A csontok és izületek betegségei
"A csont gyulladásos betegségeit szintén baktériumok okozzák, rendszerint az úgynevezett genyokozó baktériumok, amelyek a véráram utján a szervezet bármely részébe és igy a csontokba és a csontvelőbe is bejuthatnak. A csont gyulladásai beállhatnak tehát a legkülönbözőbb fertőző betegségek kapcsán, vagy sokszor egész jelentéktelen pattanás lehet az ok. Leggyakrabban a combcsont, az alszárcsont és a felkar csontja betegednek meg. A betegség rázó hideggel kezdődik, magas lázzal jár és a testi erők gyors csökkenésével. Ezeknek a súlyos tüneteknek az oka gyakran egyetlen kis genyes fészekben található, amely valamely hosszú csonton ül. A csont a gyulladás helyén mindig nagyon fájdalmas, fölötte a bőr megvörösödik és később tályog keletkezhet alatta. Mihelyt az orvos a tályogot felnyitotta és a genynek utja van kifelé, a fájdalmak rögtön csökkennek. Éppen azért a kezelésnek legfőbb célja, hogy utat nyisson a genyesedésnek, kisebb-nagyobb sebészi beavatkozással. Ha a műtét korán történik, akkor a gyógyulás rendszerint néhány hét alatt simán bekövetkezik. Gyakran azonban a gyulladás következtében a csont egy darabkája elhal és akkor a gyógyulás nem történhetik előbb, mig az elhalt csontrészt az orvos el nem távolította.
A tünetek persze nem mindig ilyen hevesek, vannak esetek, amelyek inkább krónikusan folynak le.
Külön kell megemlékezni arról a csontgyulladásról is, amelyet a szifilisz lefolyása alatt elég.gyakran látunk. A szifilitikus csontfolyamatok mindig lassan folynak le, jobbadán láz nélkül, leggyakrabban fájdalmatlanul, vagy pedig - jellemzően - éjjel fellépő fájdalmak közben. A csont egyes helyeken meglágyul és az orr csontja például elpusztulhat, az orrnyereg beesik és más eltorzulás is keletkezhetik. A kezelés természetesen elsősorban az alapok gyógyításában áll, de ha már a csontelhalás bekövetkezett, akkor sebészi kezelés is elkerülhetetlen.
A csontszu vagy csonttuberkulózis tulajdonképen szintén gyulladás a csontban, azonban rendszerint igen lassan, évek során folyik le. A véráram utján a tuberkulózis bacillusa megtelepedhetik a csontban is, a góc körül a csont beolvad, geny keletkezik, amely utat nyit magának a csonton keresztül az izmok közé, különböző, sokszor komplikált utakon sülyed lefelé és gyakran a tulajdonképeni megbetegedés székhelyétől távol jelenik meg, mint fájdalmatlan genytartalmu tályog a bőr alatt. Ezeket a tályogokat éppen azért, mert sem gyulladásos jelenségekkel, sem magasabb lázzal nem járnak, hideg tályogoknak szokták nevezni. Csontszu előfordulhat úgyszólván valamennyi csonton, legfeltűnőbb elváltozásokra akkor vezet, ha valamelyik csigolyát támadja meg. A csigolya teste lassankint megpuhul, elveszti ellentállóképességét, összenyomódik a két szomszédos csigolya között és létrejön a gerincoszlop meghajlása, a puposság.
Megtelepedhetik a tuberkulózis baktérium az izületekben is, ahol szintén nagy roncsolásokat okoz. Az izületi porc elpusztul, a csontok megvastagodnak, tályogok képződhetnek és a gyógyulás nagyon sok esetben az izület kisebb-nagyobbfoku merevségével végződik. Komplikálhatja ezeket a folyamatokat még az is, hogy egyéb fertőzés társul a tuberkulótikus folyamatokhoz.
A gyógyítás részben a helyi folyamatra szorítkozik és igyekszik utat nyitni a genynek, valamint az elhalt csontrészeket eltávolítani. Az izületeket gipszkötésekkel lehetőleg nyugalomba kell helyezni, mindaddig, míg a folyamat nem gyógyul. Ugyanez az eljárás tartó fűzők alkalmazásával, vagy gipszágyak használatával a csigolyák megtámadása esetén is. A feladat az, hogy a gerincoszlopot támasszuk mindaddig, míg a csigolya ki nem gyógyul és újra át nem veheti támasztó szerepét. Ily módon meg lehet akadályozni a hátgerinc elgörbülésének a keletkezését.
A feladat másik része a test erősítése és ellenállóképességének fokozása, mindazokkal az eszközökkel, amelyeket általában a tuberkulózisról szóló fejezetben ismertettünk.
Az izületek akut gyulladásai közül meg kell említeni az úgynevezett izületi csuzt, amely baktériumok által előidézett fertőző betegség. Tünetei fájdalmak és duzzanatok egy vagy több izületben. Minden mozgás heves fájdalmat okoz, magas láz lép fel rázó hidegekkel és a fertőzés gyakran terjed át a mellhártyára, vagy a sziv-belsőhártyára s itt a szívbillentyűkre is. A fertőzés különböző utakon jöhet létre, gyakran ered az elgenyedt manduláktól. Hajlamossá tesz izületi csuzra általában az egészségtelen élet, az elkényeztetett test, nedves, sötét lakás stb.
A betegség néha gyorslefolyásu és a szokásos szalicil-készitmények adagolása mellett hamarosan gyógyulásba megy át. Más esetben azonban a fájdalmak ugyan csökkennek, az izületek duzzadása megszűnik, de visszamarad egy kellemetlen érzés az izületekben, amelyek, különösen időváltozásra, érzékenységgel reagálnak. Az ilyen krónikussá vált izületi csuz ellen leghatalmasabb eszköz bizonyos forró fürdők alkalmazása, pakolások forró iszappal, amelyek azonban tapasztalás szerint mindig a leghatásosabbak, az illető fürdőhelyen, például Pöstyénben vagy a budai fürdőkben (Szt. Lukács-, Gellért-fürdő). Emellett az életmód változtatásával, a test kellő edzésével, mozgással, egészséges lakásba költözéssel, lég- és napfürdőkkel kell a testet erősiteni.
Sajátságos izületi gyulladást látunk néha fellépni a kankó folyamán is, amelynek tünetei csak abban különböznek az izületi csuztól, hogy rendszerint csak egy izületre szorítkozik és pedig a leggyakrabban a térd-, könyök- vagy bokaizületre. Ám okozhat a kankó általános fertőzést is, életveszélyes genyvérüséget a legsúlyosabb szövődményekkel, mint amilyen a kankós roncsoló sziv-belsőhártyagyulladás."
(Az egészség enciklopédiája – Dr Géber János egy. ny. rk. tanár)
Ezek is érdekelhetik Önt:
Derékfájás, hátfájás - Harc a gerincfájdalom ellen.>>