Légszennyezettség és parlagfű - Együtt a legrosszabb

szerző: Dr. Dózsa Izabella, tüdőgyógyász, allergológus - Allergiaközpont
frissítve:

Tapasztalat, hogy a parlagfű-allergiával járó panaszok nem a vidéken élők körében erősebbek, hanem a nagyvárosokban élők sem védettek a tüsszögéssel, szemviszketéssel szemben. Ennek egyik oka, hogy a légszennyezettség még alacsonyabb pollenkoncentráció mellett is súlyosbítja az allergiás tüneteket.

A parlagfű az első világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén, elsőként a Balaton déli partján. A parlagfűből a virágzás idején a levegőbe jutó virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni, akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot.

Parlagfűpollen-koncentráció a nagyvárosokban

A parlagfű - nevének megfelelően - a művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban fordul elő tömegesen. A növény gyors terjedésében nagy szerepet játszik, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik szinte bármilyen talajhoz, nedvességhez. Előfordulása vidéken kétség kívül gyakoribb, azonban a nagyvárosokban sem ritka látvány, hogy egy-egy lebontásra ítélt belvárosi épület helyén parlagfűvel benépesedett, gondozatlan telek áll.

A parlagfű terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is. A növény allergenitása kiemelkedően magas a hazánkban honos növények között. Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni, így a parlagfű virágzása idején a pollenterhelés rendszerint különösen nagymértékű.

A gyom alkalmazkodóképessége és városi előfordulása, a pollenek magas száma és könnyű terjedése miatt virágzás időszakában a városi levegőben is csak kisebb mértékben marad el a pollenkoncentráció a vidéki, mezőgazdasági területek közelében mérhető értékektől. Természetesen a parlagfűvel tömegesen borított földek közvetlen közelében a legmagasabb a pollenterhelés, azonban ezen területektől távolabb sem védettek az allergiás betegek.

Légszennyezettség és pollenek

A parlagfű okozta allergiás tünetek tovább fokozódnak magas légszennyezettség esetén, tapasztalat, hogy a nagyvárosokban élők körében sokszor erősebbek a panaszok. A parlagfű-allergiások számának folyamatos növekedése és a panaszok erősödése egyaránt összefügg a növény terjedésével és a légszennyezettség emelkedésével.

  • A légszennyezettség eleve irritációt okoz a nyálkahártyákon és károsítja a szervezet védelmi mechanizmusait (pl. csillószőrök), így a pollenek egyrészt kevesebb akadállyl jutnak be a légutakba, és érzékenyebben reagál a szervezet a megtapadó részecskékre.
  • A parlagfű pollenfelülete buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék, és a pollen allergén molekuláival együttes hatást váltanak ki.
  • A légszennyezettség további veszélye, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára testidegen fehérjék közvetlenebb módon érintkeznek a nyálkahártyával, és sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak, mint évtizedekkel ezelőtt.

Légszennyezettség és allergiás asztma

A magas pollenkoncentráció és a légszennyezettség különösen veszélyes asztmás betegek számára. Mindkét tényező külön-külön is az asztmás rohamok provokáló tényezője, együttes előfordulás esetén hatásaik összeadódnak. Különösen a talajközeli ózon (O3) és a szálló por magas koncentrációja veszélyes, a nyári szezonban az előbbi jelent leggyakrabban problémát asztma esetén.

A parlagfű irtása a megelőzés miatt is fontos

A parlagfű irtásának célja nem csak az allergiás tünetek csökkentése, a már jelenleg is allergiás betegek érdekében történik, de az allergia megelőzésének szempontjából is kiemelten fontos. Az allergiás betegség egyrészt genetikailag meghatározott. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell.

Tudta?

Amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék.

Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, a mik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Környezetünk védelme, a leggyakoribb és legysúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása ezért mindannyiunk személyes feladata és felelőssége gyermekeink érdekében.

Szakértő: Dr. Dózsa Izabella allergológus, tüdőgyógyász - Allergiaközpont

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest

Cikkajánló