Immunhiány téma

A Wiskott-Aldrich-szindróma egy összetett immunhiányos betegség, mely X-kromoszómához kötötten öröklődik. A genetikai hiba lényege, hogy egy bizonyos protein, amit a felfedezőik után Wiskott-Aldrich-szindróma-proteinnek neveztek el, nem vagy nem megfelelő mennyiségben van jelen az úgynevezett hematopoetikus, vagyis vérképző sejtekben.

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, melynek feladata a szervezet élettani egyensúlyának biztosítása, a szövetek integritásának védelme az idegennek felismert struktúrákkal, azaz a testidegen antigénekkel szemben.

Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben. Dr. Kádár János immunológus szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.

A vérplazmaadás olyan gyógyszerek előállítását teszi lehetővé, amik a vérzékenységben szenvedő vagy az immunhiánnyal született betegek életét segítik. A plazmaadás során a vér alakos elemeit visszaadják a donornak, és a saját plazmát 72 óra alatt pótolja a szervezet.

Immunhiányos betegség esetén az immunrendszer egy része nem látja el tökéletesen feladatát. Ha a hiányzó működés, vagy a nem megfelelő funkció oka öröklött - a születéskor már meglevő - elsődleges vagy veleszületett immunhiányról beszélünk. A tünetek már csecsemőkorban jelentkezhetnek, de olyan is előfordul, hogy akár évtizedekig lappanganak.

A veleszületett immunhiány általában gyermekkorban derül ki, de van, akiknél csak felnőttkorban okoz gondot először, de ők is ugyanúgy hordozzák ezt a genetikai információt.

Sokan nem is tudják, hogy mi állhat a gyakori betegségeik mögött. Ma Magyarországon negyvenezer primer immunhiányos beteg élhet úgy, sokan nem is tudnak betegségükről. Krónikus fáradság, hasmenés, visszatérő fülfolyás vagy bakteriális arcüreggyulladás – ezeket a betegségeket nem vesszük komolyan, egyszeri problémaként kezeljük.

Minél hamarabb azonosítják az immunhiány betegségeket, annál korábban kezdődhet el a gyógyításuk. Ez a betegség világhetének fő üzenete.

Testünk természetes flórájának részeként mindannyiunkban élnek gombák, a tápcsatornában és bőrünkön megtelepedve. Optimális esetben segítik emésztésünket, részt vesznek a vitaminok és enzimek szintézisében, védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben.

Mennyire veszélyes és problémás az alacsony IgA szint, illetve van-e ebből gyógyulás? Mivel lehet javítani az állapotán, illetve mivel lehet növelni az IgA értéket? Válogatás a WEBBeteg orvos válaszol rovatának kérdéseiből.