynek végző következtetése szerint azok a személyek, akik gyermekkorukban több betegségen estek át, kevésbé hajlamosak az allergiás folyamatok kialakulására. A túlzott higiéniát újabban a szívbetegségekkel is összefüggésbe hozzák.
Egy kutatás, mely hétszáz szívbeteg páciens részvételével zajlott, azt az eredményt hozta, hogy akik gyermekkorukban többféle allergénnek voltak kitéve, felnőttkorban kisebb eséllyel szenvedtek a szív- és érrendszeri problémáktól.
A fiatal életkorban a betegeket ért allergén-hatásokra indirekt módon a gyermekkori betegségek, elsősorban a légúti fertőzésekre vonatkozó adatokból következtettek.
A túlzásba vitt tisztálkodás emellett direkt módon is növeli egyes allergiák, elsősorban a bőrön jelentkező ekcémás folyamatok kialakulásának lehetőségét. Ebben az esetben azonban a tisztálkodószerek kontakt hatását kell figyelembe venni, mint kiváltó tényezőt.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos