Asztma

Az asztmások mellett a COPD-s betegek panaszai is felerősödhetnek a napokban gyakori esőzések hatására. A párás levegő mellett az időjárási frontok, a hideg vagy a szeles idő is kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegek állapotát.

Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

A gyulladások kialakulásában, fenntartásában és megszűnésében is központi szerepet játszó fehérvérsejtek, a makrofágok mikrokörnyezeti jelek hatására végbemenő átalakulását, polarizációját vizsgálják a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai Czimmerer Zsolt vezetésével - tájékoztatott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága.

Az asztma kezelése során ún. fenntartó terápiaként elsődlegesen inhalációs szteroidokat használnak, a hatóanyagok így belégzéssel jutnak el a tüdőbe. A beteg tünetei azonban csak akkor fognak javulni, ha a belégző eszközt megfelelően használja.

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, melyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják, hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. A magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros. Több, porral „utazó” kórokozóval szemben egyelőre nincs védettségünk.

Előfordulhat, hogy a korábban tünetmentes asztma rosszabbodik, a panaszok kiújulnak, fulladás érzés, nehézlégzés, köhögés jelentkezik. Nem mindig jelent megoldást ilyen esetben, ha a gyógyszerek adagolásán változtat a kezelőorvos.

Hogyan tároljuk az asztma gyógyszereket utazás közben és mit tegyünk, ha kimaradt egy adag? A kérdéseket dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa válaszolta meg, és még egy hasznos segítségre is felhívta a figyelmet, ha a tünetek az otthontól távol rosszabbodnak.

A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

A tüdő aktuális állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlást, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéket légzésfunkciós vizsgálattal lehet mérni. A rendelőben végzett vizsgálat mellett erre ma már az otthonunkban is van lehetőség.

Az egyik legfőbb allergiakiváltó tényező a háziporatka. Ha porszívózunk, még nem oldottuk meg a kérdést, az ágyneműben is ott van. A gyerek kedvenc plüssállataiban is ott bujkál. A penészgombáról még nem is beszéltünk. Mit tehetünk az allergénmentes otthonért?

A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is. Mit tehetünk, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk, hogy elkerüljük az asztma kialakulását?

Csak akkor asztmás valaki, ha éppen fullad? Sokan csak beképzelik maguknak ezt a betegséget? Ha gyermekkorban jön elő az asztma, akkor azt idővel ki lehet nőni? Számos tévhit kering még a köztudatban, amit most tisztázunk!

A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés. A PLoS Medicine folyóiratban közölt kutatás az asztma kezdeti tüneteinek felismerésére is felhívja az érintett szülök figyelmét.

Mit tegyünk, ha a gyógyszerszedésben kimarad néhány alkalom, pótoljuk-e az elfeledett gyógyszert, és ha igen, hogyan?

Régóta ismert a klórgáz és a vízből felszabaduló egyéb klórszármazékok légúti irritációt okozó hatása. Több, kisebb klinikai vizsgálat alapján felmerült az esetleges összefüggés gyermekek rendszeres, klóros vizű medencében való úszása és az asztma kialakulásának gyakorisága között.

A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

A várandósság időszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvő gyermekünk fejlődését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezőket, amelyekről úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné. Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellőzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ.

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik allergia is. A tavaszi-nyári pollenszezonban magas a levegőben található allergének száma, így különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit.

A dohányzás az elsődleges, de nem egyedüli kiváltó ok. Örökletes enzimhiány, foglalkozási ártalom vagy elhanyagolt asztma következtében is kialakulhat az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség, a COPD.