A rekedtség okai és kezelése

Számos különböző ok vezethet rekedtséghez, melyek lehetnek akár banálisak is, mint például a hangszalagok megerőltetése hangos beszéd vagy éneklés miatt, de olyan súlyos betegség is állhat a háttérben, mint például a gége rosszindulatú daganatos elváltozása.

A rekedtség okai

A rekedtség leggyakoribb okai közé tartozik az akut gégegyulladás. A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak a hangszalagok. Az akut gégegyulladás oka legtöbbször vírusfertőzés. Súlyosbodhat a rekedtség, ha a gyulladás alatt a hangszalagok fokozott igénybevételnek vannak kitéve a gyulladás alatt.

A hangszálak fokozott igénybevétele szintén rekedtséget vált ki, például hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás következtében. Lehetnek a hangszalagokon olyan jóindulatú elváltozások, amik szintén rekedtséget okozhatnak, ilyenek például hangszalag csomók, polypok, ciszták.

A gastrooesophageális reflux betegség (GERD) is okozhat rekedtséget, ilyen esetekben a gyomor savas tartalma a nyelőcsőbe távozik, ez a sav a hangszalagokat irritálhatja, és rekedtséget okoz. Jellemzően a hang a reggeli órákban a legrekedtebb, és a nap folyamán ez az állapot fokozatosan javul. Gombóc- vagy nyákos érzés lehet a torokban, ami krákogást vagy kellemetlen érzést okoz.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A laryngopharyngeális reflux (LERD) feljut a nyelőcső felső záróizmához, bejut a garatba, gégébe és a tüdőbe.

Ezek a szervek sokkal érzékenyebbek a savra, a LERD-es esetekben a savas felböfögés és a gyomortáji fájdalom sokszor hiányzik.

A dohányzás szintén okozhat rekedtséget, és mivel a dohányzás hajlamosít gégerákra is, ezért ha egy dohányos rekedtté válik, a fül-orr-gégészeti vizsgálat elengedhetetlen.

Egyes ideggyógyászati betegségek szintén okozhatnak rekedtséget, például ilyen a Parkinson-kór, a stroke, stb. A bénult hangszalagok a gyenge, légzésszerű hang okai lehetnek. Ha a rekedtség három hónapnál tartósabban fennáll, és nem igazolódik fül-orr-gégészeti ok vagy reflux, akkor ideggyógyászati vizsgálat is javasolt.

Számos egyéb betegség okozhat még rekedtséget, ilyen például a pajzsmirigy megnagyobbodása, allergia, gégerák.

A rekedtség kezelése

A rekedtség kezelése a kiváltó ok függvénye. Amennyiben banális fertőzés okozza, akkor legtöbbször rövid idő alatt spontán vagy antibiotikum adása mellett gyógyul. Refluxbetegség esetében savtermelődést gátló szerek és prokintekumok adása javasolt, ez utóbbiak nyelőcsőmotilitást és záróizom-funkciót javítják.

Egyes esetekben műtétre lehet szükség, például a hangszalag cisztái, csomói, polypjai esetén. A daganatok esetén onkológiai és sebészi kezelés is szükséges.

A rekedtség kivizsgálása

Mikor keressen fel fül-orr-gégészt?

• Ha a rekedtség 3 hétnél tovább tart, kifejezetten abban az esetben, ha dohányzik;
• Ha a rekedtség mellett köhögés, véres köpet jelentkezik;
• Ha nyelési nehezítettsége van;
• Ha csomó van a nyakon;
• Ha komoly zavarok vannak a hangképzéssel;
• Ha beszéd vagy nyelés közben fájdalma van;
• Ha megváltozott hangszíne.

A kivizsgálás során számíthat laryngoscopos vizsgálatra a fül-orr-gégészeten, ilyenkor vékony endoszkóppal vizsgálják a gége, a hangszalagok mozgásait és állapotát. Ettől vékonyabb eszköz a fiberoszkópia, mely szintén a hangszalagok állapotának vizsgálatára szolgál.

A rekedtség megelőzésére szolgáló tanácsok

• Hagyjon fel a dohányzással!
• Kerülje a dehidrációt okozó szereket, például az alkoholt, kávét!
• Kerülje a passzív dohányzást is!
• Fogyasszon bőven folyadékot!
• Kerülje a fűszeres ételeket!
• Vigyázzon a hangszálaira, ne erőltesse azokat, kerülje a hangos beszédet és kiabálást!

Ha már rekedt, akkor ezekre fokozottan figyeljen oda, betegen kerülje a beszédet és az éneklést, mert nehezebben fog javulni állapota.

(WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes)