Évszázados tanácsok
A BLOG LEÍRÁSA
Hol tartott az orvostudomány az 1800-as években? Mennyit tudtak az emberi testről, az egészséges életmódról, a gyermek fejlődéséről? Mi volt a gyakorlat a betegségek megelőzésében, gyógyításában? Mik voltak a leggyakoribb betegségek és az elsősegélynyújtás irányelvei? Ezekre és még sok egyéb kérdésre kaphatunk választ sorozatunkban.
Látogatás: 866033 alkalommal
A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.
A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 6. rész
"... Gyermekágy. Mihelyt a lepény eltávozott, a méh összehúzódik, evvel be van fejezve a szülés, és kezdetét veszi a gyermekágy. A szülés nagy fáradtsága, fájdalmai folytán elgyengült anya a szülés befejeztével jól érzi magát, és hogy ha az erősen izzadó testet a bába letörölte és az anyát tiszta ágyba helyezte, az anya rendszerint hamarosan elalszik. A szülés alatt a test hőmérséklete rendszerint emelkedik, a szívműködés gyorsabb, mindez azonban a szülést követő néhány órai alvás után a normálisra tér vissza. A hőmérsék azután az első 3-4 nap alatt még egyszer kissé emelkedik és csak azután tér vissza tartósan a normálisra. Ezt a hőemelkedést szokták tejláznak nevezni és a tejelválasztás megkezdésével hozzák összefüggésbe. Sokkal valószínűbb azonban, hogy bomlástermékek felszívódásával függ össze. Ha a hőmérséklet emelkedése nagyobb, vagy tovább tart, akkor ez feltétlenül fertőzésre mutat, amely minden következmény nélkül maradhat, de súlyos komplikációk oka lehet. Feltétlenül ki kell kérni szakértő tanácsát.
A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 5. rész
"... A normális terhesség végén bekövetkezik a normális szülés, vagyis a magzatnak és a magzat burkainak kiürülése az anya testéből. Ez a folyamat elsősorban a méh izmos falát veszi igénybe, amelynek összehúzódásai szorítják ki a méhnyakon és a hüvelyen át az újszülöttet. A méh segítségére vannak még a hasizmok is. A terhesség végén a méh izmai időnként összehúzódnak, a méh kemény lesz, a hasfalakon át a hasüregben egy szilárd, tojásalaku testet lehet tapintani és evvel együtt kisebb-nagyobb fájdalom, úgynevezett fájás jár. Ez a fájás a terhesség utolsó idejében szabálytalan időközökben jelentkezik, a szülés közeledtét azonban az jelzi, hogy ezek az összehúzódások, a fájások szabályos, mindinkább rövidülő időközökben követik egymást. A méh izmai rövidebb-hosszabb ideig megmaradnak az összehuzódottság állapotában, azután ismét elernyednek s egy szünet következik. Ezek az összehúzódások a méh tartalmát szorítják kifelé, a méhnyak tágul, hogy utat engedjen a magzatnak. Mint már említettük, a magzathártyákon belül a magzat egy folyadékban, az úgynevezett magzatvízben úszik. A szülés első stádiumában a magzathártyák megrepednek és a magzatviz elfolyik.
A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 4. rész
"... Elvetélés. A terhesség zavarai között elsősorban kell megemlíteni azt az esetet, amikor a magzat a méhben elhal. Az elhalt magzat egy ideig még a méhben maradhat, de később azután a méh egy szülési aktussal kiszorítja magából. Ennek bekövetkeztére leggyakrabban vérzés figyelmeztet, amikor is azonnal orvosi segítséget kell igénybe venni. Nem szabad azonban elfelejteni, amit már emiitettünk, hogy normális terhesség lefolyása alatt is előfordulhat a terhesség elején egyszer-kétszer csekély vérzés. De megtörténhetik az is, hogy erősebb vérzés ellenére a magzat életben marad és a terhesség normálisan folyik tovább.
A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 3. rész
" ...A nő életére legnagyobb befolyást gyakorolja a menstruáción kivül a terhesség. A terhesség abban a pillanatban kezdődik, amikor a petefészekből kilépő érett pete rendszerint már a petevezeték kezdetén találkozik az ondó-szálcsával. Az ondószálcsa befúródik az érett petébe és evvel megtörtént a termékenyítés. A megtermékenyített pete a petevezetéken át levándorol a méhbe, annak falán megtelepszik és megkezdődik a magzat fejlődése. A pete nagyon kicsi, átlag 0.2 mm, tehát szabad szemmel éppen hogy látható.
A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 2. rész
" ...A klimatérium. Átlagban a 45. és 50. év között megszűnik a petefészkek működése és vele együtt a havivérzés. Ez azonban egyes fajoknál korábban áll be, másoknál későbben, általában déli népeknél korábban kezdődik (8-9 éves korban) és hamarabb szűnik meg. A menstruáció megszűnése ritkán történik zavarok nélkül. Rendszerint évekig húzódik az az idő, amig teljesen elmúlik, s ez alatt az idő alatt rendetlenné válik, hol ritkábban, hol gyakrabban jelentkezik, a vérzés hol gyöngébb, hol erősebb s ezek az évek különböző testi és lelki kellemetlenségeket hoznak magukkal. Gyakoriak a táplálkozási zavarok, a nők sokszor elhiznak ezekben az években. Általában külsőleg a nők veszítenek nőiességükből, a hang mélyebb lesz, az arcon szőrszálak fejlődnek. Jellemzők ezekre az időkre a rohamszerűen, külső ok nélkül fellépő forróság érzése, vértolulás a fej felé, ami gyakran szivdobogással és szédüléssel is jár, rendszerint rövid ideig, alig egy percig tart, mire erős izzadás kíséretében a vértolulás megszűnik. Komoly zavarokat idéznek elő a klimaktérium évei az idegrendszerben is, fájdalmak lépnek fel a test különböző részein, gyöngeség, álmatlanság, félelemérzés, és általános ingerlékenység kisérik a petefészek működésének megszűntét. Az sem ritkaság, hogy ezek az ideges jelenségek egészen az elmebetegségig fokozódnak, ami azonban a klimatérium megszűntével a többi tünetekkel együtt mindig gyógyul.
A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 1. rész
"Az általános egészségien szabályai természetesen csak ugy állnak a nőre, mint a férfira. A nő testi szerkezete és különösen az emberi nem szaporítása körül kifejtett működése azonban a női testre olyan különleges feladatokat ró, amelyeknek következtében a női test sokféle olyan ártalomnak van kitéve, amit a férfi nem ismer, úgyhogy általában véve a külső körülmények káros hatásaival szemben a nők ellenállóképessége általában valamivel gyöngébb, mint a férfiaké. Ha a nő életében perodikusan előforduló vérzéseket, a menstruációt nem is tekinthetjük betegségnek, úgyszintén nem megy betegségszámba egészséges nőnél a terhesség és a szülés sem, mindazonáltal mindkét folyamat a szervezetnek nagy igénybevételével jár és legyengiti annak ellenállóképességét külső ártalmakkal szemben. Ezért szükséges, hogy a női test egészségtanával külön foglalkozzunk, a menstruációval és annak zavaraival, a terhességgel, a szüléssel és a gyermekággyal, valamint az úgynevezett női betegségekkel is.
Első segély baleseteknél - Zúzódás, rándulás, ficamodás és csonttörés
"A zúzódás valamely kemény, tompa, esetleg lapos tárgynak testünkre gyakorolt hatása által, mint például ütés, lökés, esés vagy ráesés által keletkezik. A zuzódástól szétszakadhatnak a véredények is a bőrben, a bőr alatt és a belső szervekben. Néha zúzódás után a bőrön alig lehet valami csekély elváltozást látni. Ennek ellenére az mégis nagyon súlyos, sőt halálos is lehet.
Első segély baleseteknél - Sérülések, sebek, vérzések. 2. rész
"... A sebzés oka szerint megkülönböztetünk metszett, vágott, szúrt, zúzott, lőtt, harapott, szakított, horzsolt, égett stb. sebet. Legkevésbé veszedelmesek a metszett sebek szoktak lenni, ha nem túlságosan nagyok vagy mélyek. Jóval veszélyesebbek a szúrt és lőtt sebek és pedig nemcsak azért, mert rendszerint a mélybe hatolnak, hanem főleg azért is, mert ezeknél könnyen jutnak a sebbe fertőzést okozó idegen testek, mint például piszkos homokszemek és ruhafoszlányok. Zúzott és szakított sebek, ha nagyok, mint például robbanásnál, néha oly súlyosak, hogy a sérült életét csakis azonnal végzendő csonkítással (amputáció) lehet megmenteni.
Első segély baleseteknél - Sérülések, sebek, vérzések. 1. rész
"A balesetek többsége kisebb vagy nagyobb vérzéssel jár. Minthogy pedig a vérveszteség alkalmas a szervezet erejének és ellentállóképességének meggyengítésére, sőt a nagyobb fokú vérzés még az ember életét is kiolthatja, minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy a vérzést minél előbb megszüntessük, illetve a lehető legkisebb mérvre csökkentsük.
Első segély baleseteknél - Mérgezések - 11. rész
"... A széngőz és a világító gáz is okozhat mérgezést. Mind a kettőben a szénéleg, vagy másképpen szénoxid a veszedelmes. A széngőzben 5% és a világító gázban 8-10% szénoxid van. A világító gázzal való mérgezésre sokféle alkalom és lehelőség van. Nemcsak belehelés utján okozhat szerencsétlenséget, hanem robbanás által is. Ha zárt helyen gázszagot érzünk, először tárjuk ki az ajtót és az ablakot és csak akkor gyújtsunk világot, ha biztosan tudjuk, hogy robbanás már nem lehetséges.