Hipertonia és demencia

A demencia (elbutulás) egy olyan betegség, mely általában idősebb korban jelentkezik és a kor előre haladtával nő az előfordulási gyakorisága. Hogyan kapcsolódik egymáshoz a demencia és a magas vérnyomás?

A demencia többféle agyi kórfolyamat kapcsán létrejöhet, tehát nem egy konkrét betegséget, hanem tünetcsoportot nevezünk ezen az összefoglaló néven.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A demencia tünetei közé a feledékenységen, az új dolgok megjegyzésének és a régi emlékek felidézési zavarán túl, a tájékozatlanság, figyelemzavar, bizonyos addig rutinnak számító cselekvések (pl. öltözködés, evés, munkaképesség) képességének elvesztése, járászavar, alvás-ébrenlét ciklusának megváltozása, vizelet-, illetve széklettartási zavar, túlzott lehangoltság, vagy feldobottság, illetve közöny kapcsolódhat.

A demenciát okozó elváltozások

Demencia hátterében az alábbi elváltozások állhatnak:

• Ritkább agyi kórképek

  A demenciát kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick betegség, a Lewy-testes betegség, a Creutzfeldt-Jakob kór, a Korsakoff-szindróma vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

  az agy degeneratív elváltozásai - bizonyos anyagoknak, az idegsejtekben vagy a köztük lévő területekben történő lerakódása következtében kialakuló idegsejt pusztulás,
• stroke (szélütés) – ha olyan területeket érint, melyek károsodása demencia kialakulásához vezet pl. a homloklebeny, halántéklebeny, thalamus,
• agyi kisérbetegség, mely az stroke-hoz hasonlóan okozhat demenciat.

A magas vérnyomás hatásai

A magas vérnyomás az elsődleges oka a stroke, illetve az agyi kisérbetegség kialakulásának. A hosszú ideje fennálló magas vérnyomás - mely tartósan 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértéket jelent – károsítja az agyi ereket, olyan változásokat indukálva az erek falában, melyek hatására azok már nem lesznek képesek megfelelő módon reagálni a vérnyomás változásaira, így az agy vérellátása zavart szenved.

Ennek következtében, ha a károsító folyamat elsődlegesen a nagyobb agyi verőereket károsítja, agyvérzés vagy agylágyulás alakulhat ki. Míg ha a kis verőerek károsodnak, akkor mikrovérzések, mikrolágyulások, úgynevezett lacunaris infarctusok alakulhatnak ki az agy számos területén, valamint a kamraszarvak környezetében fehérállományi károsodás.

Mindezek kapcsán olyan agyi területek, központok, illetve az ezeket összekötő pályák károsodhatnak, amelyek következménye különböző súlyosságú demencia lehet. Ezeket a demenciákat összefoglalóan vaszkuláris demeciának (ér eredetű) nevezzük.

A vaszkuláris demencia előfordulási gyakorisága, 1.5 százalékra tehető az Alzheimer típusú demencia után, ez a második leggyakrabban előforduló demencia típus. A férfiak gyakrabban érintettek mint a nők. Mint minden demencia típusnak, ennek is nő az előfordulási gyakorisága az életkor előre haladtával.

A vaszkuláris demencia megelőzése, kezelése

Ebben a betegségcsoportban a halálozási arány magasabb mint egyéb demencia típusokban, illetve a betegség kezdetétől számított túlélési idő pedig rövidebb. Az 5 éves túlélés a betegség kezdetétől számítva 39 százalék.

A demenciák kezelése -  köztük a vaszkuláris demenciáé - napjainkban még gyerekcipőben jár. Nincs olyan kezelési mód, amely hosszú távon megfelelő mértékben javítana a tüneteken.

A vaszkuláris demencia kialakulása az esetek döntő többségében megelőzhető lenne, az időben felismert és megfelelően kezelt magas vérnyomással, éppen ezért a megelőzésre kell törekedni.

(WEBBeteg - Bessenyei Mónika, neurológus)