A kisgyermekkori antibiotikumhasználat asztmára hajlamosít?

WEBBeteg összeállítás
frissítve:

Több kutatás talált összefüggést az antibiotikumokkal való korai találkozás, és az asztma kialakulása között, azonban tudományos konszenzus a mai napig nem alakult ki a kérdésben.

Összefüggések a korai antibiotikumhasználat és az asztma között

Több tudományos vizsgálat igazolta, hogy a csecsemő- és kisgyermekkorban szedett antibiotikumok összefüggésben állnak a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatával. Egyes kutatások az első születésnap előtti antibiotikumszedés hatását vizsgálták, más kutatások a kétéves kor előtti használata esetében is kimutatták az összefüggést.

A Yale Egyetem kutatói például úgy találták, hogy már egyetlen csecsemőkori antibiotikumos kezelés is 40 százalékkal növeli a betegség későbbi kifejlődésének kockázatát, ha pedig kettő vagy ennél több alkalommal kaptak ilyen gyógyszert a babák, a veszély mértéke 70 százalékra nő. A University of Manchester kutatása szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Milyen mechanizmus okozhatja az összefüggést?

Az újabb kutatások szerint az összefüggésben szerepet játszhat az antibiotikumszedés miatt sérült bélflóra, a csökkent immunvédekezés és a genetikai tényezők is.

Sérült bélflóra és asztma

Több vizsgálat az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok felborítják a bélrendszer védekező rendszerét, aminek pedig hatalmas szerepe van a betegségek megelőzésében az első hónapok során.

Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára.

Genetikai hajlam a fertőzésre és az asztmára

A University of Manchester kutatói szerint nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős, hanem egy bizonyos génvariáns az, ami egyrészt növeli az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját.

A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint, hogy egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e. A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során vizsgálták az immunválaszukat különböző vírusfertőzésekre. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A kutatók úgy vélik, hog a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben az eltérések, ami meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben és az asztma kialakulásában is. (Dr. Somogyi Éva, a Budai Allergiaközpont pulmonológusa a kutatás kapcsán korábban azt is elmondta, hogy nem egy asztma-gén létezik, hanem nagyon sok. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka annak is, hogy különbségek vannak az asztmás betegek tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és azok kezelésre adott válaszreakciójában is.)

Mégsem függ össze az antibiotikum és az asztma kialakulása?

Mivel főleg mellkasi eredetű betegségekre szokták felírni az antibiotikumokat a babáknak, néhányan nem is a gyógyszert, hanem ezeknek a betegségeknek az utóhatását okolják a problémáért.

Svéd kutatók a British Medical Journal hasábjain publikálták 2006 és 2010 között végzett vizsgálataik eredményeinek összegzését, melyet közel félmillió gyermek részvételével végeztek el. Eredményeik szerint egyértelműen téves az a korábbi feltételezés, miszerint az antibiotikumok szedésének bármi köze volna az asztma megjelenéséhez.

Indoklásukban szerepel többek közt az, hogy a kisgyermekkorban kezdődő asztma könnyen összetéveszthető a légúti fertőzés tüneteivel, amelyre a kezelőorvos antibiotikumot ír fel. Ha a gyermek állapota ezután sem javul, és bebizonyosodik az asztma diagnózisa, a tüneteket tévesen a gyógyszer szedésével hozzák kapcsolatba, pedig az asztma tünetei valójában már az antibiotikum szedése előtt, azt megelőzően megjelentek.

A korábban igaznak vélt összefüggés téves mivoltát igazolja az a megállapítás is, amely szerint az asztma megjelenését önmagában is kiválthatja egy légúti fertőzés függetlenül attól, hogy a beteg emiatt szedett-e antibiotikumot, vagy sem. Részletes vizsgálódásaik alapján megállapították ugyanis, hogy főként a légúti fertőzéssel kezelt gyermekeknél jelentkezett később asztma, az egyéb problémákra (bőr-, és húgyúti fertőzésekre) szedett antibiotikum nem okozott asztmát. Ez megerősíti azt a felvetésüket, miszerint a kisgyermekkorban a kezdődő asztmát, gyakran tévesen légúti fertőzésként diagnosztizálják.

Asztmás hörghurut kisgyermekeknél

Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy 5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés, megfázás során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy majd kinövi a gyermek.

Mit tehet a szülő a megelőzésért?

Az orvosok azt javasolják, hogy szükségtelen esetben mindenképp kerüljük a felesleges antibiotikumhasználatot, nem csak csecsemők és kisgyermekek esetében, és nem csak az asztma feltételezett magasabb rizikója miatt. A gyakori antibiotikumszedés növeli a rezisztencia esélyét és számos más mellékhatással járhat, ami gyermekeket és felnőtteket is érint. Bizonyos esetekben, súlyos bakteriális fertőzés esetén azonban az antibiotikumhasználat elkerülhetetlen, ilyen esetben az antibiotikum mellőzése nagyobb veszélyt jelenthet, mint az esetleges mellékhatás. Ennek megítélése orvosi feladat, ezért érdemes mindig az orvos előírásai szerint alkalmazni a gyógyszereket.

Addig is, amíg a tudomány nem kínál biztos megoldást az asztma kivédésére, érdemes a környezetünket, életmódunkat úgy alakítani, hogy a születendő gyermeknél csökkentsük a betegség kockázatát. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel.

Dr. Somogyi Éva ezért azt javasolja, hogy törekedjünk a lakáson belüli allergének - penészgomba, házipor-atka - minimalizálására. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Emellett a csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen tanácsos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Az asztma okai és rizikófaktorai

Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet. Az asztma okai és rizikófaktorai

WEBBeteg összeállítás
Források: Budai Allergiaközpont - Dr. Somogyi Éva, gyermekpulmonológus; PubMed; Medipress

Cikkajánló

Endometriózis
Endometriózis

A mozgás- és manuálterápia szerepe.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus
WEBBeteg - Dr. Sánta Zsuzsanna, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Budai Allergiaközpont - Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.