Az allergiára való hajlam örökölhető

A gyermekkori allergiák kivizsgálásakor gyakran derül fény a családon belüli halmozódásra, ugyanakkor más tényezők is szerepet játszanak a gyermek allergiájának kialakulásában. A statisztikák szerint 50-80 százalékban fordulhat elő azoknál a gyermekeknél a betegség, akiknél az egyik vagy mindkettő szülő allergiás.

Mekkora a valószínűsége, hogy gyermekünk örökli az allergiát?

A statisztikai adatok szerint az allergia kialakulásának kockázata akár 80 százalékos is lehet a gyermeknél, ugyanakkor még így is vannak olyan tényezők, amelyekkel csökkenthető az előfordulás valószínűsége.

• Amennyiben a leendő apa és anya közül egyikük sem allergiás, akkor átlagos a baba allergiás hajlamának az esélye kb. 15-20%.
• Amennyiben csak egyikük allergiás, asztmás, vagy ekcémás, akkor már közel 40%.
• Ha mindketten szenvednek valamilyen allergiás kórképben, legyen az fémallergia, gyógyszerallergia, poratka vagy állatszőr érzékenység, pollenallergia, gyermekkori asztma, akkor már 60% eséllyel lesz allergiás a közös utód.
• A szülők azonos típusú allergiája esetén a valószínűség az öröklésre közel 80%.

Tehát, ha mindkét szülő allergiás, akkor már érdemes külön gondot fordítani arra, hogy allergia szempontjából minél kedvezőbb körülmények közé szülessen a baba. Ez a felkészülési folyamat ideális esetben nem a születés után, hanem már a terhesség ideje alatt megkezdődik.

Egy tipikus eset

A 7 éves Andrisnak életében először májustól júliusig láz nélküli, köhögéssel és nehézlégzéssel járó tünetei jelentkeztek. A vizsgálatok során Andrisnál molekuláris szinten is igazolódott a pázsitfű által provokált allergiás asztma. Az édesapától megtudtuk, hogy Andris húgának, a 6 éves Jankának 6 hónapos kora óta nagyon száraz a bőre, gyakran viszket, ekcémás jellegű, és 4 éves korától a nyers tej fogyasztásánál az arca körül és a mellkasán kis piros kiütések jelennek meg. Az ekcéma az allergiás genetika már csecsemőkorban megmutatkozó első jele lehet. A tünetek és a családi hajlam miatt Jankánál is elvégeztük a teszteket az étel- és légúti allergénekre, ahol a tejallergia gyanú igazolódott, és megjelent a pázsitfű érzékenység is.

További információt kaptunk - pár kérdést feltéve - az édesapáról is. Kiderült, hogy tinédzser kora óta a nyár végétől az ősz elejéig szenved szénanáthás tünetektől, orrfolyás, tüsszögés, torok- és szemviszketés, könnyezés keseríti meg 20 éve a nappalait, és pár éve az éjszakáit is.

Ha a családban a gyermeknél vagy gyermekeknél allergiás tünetek jelentkeznek, akkor javasolt nemcsak náluk, hanem minden allergiás családtagnál egy új, teljes körű allergológiai vizsgálatot elvégezni. Cél: az aktuális állapot, a betegség stádiumának és súlyosságának felmérése. A klasszikus allergiavizsgálatokat ma már kiegészítjük a molekuláris allergiadiagnosztikával, amellyel egy minden eddiginél pontosabb diagnózist kaphatunk, hogy az allergia kezelése célzottabbá és eredményesebbé váljon.

Minden beteg kórtörténete, valamint az összes vizsgálatának eredménye tükrében tervezzük meg egyénre szabottan a kezeléseket. A folyamatos ellenőrző vizsgálatokkal és a betegek szoros nyomon követésével figyelemmel kísérjük a változásokat - azaz a javuló, stagnáló vagy romló tendenciákat. A modern laboratóriumi módszereknek köszönhetően előre tudjuk jelezni a prognózist, a gyógyulás ütemét, a további rizikókat, és szükség esetén terápiamódosítást végzünk.

Milyen egyéb tényezők befolyásolhatják az allergiás betegségek kialakulását?

Évszak

A tavaszi születésű babák között a leggyakoribb a pollenallergia, a téliek a legkevésbé allergiásak, bár náluk a poratka allergia kialakulására lehet inkább számítani.

A babaszoba és a lakókörnyezet

Fontos előkészület a lakás poratka- és penészgomba mentesítése. A padlóburkolat semmiképpen ne legyen padlószőnyeg, legjobb a nedvesen is tisztítható parketta. Faliszőnyeget, állatszőrmét sem javaslunk a gyerekszobába. A kiságy legyen fából, benne fa ágyrácson szivacsmatrac vagy kókuszmatrac. Az ágyhuzat, takarók legyenek tiszta pamutból. A játékok, plüssállatok legyenek moshatók 60°C-on. Gyapjútakarót ne vegyünk. Számoljuk fel a penészes sarkokat, fürdőszobai penészlerakódásokat, távolítsuk el a gyakran penészes szegélyű virágcserepeket.

Házi kedvencek

A korábbi ajánlások arról szóltak, hogy szőrös vagy tollas háziállat egyáltalán ne legyen a születendő gyermek környezetében. Az újabb vizsgálatok eredményei ellentmondanak ennek, sőt úgy tűnik, hogy a csecsemő melletti állattartás inkább védő hatású.

Dohányzás

A lakásban tilos a dohányzás! A terhes kismama és a szoptató anyuka se aktívan, se passzívan ne dohányozzon! A dohányzás mindkét formája jelentős kockázat a gyermekkori asztma szempontjából.

Terhesség alatti táplálkozás

Korábbi táplálkozási irányelvek alapján, széles körben elterjedtek azok a nézetek, melyek szerint a terhesség alatt a kismamának kerülnie kell az erősen allergizáló élelmiszerek, pl. tehéntej, tojás, földimogyoró, hal fogyasztását. Az újabb vizsgálatok nem támasztották alá az allergénkerülő diéta hatékonyságát, sőt bebizonyosodott, hogy bizonyos magzati hiányállapotokhoz is vezethetnek (pl. a halban található zsírsavak elengedhetetlenek az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez).

A táplálékfehérjéken kívül az anyuka által bevett bizonyos gyógyszerek is befolyásolják a magzat fejlődő immunrendszerét. Az antibiotikumok használata a mikrobiom-változáson keresztül hatással van a magzat immunrendszerének fejlődésére is.

Részletesen Az anyai étrend hatása a csecsemőkori ekcéma kialakulására

Szedjen-e étrend-kiegészítőt a terhes kismama?

A jól bevált magzatvédő multivitamin mellett a terhesség utolsó harmadában és a szoptatás időszakában hasznos lehet kiegészítő probiotikum és omega-3 zsírsavak (DHA, EPA) szedése, később a babának is adhatóak. Számos kutatások szerint ugyanis ezek a baba immunrendszerét erősítő hatásúak, elsősorban az ekcéma (atópiás dermatitis) és az ételallergia megelőzésében lehet szerepük, bár szedésükkel nem előzhető meg garantáltan ezen betegségek kialakulása. Az omega-3 zsírsavak bizonyos magzatvédő vitaminokban is előfordulnak, de biztosan tartalmazza őket a halolaj és a lenolaj.

A fentiekre való odafigyeléssel még allergiára való hajlam esetén is csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata, vagy ha mégis allergiás lesz a gyermek, csökkenthető a panaszok súlyossága és a szövődmények kockázata.

Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet