A kezeletlen pollenallergiások fogékonyabbak a koronavírus-fertőzésre

Az elmúlt hetekben egyre több pollenallergiás beteg teszi fel a szokásos kérdést magában: ”Vajon miért épp nekem kell ezt a terhet cipelni évről évre?” Erre a szakemberek is folyamatos kutatásokkal, vizsgálatokkal keresik a választ.

Az már bizonyos, hogy az allergiások immunrendszere – tisztázatlan okokból –, másként működik, mint a nem allergiásoké. Előbbiek immunrendszere fokozottabban termeli az immunglobulin E (IgE) nevű ellenanyagot, amelyet a szakorvosok felelőssé tesznek a középsúlyos vagy nagyon erős allergiás tünetek kialakulásáért. Ezért az allergiásoknak időben fel kell készülniük a kezelőorvosukkal való találkozásra s a szükséges gyógyszertári készítmények beszerzésére.

Hazánkban minden ötödik ember szenved valamilyen pollenallergiától már kora tavasztól egészen októberig, ami mára népbetegségnek számít. A világon 400 millió allergiás beteget kezelnek, tartanak számon hivatalosan.

S mostanra az is igazolódni látszik, hogy a pollenallergiás betegeket – akiknek egyébként gyengébb az immunrendszerük, mint az egészséges nem allergiásoké – a virágporoknak való irritáló kitettség, vagyis a pollenekre való érzékenységük hajlamosabbá teheti a SARS-CoV-2 vírussal való fertőződésre. A pollen a szokásosnál fogékonyabbá teheti a pollenallergiás embereket a légzőszerveket is támadó vírussal szemben. Ezért számukra a szabálykövetés, a COVID-19 elleni oltakozás – csakis a szakorvossal való egyeztetés után – hatványozottan érvényes.

A szájat és orrot eltakaró maszk viselése számukra most az allergia szempontjából is előnyös, hiszen a levegőben szálló polleneket így kevésbé képesek belélegezni, illetve azok csekélyebb mértékben irritálják az arra érzékenyek orr- és szájüregi nyálkahártyáját, így kevésbé tudnak komoly gyulladást okozni. A szem azonban a maszk ellenére is ki van téve az allergiás hatásoknak: a viszketésnek, a könnyezésnek, a gyulladásnak. Mindezt együtt kell kezelni, s nem csak akkor, amikor már csillapíthatatlan a „szenvedés”. A megelőző kezelések javíthatják ezekben a hónapokban az életminőséget. A pollenallergia ugyanis olyan, a légutakat érintő immunválasz, amelyet nem kórokozó, hanem főként pollenek váltanak ki. A nyálkahártya tartós gyulladása a hörgők falának károsodásához vezet, ami azok túlérzékenységét váltja ki.

Többször előfordul épp az allergiás időszakban, hogy villamoson, buszon utazó emberek hatalmasat tüsszentenek a maszk alatt, vagy a torokirritáció miatt köhögnek, illetve fújják az orrukat. Ez végtelenül kellemetlen helyzet a betegnek. A körülötte álló utasok pánikszerűen arrébb húzódnak, attól tartva, hogy a pollenallergiában szenvedő talán a koronavírus-fertőzés tüneteit hordozza.

A maszkot más esetben is, de ebben az időszakban naponta négyszer is érdemes cserélni. Minden tüsszentéssel „teli” maszkot a szabályoknak megfelelően el kell dobni, a kezet fertőtleníteni, s új maszkot felvenni.

Érdemes azt is tudni, hogy azokban a családokban, ahol csak az egyik szülő pollenallergiás, az utódnak negyven százalék esélye lesz arra, hogy ő is pollenallergiában fog szenvedni. Ha mindkét szülőt érinti ez, akkor a csemetének nyolcvan százalék esélye van arra, hogy örökli szülei ilyen jellegű érzékenységét.

A pollenekre érzékeny, allergiás emberek közül egyre többen észlelik a kellemetlen tüneteket a különböző napszakokban. A COVID-19 betegség és az allergia közti különbség pontos megkülönböztetésének hiánya sok esetben félelemmel tölti el azokat, akik nincsenek beoltva a koronavírus elleni vakcinával.

A levegőben szálló pollenek, spórák provokálhatják később asztma kialakulásának eshetőségét is. Főleg májusban, júniusban a pollenkoncentráció magas a levegőben, amit a szeles idő intenzívebbé tehet.

A fűz, a pázsitfűfélék, a nyár, a nyír, a tiszafa, a kőris, a platán, a tölgy, a bükk, az eperfa-, csalán- és az útifűfélék virágporának növekvő mennyisége alaposan megkeseríti az allergiás betegek életét, ami ugyancsak elmondható a kültéri gombák spórájáról is, illetve a júliusban megjelenő parlagfű virágporáról. A hűvös időjárás gyakorta késlelteti az előbbi gyomnövény csírázását, fejlődését, virágzását, pollenjének levegőbe kerülését.

Nem lehet elégszer elmondani a koronavírus-világjárvány idején, hogy miként tehetnek különbséget az emberek a COVID-19 fertőzés és a pollenallergia okozta tünetek között.

- A koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünetei közé tartozik: a láz, a kezdetben száraz, kínzó köhögés, torok- és fejfájás, légszomj, erős végtag- és izomfájdalom, a végtelen gyengeség, elesettség érzése, aluszékonyság, a szaglás és ízlelés elvesztése. A súlyos esetben kialakuló tüdőgyulladás esetén a mellkas fájdalma jelentkezhet, amit a tüdőérintettség idézhet elő – sorolta érdeklődésünkre Dr. Takács Erzsébet, tüdőgyógyász, allergológus főorvosnő. – Ezek a tünetek ilyen formában nincsenek jelen az allergiás páciensek esetében.

A pollenallergia esetében viszont a vízszerű orrfolyás, a tüsszögés, a szem viszketése, a torokkaparás, annak irritációja gyakori panasz, vagy a hónapokon át elhúzódó allergiás terheltség mellett a köhögés, sípoló légzés. A különbség tehát általában elég jól elválasztható. De minden allergiás beteg megvívja a küzdelmet pollenszezon idején, főként akkor, ha stresszesebb életet él, és immunrendszere gyengébb, mint máskor. Ezért gyanús vagy szokatlan tünetek esetén, illetve, ha bizonytalan, feltétlenül konzultáljon kezelőorvosával, legalább telefonon!

Követni kell a szakorvos minden jellegű előírását, gyógyszerezési tanácsait, és muszáj betartani a koronavírus-járvány idején kötelező higiénés szabályokat, az 1-2 méteres távolságtartást, a tiszta szájmaszk helyes viseletével. A előírásokat kellő fegyelemmel kell követni, bármennyire is belefáradtunk a 1,5 éve tartó világjárvány minden jellegű következményébe.

A „potyautasok”, azaz az oltásellenesek nagy valószínűséggel nem „menekülhetnek meg” a fertőződéstől, amit szomorú tényként tartunk számon jelenleg. Most különösen nagy figyelem hárul a 16-18 éves korosztályra is, mivel számukra is ingyenesen elérhető a koronavírus elleni vakcina önkéntes felvétele. Ehhez regisztráció és a szülők hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

Sajnos a pollenallergia nem válogat, és nem kíméli sem a kisebb gyermekeket, sem a serdülőket, sem az ifjakat.

- Vajon csúszik-e az erős pollenszezon a visszatérő esős, csapadékos időjárás miatt? Mely növények virágoznak most, s mi következik a sorban, amire fel kell készülniük a pollenallergiára hajlamos vagy már krónikus pollenallergiás pácienseknek?

- A pollenszezon az elhúzódó hűvös időjárás miatt valóban sokat csúszott, a fák és füvek tulajdonképpen nemrégiben kezdtek el virágozni. A régi, kivizsgált, gyógyszeresen beállított betegeinknek mi mindig kiírjuk 3 hónapra a gyógyszereiket. A telefonos előjegyzési rendszerünk segítségével, ha gyógyszerfelírást kér a beteg, automatikusan megteheti, és nem kell várnia, hogy beszéljen a kollégáinkkal. Receptet e-mail-ben, az e-felhőbe is kérhetnek a betegek. Szakrendelésünk előzetes időpont-egyeztetés alapján fogad betegeket. A veszélyhelyzeti ellátás ideje alatt is nálunk folyamatos a rendelés, szükség esetén a kivizsgálás is. Enyhe tünetek esetén a betegek a patikában vény nélküli gyógyszereket szoktak venni, melyek nem mindenkor megfelelőek.

- A COVID-19-világjárvány miként hat a pollenallergiás, asztmás betegek szervezetére, mire kell fokozottabban ügyelniük, s van-e kizáró oka, hogy pollenallergiás páciens koronavírus elleni vakcinát kapjon? Létezik-e egyáltalán olyan allergiás betegség vagy bármilyen tüdőbetegség, amikor a hazánkban jelen lévő vakcinák közül egyet sem lehet beadni a beteg számára?

- Az egy éves tapasztalatunk alapján igazából az allergiás, asztmás betegek nem nyilvánvalóan hajlamosabbak a koronavírus-fertőzésre. Természetesen ezt a gyógyszeresen jól beállított betegekre értem. Ők nem lesznek könnyebben betegek, és a betegség lefolyása sem súlyosabb náluk. Sőt, bizonyított, hogy bizonyos inhalatív szteroidok, amit az asztmás betegek kezelésében használunk, kifejezetten jó hatásúak a koronavírus-fertőzés esetében a tüdőfolyamatoknál, mivel megakadályozzák a súlyos szövődmények kialakulását. A kezeletlen betegeknél viszont könnyebben kialakulhat a vírusfertőzés, mert az allergiás nyálkahártyán keresztül könnyebben bejut a szervezetbe a vírus. Tehát nagyon fontos, hogy az allergiát és az asztmát kezelni kell! – szögezte le Dr. Takács Erzsébet főorvosnő, s hozzátette: – A pollenallergiás betegek természetesen kaphatnak védőoltást. Egyedül az anamnézisben szereplő anafilaxia esetén kell igen körültekintően eljárni a vakcina beadásánál. Anafilaxia pollenallergiánál nem szokott előfordulni, az inkább étel-, gyógyszer-, rovarcsípés-allergia esetében jelentkezhet. De hangsúlyozom, hogy a felsorolt allergiák nem kizárói a védőoltásnak, csupán esetükben nagyobb körültekintést igényel az oltóanyag beadása!

- Miként lehet elviselhetővé tenni a szénanáthát, s hogyan erősíthetjük az immunrendszerünket e terhelt, nehéz járványos időszakban, allergiaszezonban?

- Az allergiát ugyanolyan módon kell kezelni, mint járványidőszakon kívül. Az immunrendszer erősítése fontos mind a vírusfertőzésnek való nagyobb ellenálló képesség érdekében, mind az allergia tüneteinek megelőzése szempontjából. A különböző vitaminok, főleg a C- és a D-vitamin, az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, a friss levegőn való séta, a pihenés, az alvás, az egészséges táplálkozás, a szabályok betartása mind fontosak a betegségek megelőzésében.

Ez is érdekelheti COVID-19-járvány - Milyen vény nélküli szereket szedjünk immunerősítésre?

- A poszt-COVID szindróma kezelését miként tudja segíteni a tüdőgyógyász szakorvos, s milyen tünetek adnak erre okot, mi a kezelés folyamata?

- A poszt-COVID-os betegek gondozását 2020 decemberében kezdtem, mivel a tüdőérintettségű betegek tüdőgyógyászt kerestek panaszaik miatt. Tulajdonképpen azért fordítottam erre nagyobb szakmai figyelmet, mert szükség volt a pácienseknek a szakorvosi támogatásra, segítségre. A koronavírus-fertőzés legkényesebb pontja a tüdő, emiatt kap fontos szerepet a tüdőgyógyász a kezelésben. A nehézlégzés, akár súlyos fulladás miatt keresik fel a betegek a rendelést. A mellkasröntgenen és mellkas-CT-n látható elváltozások követése is a tüdőgyógyász feladata. A fizikális, légzésfunkciós, röntgen- és CT-vizsgálati eredmények birtokában döntjük el a kezelés menetét, és a következő vizsgálatok kitűzését. Kezelés nélkül maradandó tüdőkárosodás is kialakulhat. Most már szakmai protokoll is segíti a munkánkat.

Természetesen a társszakmákkal szorosan együtt kell működni, így a kardiológusokkal, a neurológusokkal, a reumatológusokkal, a pszichiáterekkel, a pszichológusokkal, a gyógytornászokkal.

Egyre több intézet foglalkozik most már a poszt-COVID-os betegek ellátásával, mivel nagyon nagy szükség van az ellátásukra, a követésükre, a kezelésükre – zárta gondolatát a főorvosnő.

Bővebben Poszt-COVID szindróma - Mik lehetnek a tünetek, és mi a teendő?

Tovább

• A pollenallergia és a koronavírus okozta betegség felismerése, elkülönítése
• A pollenek fogékonyabbá tehetnek a koronavírus-fertőzésre
• Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 tünetei

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Takács Erzsébet, tüdőgyógyász, allergológus főorvos