Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha

Számos beteg azért nem gondol arra, hogy nem szezonális allergiája is van, mert az egyébként enyhe és ritkán jelentkező panaszok csak pollenszezonban súlyosbodnak.

A nem szezonális allergiás nátha hasonló tüneteket okoz, mint a szénanátha, ám általában a gátolt orrlégzés áll az előtérben, valamint ebben a formában szemtünetekkel csak elvétve találkozunk.

A perzisztáló allergiás náthát kiváltó leggyakoribb allergének a háziporatkák ürüléke, állati eredetű (főként háziállatok: macska, kutya, nyúl) szőrök, hám, és testnedvek, valamint a gombaspórák.

Ritkábban élelmiszerek, csótány ürüléke és nyála, továbbá ún. "foglalkozási allergének" (gyapjú, gabonafélék magvai, gyógyszerek, különféle kemikáliák) is okozhatnak nem-szezonális jellegű tüneteket.

Az atkák és a gombák (Aspergillus, Mucor, Penicillium) a párás, meleg helyen szaporodnak jobban, ezért ilyen környezetben számuk ugrásszerűen megnő.

Az atka ürülékének beszáradt maradványai még hosszú ideig megmaradnak, és időről-időre a levegőbe jutnak. A gombaspórák eldugott, nedves, rosszul szellőző helyeken (rosszul takarított fürdőszobák, radiátorok, hűtőszekrények, légkondicionálók) sokáig megmaradhatnak.

Mikor romlanak a tünetek?

A náthás panaszok - az allergének mennyiségétől függően - sokszor időben váltakozó súlyosságúak.

Főként a felnőtt betegcsoportra jellemző, hogy típusos tüneteket csak nagy mennyiségű allergén jelenléte vált ki (például takarítás, háziállatok közelsége).

Az esetek nagyjából harmadában a tünetek a pollenszezonban romlanak, jelezve, hogy a páciensnél egyidejűleg pollenallergia (szénanátha) is fennáll.

(Dr. Horváth Balázs)