A fogszuvasodás (caries)

A teljesen megtisztított fogon, már 20 perc múlva megindul a plakk-képződés, amely hamarosan a fogzománcot roncsoló, és hosszabb távon fogszuvasodáshoz vezető savas kémhatást idéz elő.

A fogszuvasodás (caries), a fogaknak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő, a felszín felől mélyre haladó idült folyamat, amelynek lényege a kemény fogállomány végleges roncsolódása.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A fogszuvasodás leggyakrabban a kis- és nagyőrlő fogak barázdáiban, gödröcskéiben, valamint az egymással érintkező fogfelszíneken keletkezik. Fiataloknál gyors lefolyású, a kezdeti fogszuvasodást követi a zománc szétesése, majd az üregképződés. Idősebb korban lassúbb a folyamat, a dentin csatornák elmeszesedése miatt.

Miért alakul ki a fogszuvasodás?

Fogalomtár

Zománc: a fog felszínének legkülső rétege. Dentin: a zománc alatti réteg. Pulpa: fogbél, amely ereket és idegeket tartalmaz.

A fogszuvasodás kialakulása soktényezős folyamat, szükségesek hozzá a szájban lévő baktériumok, illetve a megfelelő táplálék.

A teljesen megtisztított fogon, már 20 perc múlva megindul a plakk-képződés.

A plakk a fogak, fogpótlások felszínén összegyűlő, azok felszínéhez erősen tapadó baktériumok összessége, amely csak mechanikai tisztítással, dörzsöléssel távolítható el.

Ha a zománc felszíne és a rajta lévő plakk között zajló biokémiai folyamatok eredményeként, a ph a kritikus érték (ph 5,2-5,7) alá csökken, a zománcból ásványi anyagok oldódnak ki.

A fogszuvasodás időben előrehaladó folyamat. Meghatározó a fog helye a fogsorban (minél hátrább áll egy fog, annál inkább hajlamos fogszuvasodásra), a fog koronájának anatómiai adottságai, a fog áttörésének időpontja.

Alakulását az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, így például a kor, a nem, a nyál összetétele, genetikai tényezők, földrajzi elhelyezkedés, szociális és gazdasági tényezők.

Hol tart a fog szuvasodása?

A szuvasodás két formája

Zománcszuvasodás: kúp alakú, csúcsával a dentin felé mutató elváltozás a fogcsiszolaton. Dentinszuvasodás: kúp alakban terjed a fogbél felé. Amennyiben a folyamat előrehalad, eléri az idegkamrát, amely erős, kínzó fájdalomként jelentkezik.

Amennyiben a folyamat a zománc legfelső rétegét érinti, akkor megfelelő fogmosással, fluoridos fogkrémek, zselék használatával még megfordítható.

Az idő előrehaladtával a folyamat egyre mélyebb rétegeket érint, elérve a dentint, illetve végül a fogbelet - innentől a folyamat visszafordíthatatlan.

A fogbélgyulladás kezdeti fázisa pulpahyperaemia: a fog hidegre/melegre/édesre/sósra érzékeny, de a kiváltó inger megszűnését követően a panasz elmúlik. Ez a folyamat még megfordítható, például fogtömés készítésével.

A következő fázis a fogbélgyulladás (pulpitis).

A fertőző baktériumok behatolása a fogbélbe jelentős fájdalommal jár. A folyamat előrehaladtával gyulladásos váladék képződik, és idővel tályog alakul ki a fog körül. A folyamat tovább terjedhet a gyökércsúcson át a fog körüli szövetekre, a csonthártyára és a csontra.

Ekkor a fog már kopogtatásra, nyomásra érzékeny, esetleg mozgatható is. A gyulladás a csonthártyát áttörve utat tör, és lágyrészduzzanat alakul ki az arcon. Ekkor már általános tünetek is észlelhetőek: nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, esetleg nyelési nehezítettség, szájzár.

Az üregképződéssel járó fogszuvasodás felismerése nem nehéz feladat, a kezdeti szuvasság felismerése azonban nem könnyű; gyakorlatot kíván, sokszor különböző segédeszközök igénybevételét teszi szükségessé (speciális szonda, röntgenfelvételek, száloptikás lámpa).

A fogtömés

A fogtömés a fogszuvasodás által elpusztított foganyag pótlása úgy, hogy teljesen illeszkedjék a foghoz, annak funkcióját helyreállítsa. Ehhez számos tömőanyag használható.

• Az amalgám tömés

  Nem kellene megfúrni az amalgám tömést - mondják felháborodottan az egyik budapesti fogorvosi rendelőben. Ha az orvos jól végzi a dolgát, kizárt, hogy a későbbiekben, már a beteg szájában mérgező higany szabaduljon fel - érvelnek. Az amalgám tömés>>

  Amalgám: egy vagy több fémnek higannyal alkotott ötvözete, amely képlékeny állapotban kerül a fogba, majd ott megszilárdul.
• Cementek (szilikát cement, üvegionomer cement): megkeményedésüket követően jó zárást biztosítanak, de önálló tömésként ritkán alkalmazzák, mivel nem kopásállóak.
• Kompozitok: fogszínű, a foghoz kémiailag kötődő, fényre kötő (UV lámpa) tömőanyagok.
• Betét (inlay): szilárd tömés, amely mintázat alapján készül, az előkészített fogba szilárd állapotban rögzítjük. Anyaga lehet fém (arany, ezüst-palládium), kompozit, vagy porcelán.

A fogszuvasodás megelőzése

A barázdazárás

A barázdazárás a fog mély barázdáinak, gödröcskéinek lezárásaa fogszuvasodás megelőzéseként, illetve kezdődő fogszuvasodás esetén.

Fluoridok. A fluoridok általános és helyi alkalmazása, 20-60 százalékkal csökkenti a fogszuvasodás kialakulását.

A fluor növeli a zománc savakkal szembeni ellenállását.

A fog előtörése előtt, hatással van a barázdák és gödröcskék alakjának kedvező alakulására, valamint gátolja a baktériumok anyagcseréjét.

A szervezetünkbe juttathatunk fluort, fluorral dúsított só, fluorid tabletta (Dentocar) formájában, illetve helyi használatú fluoros készítményekkel (szájöblögetők, ecsetelők, gélek, fogkrémek).

• Cukor helyett cukorpótlók alkalmazása: (szorbit, xilit).
  Ezáltal a fogon képződő plakk ph-ja, nem csökken a kritikus érték (pH 5,2-5,7) alá, valamint a baktériumok anyagcseréje is gátolt.
• Szájhigiénés módszerek. A megelőzésben a legfontosabb szerepe a plakk eltávolításának, a megfelelő szájhigiénének - a fogmosásnak, fogselyem rendszeres használatának -, illetve rendszeres, félévenkénti fogorvosi ellenőrzésnek van.

(Dr. Lengyel Csongor)