A pollenek fogékonyabbá tehetnek a koronavírus-fertőzésre - Nem csak az allergiásokat

A virágpornak való kitettség érzékenyítheti, fogékonyabbá teheti az embert a COVID-19 kialakulására - derül ki egy március 9-én publikált közleményből. A gondot pedig súlyosbítja, hogy az éghajlatváltozás miatt a pollenszezon egyre hosszabb.

A tanulmány egyik szerzője Lewis Ziska, biológus, aki újabb kutatásaiban általában a klímaváltozással foglalkozik, de mostanában ezzel összefüggésben a pollenek szerepére fókuszál.

Milyen összefüggés lehet a virágpor és a vírus között?

A virágpor – a nyilvánvaló több más faktor mellett – egyike lehet azon tényezőknek, amelyek súlyosbítják a COVID-19-járványt – ez a biológusok tanulmányának legfőbb üzenete.

„Pár évvel ezelőtt szerzőtársaim kimutatták, hogy a levegőben lebegő pollen elnyomhatja az emberi immunrendszernek a vírusra adandó válaszát. A hatásmechanizmus az, hogy a pollenben található fehérje kötődik a légutakat bélelő sejtek felszínén lévő azon fehérjékhez (receptorokhoz), amelyek a vírus jelenlétére utaló, majd ellene ható jelzéseket adnák le. Ezáltal a pollen potenciálisan még sérülékenyebbé teszi az embert a légzőszerveket támadó egy sornyi vírussal, például a náthát okozó koronavírusokkal, illetve SARS vírusokkal szemben, fogékonyabbá teszi a szervezetet az általuk okozott betegségekre" – írja Lewis Ziska.

Legutóbbi tanulmányukban kifejezetten a COVID-19-et vették szemügyre. A világ 31 különböző országában azt akarták megfigyelni, hogy a pollenszint változásával (emelkedésével, csökkenésével) összefüggésben hogyan módosult az új fertőzések száma. A kutatók úgy találták, hogy a COVID-19-esetek arányának eltérése átlagosan mintegy 44%-ban összefüggött a pollennek való kitettséggel.

Megfigyeléseink és adataink szerint a megfertőződési arányok 4 nappal a magas pollenszinteket követően kezdtek emelkedni. Ha adott térségben nem volt helyi lezárás, akkor egy köbméter levegőben 100 pollenrészecskére vetítve kb. 4%-kal növekedett a fertőződési arány. Szigorú lezárás mellett viszont felére esett vissza a növekedés.

Ez a pollenkitettség nem csak a szénanáthások számára probléma, mivel általános reakcióról van szó. Még azok a virágportípusok is, amelyek különben (tipikusan) nem váltanak ki az arra érzékeny egyéneknél allergiás reakciót, összefüggésben voltak a COVID-19-esetek számának növekedésével.

Milyen óvintézkedéseket lehet tenni?

Olyan napokon, amikor magas a levegő pollentartalma, maradjunk zárt térben, a lehető legalacsonyabbra szorítva le a pollenek való kitettséget – tanácsolja a biológus. A szabadban tartózkodáskor pedig, pollenszezonban különösen, mindig viseljünk maszkot.

A virágporszemcsék elég nagyok ahhoz, hogy az allergiások számára gyártott bármely maszk képes legyen őket kívül tartani. Azonban annak, aki tüsszög, köhög, – és ha ez a járványügyi előírás mint cikkünk megjelenésekor is, akkor mindenkinek – olyan maszkot kell hordania, ami hatékonyan szűri, megállítja a koronavírusokat.

Ez is érdekelheti A kezeletlen allergia sérülékenyebbé teheti az immunrendszert

Miért tart tovább a pollenszezon?

Az éghajlatváltozással összefüggésben három – kifejezetten a pollenekre vonatkozó – dolgot figyelhetünk meg.

• Elsőként azt, hogy korábban indul a pollenszezon: a tavaszkezdet is korábbra esik, és világszerte megfigyelhető, hogy előbb kezdődik a pollenszórás.
• A második jelenség, hogy a teljes szezon elnyúlik: legalább 20 nappal tovább vagyunk kitéve a tavaszi (alapvetően a fáktól származó) polleneknek, a nyáriaknak (gyomnövények, fűfélék), majd az őszieknek, amit ma lényegében a parlagfű jelent. (Magyarországi allergológusok már tavaly felhívták arra a figyelmet, hogy a parlagfűpollen gátolja a szervezet természetes védekezőképességét, a nem allergiások körében is - WEBBeteg)
• A harmadik megfigyelés, hogy több pollen is termelődik. A Föld sarkai felé haladva az látszik, hogy a pollenszezon az elmúlt évtizedekben még erőteljesebb lett.

Ahogy a klímaváltozás alaposan megemeli a levegő pollentartalmát, az emberek vírusokkal szembeni érzékenységet is megnövelheti.

„Harminc éve kutatom a klímaváltozást. Ez a környezetünkre olyannyira helyi jellegzetességgel nyomja rá a bélyegét, hogy semmiféle egészségügyi, orvosi jelenséget nem (volna) lehetséges ma már úgy vizsgálni, hogy ne próbálnánk legalább azt megérteni, hogy vajon az éghajlatváltozás már hatással volt-e rá, vagy éppen most zajlik ennek folyamata” – fejtegette a növények élettanával foglalkozó Lewis Ziska.

Ez is érdekelheti Koronavírus vagy pollenallergia? A jellemző tünetek

Ez is érdekelheti A kezeletlen pollenallergiások fogékonyabbak a koronavírus-fertőzésre

Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Pollen can raise your risk of COVID-19 (Yahoo News)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus