A pollenek fogékonyabbá tehetnek a koronavírus-fertőzésre - Nem csak az allergiásokat

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
lektorálta: Bak Marianna, biológus megjelent: 2021.03.18.

A virágpornak való kitettség érzékenyítheti, fogékonyabbá teheti az embert a COVID-19 kialakulására - derül ki egy március 9-én publikált közleményből. A gondot pedig súlyosbítja, hogy az éghajlatváltozás miatt a pollenszezon egyre hosszabb.

A tanulmány egyik szerzője Lewis Ziska, biológus, aki újabb kutatásaiban általában a klímaváltozással foglalkozik, de mostanában ezzel összefüggésben a pollenek szerepére fókuszál.

Milyen összefüggés lehet a virágpor és a vírus között?

A virágpor – a nyilvánvaló több más faktor mellett – egyike lehet azon tényezőknek, amelyek súlyosbítják a COVID-19-járványt – ez a biológusok tanulmányának legfőbb üzenete.

Pár évvel ezelőtt szerzőtársaim kimutatták, hogy a levegőben lebegő pollen elnyomhatja az emberi immunrendszernek a vírusra adandó válaszát. A hatásmechanizmus az, hogy a pollenben található fehérje kötődik a légutakat bélelő sejtek felszínén lévő azon fehérjékhez (receptorokhoz), amelyek a vírus jelenlétére utaló, majd ellene ható jelzéseket adnák le. Ezáltal a pollen potenciálisan még sérülékenyebbé teszi az embert a légzőszerveket támadó egy sornyi vírussal, például a náthát okozó koronavírusokkal, illetve SARS vírusokkal szemben, fogékonyabbá teszi a szervezetet az általuk okozott betegségekre" – írja Lewis Ziska.

Legutóbbi tanulmányukban kifejezetten a COVID-19-et vették szemügyre. A világ 31 különböző országában azt akarták megfigyelni, hogy a pollenszint változásával (emelkedésével, csökkenésével) összefüggésben hogyan módosult az új fertőzések száma. A kutatók úgy találták, hogy a COVID-19-esetek arányának eltérése átlagosan mintegy 44%-ban összefüggött a pollennek való kitettséggel.

Megfigyeléseink és adataink szerint a megfertőződési arányok 4 nappal a magas pollenszinteket követően kezdtek emelkedni. Ha adott térségben nem volt helyi lezárás, akkor egy köbméter levegőben 100 pollenrészecskére vetítve kb. 4%-kal növekedett a fertőződési arány. Szigorú lezárás mellett viszont felére esett vissza a növekedés.

Ez a pollenkitettség nem csak a szénanáthások számára probléma, mivel általános reakcióról van szó. Még azok a virágportípusok is, amelyek különben (tipikusan) nem váltanak ki az arra érzékeny egyéneknél allergiás reakciót, összefüggésben voltak a COVID-19-esetek számának növekedésével.

Milyen óvintézkedéseket lehet tenni?

Olyan napokon, amikor magas a levegő pollentartalma, maradjunk zárt térben, a lehető legalacsonyabbra szorítva le a pollenek való kitettséget – tanácsolja a biológus. A szabadban tartózkodáskor pedig, pollenszezonban különösen, mindig viseljünk maszkot.

A virágporszemcsék elég nagyok ahhoz, hogy az allergiások számára gyártott bármely maszk képes legyen őket kívül tartani. Azonban annak, aki tüsszög, köhög, – és ha ez a járványügyi előírás mint cikkünk megjelenésekor is, akkor mindenkinek – olyan maszkot kell hordania, ami hatékonyan szűri, megállítja a koronavírusokat.

Ez is érdekelheti A kezeletlen allergia sérülékenyebbé teheti az immunrendszert

Miért tart tovább a pollenszezon?

Az éghajlatváltozással összefüggésben három – kifejezetten a pollenekre vonatkozó – dolgot figyelhetünk meg.

  • Elsőként azt, hogy korábban indul a pollenszezon: a tavaszkezdet is korábbra esik, és világszerte megfigyelhető, hogy előbb kezdődik a pollenszórás.
  • A második jelenség, hogy a teljes szezon elnyúlik: legalább 20 nappal tovább vagyunk kitéve a tavaszi (alapvetően a fáktól származó) polleneknek, a nyáriaknak (gyomnövények, fűfélék), majd az őszieknek, amit ma lényegében a parlagfű jelent. (Magyarországi allergológusok már tavaly felhívták arra a figyelmet, hogy a parlagfűpollen gátolja a szervezet természetes védekezőképességét, a nem allergiások körében is - WEBBeteg)
  • A harmadik megfigyelés, hogy több pollen is termelődik. A Föld sarkai felé haladva az látszik, hogy a pollenszezon az elmúlt évtizedekben még erőteljesebb lett.

Ahogy a klímaváltozás alaposan megemeli a levegő pollentartalmát, az emberek vírusokkal szembeni érzékenységet is megnövelheti.

Harminc éve kutatom a klímaváltozást. Ez a környezetünkre olyannyira helyi jellegzetességgel nyomja rá a bélyegét, hogy semmiféle egészségügyi, orvosi jelenséget nem (volna) lehetséges ma már úgy vizsgálni, hogy ne próbálnánk legalább azt megérteni, hogy vajon az éghajlatváltozás már hatással volt-e rá, vagy éppen most zajlik ennek folyamata” – fejtegette a növények élettanával foglalkozó Lewis Ziska.

Ez is érdekelheti Koronavírus vagy pollenallergia? A jellemző tünetek

Ez is érdekelheti A kezeletlen pollenallergiások fogékonyabbak a koronavírus-fertőzésre

WEBBeteg logó

Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Pollen can raise your risk of COVID-19 (Yahoo News)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrbetegségek a lábon Bőrbetegségek a lábon

Atlétaláb, lábgomba, körömgomba, tyúkszem mitől alakul ki?

Prosztatamegnagyobbodás Prosztatamegnagyobbodás

Mikor jelentkezhet? Milyen tünetek esetén keresse fel orvosát?

Post-COVID rehabilitációs program kezdődött Debrecenben

Post-COVID rehabilitációs programot indítottak januárban a debreceni gyógytornaközpontban - jelentette be a központ vezetője sajtótájékoztatón...

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

A hosszú COVID valódi arca: amit tudunk, és ami még kérdéses

A hosszú COVID valós jelenség, amelynek valódi hosszú távú egészségügyi hatásai vannak a koronavírus-fertőzésből felépülő emberek számára....

A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

ARDS (akut respirációs distressz szindróma)

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.