A perifériás immuntolerancia feltárásáért ítélték oda a 2025-ös orvosi Nobel-díjat

A Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjat 2025-ben Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Szakagucsi Simon (Shimon Sakaguchi) kapja. A stockholmi Karolinska Intézet indoklása szerint a három kutató "a perifériás immuntolerancia terén elért felfedezéseiért" érdemelte ki az elismerést.

Az immunrendszerünk a szervezetünk elleni káros támadások esetében azonosítani tudja a kórokozókat, megkülönböztetve azokat a test saját sejtjeitől. Jól működő immunrendszer nélkül az ember nem tudna túlélni. A tudósok sokáig azt hitték, értik ennek a rendszernek a működését, ám kiderült, hogy az emberi immunrendszer jóval bonyolultabb, mint gondolták.

Az egészséges immunrendszer állandó készenlétet tart fenn a veszélyes kórokozók ellen. Ugyanakkor a kórokozók mindegyike másként néz ki, és van néhány, amelyik közeli hasonlóságot fejlesztett ki az emberi sejtekkel. Ez az immunrendszer dolgát is megnehezíti, így ugyanis nehezebben tudja megállapítani, mit kell támadni, és mit kell megvédeni.

Ha az immunrendszere alacsony szinten működik, az immunhiány fertőző és daganatos betegségekhez vezethet. Ha a normális szintnél magasabb az immunválasz, a szervezet saját sejtjeit, szöveteit megtámadó autoimmun betegség alakulhat ki. llyen például az arthritis rheumatica, a lupus, az 1-es típusú diabétesz, a szklerózis multiplex és a Sjörgen-szindróma.

A reguláló T-sejtek szerepe

Az immunrendszer működésében a T- (timusz-, azaz csecsemőmirigy-eredetű) limfocitáknak alapvető feladatuk van. Többféle T-limfocita létezik, ezek egyike az úgynevezett szabályozó T-limfocita (reguláló T-sejtek), a kitüntetett kutatók ezt a sejtet és működését fedezték fel. A díjazottak munkájuk során azonosították „az immunrendszer biztonsági őreit”, a regulációs T-sejteket, amelyek éppen ezt a védelmi feladatot látják el, megfékezik az immunsejtek támadását, amikor az nem szükséges.

„Felfedezéseik döntő szerepet játszottak annak megértésében, hogy miként működik az immunrendszer, és miért nem alakul ki mindenkiben súlyos autoimmun betegség” – hangsúlyozta a Nobel-bizottság elnöke.

A perifériás immuntolerancia terén most történt felfedezések főbb mechanizmusai három csoportba sorolhatók, ezek együtt biztosítják, hogy az immunrendszer ne támadja meg a szervezet saját sejtjeit.

1. Az elsőbe tartoznak az autoreaktív limfociták, a szervezet saját antigénjeit felismerik, programozott sejthalál (apoptózis) útján elpusztítják. Az autoimmun reakciók kialakulásának veszélye csökken.
2. A második csoportban, ha egy limfocita felismeri a saját antigént, de nem kap másodlagos aktivációs jelet, elveszti azt képességét, hogy az antigén ellen immunválaszt indítson.
3. A harmadik csoportba tartoznak a reguláló T-sejtek. Aktívan elnyomják az autoreaktív limfociták működését, megakadályozva ezzel az autoimmun válasz kialakulását.

Tehát a perifériás immuntolerancia a perifériás szervekben megakadályozza az autoreaktív T-sejtek aktiválódását, és az ebből következő immunválaszt, amely károsíthatná a saját szöveteket. Ezt a gátló folyamatot főként a T-regulációs sejtek irányítják, melyeket a Nobel-díjjal elismert kutatók azonosítottak és jellemeztek.

A felfedezés jelentősége

A perifériás immuntolerancia kutatásának hatalmas a jelentősége. A kutatók eredményei új terápiás lehetőségekhez vezethetnek:

• különösen az autoimmun betegségek kezelésében;
• a daganatok elleni immunterápiában, mivel a daganatok gyakran a szabályozó T-sejtek stimulálásával menekülnek az immunvédelem elől;
• emellett javíthatja a szervátültetések sikerességét, csökkentve a beültetett szerv kilökődésének kockázatát.

A lehetséges kezelések közül már több is klinikai vizsgálat alatt áll.

A most elismert eredmények hátterében sok évtizedes munka áll. Szakagucsi már 30 éve felfedezte az immunrendszer e védelmező sejtjeit, és mostanra jutottak el a kutatások addig, hogy Nobel-díjat kapjanak érte.

A díjakat a hagyományoknak megfelelően Alfred Nobel halálának évfordulóján, 2025. december 10-én adják át Stockholmban – a kitüntetés mellé 11 millió svéd korona (kb. 389 millió forint) jár, a három kutatónak együttesen.

Ez is érdekelheti Immunrendszerünk működése és zavarai

Forrás: WEBBeteg/MTI; Szerző: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész