Penész a lakásban - A rejtett penész is káros az egészségre

szerző: Dr. Magyar Donát aerobiológus, Király Tamás gépészmérnök - Budai Allergiaközpont
frissítve:

A mennyezeten, az ablakok vagy a bejárati ajtó sarkaiban megbúvó penész könnyen észrevehető, és igyekszünk is mihamarabb megszabadulni tőle. Ha azonban látszólag minden ok nélkül, hosszabb ideje tartó orrdugulás, köhögés gyötri a lakásban, a rejtett penész lehetőségére is gondolni kell.

Régi és új építésű házakban is jelen lehet a penész

A penészedés problémájára sokan még mindig úgy gondolunk, mint a régi építésű, felújításra szoruló házakban, pincékben jelentkező jelenségre. A penész azonban bárhol megjelenhet, ahol megtelepedéséhez ideális feltételeket talál. Legyen az az újépítésű otthon rosszul szigetelt fala, vagy az ágy mellé helyezett falvédő mögötti terület - magyarázza dr. Magyar Donát, aerobiológus.

Miért fordul elő új építésű házaknál penészesedés?

Az épületek tervezésénél ma az energiatakarékosság a fő vezérelv, és csak ritkán vesszük figyelembe az egészségi szempontokat. Az új építésű házaknál sok gondot okoz a falakban maradt építési nedvesség. A sürgető határidők miatt túl korán átadott épületnek még nincs ideje kiszáradni.

Másik gyakori eset, hogy a tervezés ill. kivitelezés során kispórolt vagy olcsóbb, de nem megfelelő építőanyagok révén káros folyamatok indulnak el az épületben. A nem megfelelő termékkel önkényesen helyettesített szigetelőanyagok kárt okoznak az épületben és a lakók egészségében egyaránt. A könnyűszerkezetes házak falain, megfelelő szigetelés hiányában, szintén gyakran tapasztalható a jelenség.

A nedvesség a beépített faanyagban is megmaradhat. Egy újépítésű ház padlásán a gerendákat gomba lepte el. Innen a szennyeződés könnyen lejuthat a lakótérbe, mert a padlás csapóajtaja a nappali mennyezetének közepén nyílt, és még ráadásul rosszul is szigetelték. A válaszom tehát az, hogy nem elég pusztán eltávolítani a penészt, hanem az azt kiváltó okot kell megkeresni és megszüntetni.

Milyen problémák jelentkezhetnek a régi építésű házaknál?

Sajnos e téren sem kedvezőbbek a tapasztalatok. Egy többgyermekes család vályogházba költözött, melynek egészségügyi hatásával szerettek volna tisztában lenni. Az épületben váratlan helyen bukkantunk az allergénforrásra: a padláson a vályogba bedolgozott szalma töreken alakultak ki egy gomba telepei. A gombát csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett kimutatni, de a szabad szemmel láthatatlan spórái a födém áttöréseken keresztül akadálytalanul alápereghettek a lakásba.

A penészgombák spórái akár az alig látható, fél milliméteres repedéseken is átjutnak, hiszen kis méretük (0,002-0,005 mm) alapján ez könnyen lehetséges. A gombaspórák pincékből is bejuthatnak a lakótérbe, ablakokon át vagy csövek mentén.

Egy másik esetnél, a családi ház pelletkazánját gyümölcsmagokkal fűtötték. A pincében raktározott magok bepenészedtek és a spórák a szennyesledobón át a meleg levegővel felszállva elárasztották a lakást. A különleges alapanyagnak és tárolási körülményeknek köszönhetően ritka, lakásokra nem jellemző gombafajok okoztak panaszt.

Egy másik esetben az előző lakó a penészes falat egyszerűen egy papírtapétával leragasztotta- ez tartott is, amíg a lakást el nem adta. A porózus épületanyagok, szőnyegpadlók még kiszáradásuk után is tartják magukban a baktérium- és spóratömeget; ezek közelében a szennyezőanyag magas légköri koncentrációja mérhető.

A penészgomba egészségügyi hatásai

A beltéri levegő minősége, közvetlen hatással van egészségünkre. A biológiai szennyező anyagok közé tartoznak a gombaspórák, pollenszemek, baktériumok, vírusok, csótány, poratka, illetve háziállat eredetű allergének. A penészgomba-allergiát a gombák által termelt spórák váltják ki. Belégzés esetén a tünetek szénanátha és asztma formájában jelentkezhetnek, meghatározott gombafajok felelősek a szénanátha kialakulásáért, valamint az asztma megjelenéséért. Közvetlen érintkezés esetén bőrtünetek hívhatják fel a figyelmet az allergiás érzékenységre.
Egyes beltéri szennyezőanyagok önmagukban is felelősek a betegség kialakulásáért, míg más, gyengébb allergének a szenzitizáció folyamatában vesznek részt, illetve rontják a beteg állapotát, súlyosbítják az asztmás tüneteket, a betegek gyógykezelését, ezért célszerű kiegészíteni a beteg környezetének allergén vizsgálatával: levegő, por és anyagminták laboratóriumi elemzésével. A betegek - tévesen - gyakran megfázásként kezelik a téli időszakban jelentkező panaszokat. A tünetek felismerése, a valódi kiváltó okok tisztázása és megszüntetése nélkül a lakáson belüli allergének által kiváltott panaszok kezelése azonban nem valósulhat meg.

Ismert penészlelőhelyek a lakásban

A penészgomba megjelenésének elsősorban a túlzott párásodás kedvez. A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék, a túl magas páratartalom falgombásodást okozhat, a penész mellett hozzájárul a háziporatka elszaporodásához.

A penész a magas páratartalom mellett különösen kedveli a hűvös, sötét zugokat. Növekedésükhöz lakásunkban a legmegfelelőbb helyet a fürdőszobában, a konyhában, a pincében vagy a mosóhelyiségben találják meg. Ezen kívül számos más pont is gombatenyészet helye lehet: a hőhidak (olyan falelemek, melyek a környezetüknél hidegebbek), nem kifűtött helyiségek, akvárium, növények földje, mosógép, hűtőszekrény, légkondicionáló berendezés, tapéta, szőnyegek, fabútorok, csempefúgák, vagyis mindenhol, ahol a mikroklíma kicsit párásabb és hidegebb.

Amit mindenképp vizsgáljunk át:

  • a fürdőszobai mosdó alatti részen, kád mellett.
  • a szobanövények cserepeiben.
  • a konyhában, a mosogató mögötti területeken.
  • ajtók, ablakok környékén.

A rejtett penész

A penészesedés kapcsán a külső falakon, sarkokban, esetleg fürdőszobában, a kád mellett megjelenő sötét foltra gondolunk, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Többször találkoztunk már olyan esettel, amikor a lakásban a penésznek látható jele nem volt. A lakásban azonban akkor is magas lehet a gombaspórák koncentrációja, ha penésznek látszólag nyoma sincs. A probléma ilyenkor gyakran a ház szerkezetén belül, például a gipszkarton falak mögötti területen jelentkezik. Ilyen esetekben a penészedésnek látható jele ugyan nincs, de a gipszkarton mikrorepedésein átjutó spórák miatt a házban élőknél légúti panaszok jelentkezhetnek.

A spórák akár a tapéta alatti területeken is megtelepedhetnek, különösen kedvelt számukra a fűrészporos tapéta által biztosított környezet. Ilyen esetekben a tapéta alatt megindult penészesedésre gyakran csak egy-két gyanús folt, elszíneződés figyelmeztet. A lakásban lévő hangszigetelés, vagy állmennyezet is számos gombatelepet rejthet. A külső, különösen az északi falakra helyezett ágyak, beépített szekrények, falvédők és képek mögötti területek átvizsgálása során is penészgomba telepekre lelhetünk.

Egy újépítésű társasház gyerekszobájában például a fal az átadás-beköltözés után, közel másfél évig tartotta a nedvességet. A babaágy fölötti fehér falon fehér színű Aspergillus penészgombafaj telepedett meg. A szülők sokáig észre sem vették a „magát jól álcázó” gombát. Mivel a gombatelep közvetlenül a kiságy felett volt, a spórák nagy mennyiségben szóródtak oda.

Mikor hívjunk szakértőt?

Amennyiben légúti allergiás beteg van a családban, a lakás, ház vásárlása előtt érdemes aerobiológiai vizsgálatot végeztetni, amellyel a rejtett allergénforrások kimutathatók. Az allergéneket felderítő helyszíni vizsgálat gyakran olyan szennyező forrást mutat ki, melynek elhárítása nem jelent komoly gondot, az adásvételt nem vétózza meg, viszont elkerülhető általa, hogy ismeretlen eredetű légúti tünetekkel szembesüljenek az új lakók.

Új lakások esetében a legtöbbször csak a beköltözés után derül fény a problémákra. Különösen javasolt újszülöttek és kisgyermekek környezetét felülvizsgálni. Az élet első hónapjaiban előforduló táplálékallergiák, atópiás bőrgyógyászati tünetegyüttesek, bizonyítottan ritkábbak allergénszegény beltéri környezetben.

Tanácsok a penészesedés megoldásához

Véletlen balesetek – kiömlött víz, egyszeri beázás – esetén a penésztől sikeresen megszabadulhatunk, ha a kiváltó okok megszüntetése után az érintett falfelületet higított hypo-oldattal tisztára töröljük.

A lakáson belüli allergének megszüntetése után az allergénkontroll következő lépése az allergén újratermelődésének megakadályozása, melyben kulcsfontosságú lépés a magas páratartalom csökkentése. A páratartalom csökkentésére, a lakás időnkénti szellőztetése csak átmeneti megoldást nyújt. A lakás túlzott párásodása olyan szellőztetési rendszer kiépítésével szüntethető meg, mely a belső páratartalom folyamatos érzékelésével, a helyiségekben automatikusan szabályozza a légcserét, így biztosítva a belső levegő optimális páratartalmát.

Bonyolultabb esetekben, ha nem tudjuk, hogy valójában mi okozza a penészedést, vagy a tisztítás ellenére a probléma kiújulásával találkozunk, célszerű szakszerű segítséget kérni. A rejtett penész búvóhelye a lakásban elvégzett mintavétel segítségével könnyen azonosítható, így a felújítást ezután közvetlenül a probléma forrásának helyén kezdhetjük meg.

Megoldásként elképzelhető, hogy a magas páratartalmat kiváltó műanyag - és egyben párazáró tulajdonságú - beltéri falfestéket kell majd eltávolítanunk, vagy a külső falra helyezett bútorokat kell elhúznunk a faltól, hogy a folytonos szellőzést biztosítsuk.

Nagyobb beavatkozást igényel, ha a gondot a ház rossz szigetelése okozza, ezt semmiképp sem ajánlott házilag orvosolnunk, mivel az utólag végzett belső szigetelés szintén a penészgombák megtelepedéséhez vezethet.

Lásd még Házi praktikák az allergénmentes otthonért

Szakértők: Dr. Magyar Donát aerobiológus és Király Tamás okleveles gépészmérnök - Budai AllergiaközpontBudai Allergiaközpont logó

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest