Szívizombántalom - milyen tünetei vannak?

A cardiomiopátia a szívizomzat megbetegedése, melynek következtében a szív összehúzódásának ereje csökken, így a szív nem képes kellő mennyiségű vér keringetésére.

A cardiomiopátia (szívizombántalom) nem gyakori betegség, de az életet közvetlenül veszélyezteti, egyetlen igazi gyógymódja a szívátültetés.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Dilatatív cardiomiopátia

Előfordulása évente 5-8/100.000 lakos. Dilatatív cardiomiopátia esetén szívizomrostok helyett kötőszövetes elemek szaporodnak fel a szív falában, ennek következtében a szív elveszíti rugalmasságát, kitágul (dilatál).

Mit mutat a szívultrahang? (ECHO)

Hogyan zajlik egy szívultrahang vizsgálat és mire lehet az eredményekből következtetni? A szívultrahangról>>

A kitágult szív nem képes megfelelő mennyiségű vért továbbítani a szerveink felé.

Ugyanakkor a vénás rendszerben visszamarad a vér, ami a tüdő, a máj, a gyomor-és bélrendszer és a lábak vizenyősödéséhez vezet. Ez okozza a betegségre jellemző nehézlégzést, étvágytalanságot, fogyást és lábdagadást.

A kitágult szívben gyakran képződnek vérrögök.

Ezek a vérrögök a keringésbe kiszabadulva megakadhatnak egyes szerveink ereiben. Ha ez az agyban történik agyi infarktus (stroke) alakul ki, mely bénuláshoz vezethet.

Végtagi ér hírtelen elzáródását is okozhatja a kiszabaduló vérrög. Ebben az esetben, ha nem történik időben sebészi beavatkozás a beteg a lábát annak elhalása miatt el is veszítheti. Elakadhat a vérrög a tüdőben is, mely tüdőembóliát okoz.

A dilatatív cardiomiopátia okai:

Leggyakoribb a krónikus vérellátási zavar, mely a koszorúserek szűkülete következtében alakul (iszkémiás szívbetegség). Társulhat egyes vírusfertőzésekhez (pl. HIV), előfordulhat Lyme-kórhoz kapcsolódóan is.

Hirtelen szívhalál

A hirtelen szívhalál gyakran kiszámíthatatlan: szívbetegeken illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el. A hirtelen szívhalálról>>

Mérgező anyagok is vezethetnek a betegség kialakulásához. Ezek közül a leggyakoribb az alkohol okozta dilatatív cardiomiopátia.

Az alkohol okozta szívizomkárosodás, hasonlóan a májkárosodáshoz eleinte visszafordítható: azaz az alkoholfogyasztás elhagyásával visszafejlődhetnek az elváltozások.

Egyes vegyszerek, így pl. permetezőszerek (leggyakrabban az organofoszfátok) és a kemoterápiában használatos gyógyszerek is okozhatnak dilatatív cardiomiopátiát.
Egyes belső elválsztású mirigyek működésének zavara is vezethet a betegség kialakulásához.

Leginkább a mellékpajzsmirigy, a pajzsmirigy és a mellékvese megbetegedése esetén fordul elő.
Külön említésre méltó az úgynevezett terhességi (peripartum) cardiomiopátia. Ez a terhesség harmadik harmadában, vagy a szülés utáni néhány hétben alakulhat ki.

Vízhajtók

A vízhajtókat pangásos szívelégtelenségben, egyes vesebetegségekben és zsírmáj esetén az ödéma csökkentésére adják.  A vízhajtók működése>>

A diagnózis felállításában a mellkas röntgenen kívül legfontosabb a szívultrahang vizsgálat. Ezzel pontosan tisztázható a szív kitágulásának mértéke, a szívüregi vérrögök jelenléte.

Egyes tisztázatlan esetekben azonban szívkatéterezés és ennek során szívizom mintavétel (biopszia) végzése is szükséges lehet a pontos diagnózis felállítása érdekében.

A betegség csak kombinált gyógyszeres kezeléssel tartható egyensúlyban: ritmuszavar szabályozó gyógyszerek, vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, a vérrögök kialakulását megakadályozó vérhígítók szedése szükséges.

A gyógyszerek mellett fontos a károsító anyagok kerülése (alkoholtilalom!), a fizikai kímélet. Ezek a betegség előrehaladását lassítják, véglelges gyógyulást azonban csak a szívtranszplantáció jelenthet.

Hipertrófiás cardiomiopátia

A lakosság kb. 0,2%-a érintett. Hipertrofiás cardiomiopátia esetén a szívizomrostok aránytalanul felszaporodnak, ezzel akadályozva a szív normális pumpafunkcióját.

Az esetek több, mint 50 %-ban családi halmozódást figyeltek meg, ami genetikai eredetre utal. Egyes esetekben rendkívül rosszindulatú, korai halálhoz vezető betegségről van szó, míg más esetekben a túlélés jóval kedvezőbb.

Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb oka a mentők riasztásának, minden évben több százezer embert vizsgálnak meg emiatt Magyarországon. Szerencsére a panasz nem mindig a szívinfarktus jele. A mellkasi fájdalomról>>

A tünetek közül a leggyakoribbak az előbb terhelésre (fizikai, illetve lelki), majd később nyugalomban is jelentkező mellkasi fájdalom, a rövid ideig tartó eszméletvesztések, ritmuszavarok és sajnos egyetlen tünetként a mostanában olyan sokat emlegetett hirtelen szívhalál.

A diagnózis felállításában itt is a szívultrahang és szívizomszövet mintavétel vizsgálatoknak van döntő szerepe.

Kezelésében a kombinált gyógyszeres terápia mellett szerepe lehet a pacemaker beültetésnek, valamint a sebészeti beavatkozásoknak is. Végleges megoldást ebben az esetben is a szívátültetés jelenthet.

Restriktív cardiomiopátia

Ritka betegség. Típusos példája az úgynevezett szívamiloidosis. Ebben az esetben egy amiloid nevű fehérje rakódik le a szívizomban, annak megvastagodásához vezetve. Az átalakult szívizomzat nem képes a megfelelő mértékű elernyedésre, ami a vénás vér pangásához vezet.

Másik megjelenési forma az úgynevezett endomiocardialis betegség, melynek lényege a szívbelhártya megvastagodása, ami a szív elégtelen elernyedésének okozója.
A diagnózis felállításában a szívultrahangnak és a szívizomszövet mintavételnek van szerepe.

A betegség gyógyítása szívsebészeti úton történik. Ennek során az átalakult szívbelhártyát lefejtik és új szívbillentyűket ültetnek be a károsodottak helyére.

Ez azonban nem végleges megoldás, mert a betegek többségében kiújul a betegség. A kiújulást gyógyszeres kezeléssel lehet késleltetni. Végleges megoldást ebben az esetben is a szívátültetés jelentheti.

(WEBBeteg - Dr. Horváth Balázs)