A gümőkór (tuberkulózis) és az ellene való védekezés - 12. rész

Blog: Évszázados tanácsok - Szerző: WEBBeteg

A betegnek és környezetének helyes viselkedésre való tanítása

   "Ha a fennjáró beteg szabadban van, ugy nem kell a cseppfertőzéssel törődnie, mert a fényhatás ott rövidesen elpusztitja a finom csöppecskék ragályát (a tömegesebb köpetét már nehezebben!): a szabadban tehát csak arra kell ügyelni, hogy a közelünkben lévő embertársra, vagy valamely használati tárgyunkra rá ne köhögjünk. Zárt helyiségben az utóbbiaknak fokozott szemmeltartása mellett a fenjáró beteg a tenyérnek a száj elé tartá­sával élhet, mert módjában van a beszennyezett kezét e müvelet után mielőbb megmosni - a fekvő azonban, ha nincs a kezeügyében mosdó­készlet, szerintem okosabban teszi, ha a hálószekrényén a köpőcsésze mel­lett (és nem a párna alatt) tartott zsebkendőt kapja amúgy összegöngyölve - a szája elé, mikor köhög s nem a tenyerét, ujjait fertőzi meg a repülő cseppek ragályával.

   A betegnek persze - ahol csak lehet - külön szobája legyen s ab­ban minél kevesebb tárgy, főleg minél kevesebb, lehetőleg semmi párnázott bútor. Mert erről a fertőzményt eítávolitani nehéz, mig a párnázatlan bútor és egyéb mos­ható holmi ötszázalékos káliszap­panos vizzel (egy tetőzött evőka­nálnyi káliszappan, zöldszappan 1 liter vizre) na­ponta jól megtisztitható a ra­gálytól.

   Szőnyeg, függöny természetesen a beteg szobájában ne legyen. Az, ami ezekből megtűrhető, csupán egy a két ablaktábla közé elhelye­zett (de nem belül akasztott) mos­ható vászonból való félfüggönyöcske és az ágy elé helyezett mosható bolyhos törülköző, szőnyegnek ki­nevezve, melyet aztán minél gyak­rabban kell váltani.

   A kézmosásról volt fentebb több­ször szó. A gyakori kézmosás min­den infekció ellen való védekezé­sünk főszabálya. Mert a kéz az érintkezési fertőzés legfőbb ter­jesztője. A Szántó Menyhért államtitkár bölcs vezetése alatt mint­egy két évtizede működő Népegészségügyi Múzeum (azelőtt „Társadalmi Múzeum") szemléltető képei között van egy, amely megmutatja, hogy ha például egy szakácsnő keze nem volna tiszta, hány helyre juttatná el az ujjain lévő szennyezést munkája közben az egész konyhában. A kép ugy készült, hogy a szakácsnő ujjait festékkel szennyezték be s aztán ő végezte a rendes munkáját. A festék foltjaitól hemzseg persze a végén az egész konyha.

   Mint a mult század nyolcvanas-éveinek elejétől fogva, mikor Koch tanár a tuberkulózis-bacillust fölfedezte, a tüdőbaj korai felismerésének ez a korszakos felfedezés egyidőre kerékkötője lett, mert még kiváló orvosok is csak akkor akarták elhinni, hogy egy köhögős beteg gümőkórban szen­ved, mikor már köpetében a bacillus megjelent (holott ma már tudjuk, hogy ez csak jó későn történik), - akképen a fertőtlenítő folyadékok hasz­nálatának divatja, nevezetesen az azok hatásába vetett hit túlzása, valóság­gal gátja szerintem az orvosi tisztaság helyes ápolásának."

(Az egészség enciklopédiája - dr. Okolicsányi Kuthy Dezső egyetemi m. tanár, Közkórházi főorvos)

Hozzászólások (0)