• Új módszer a szívet károsító szájüregi baktériumok ellen

        Szerző:
        WEBBeteg

        A Rochesteri Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy a normál szájflórához tartozó baktériumok, miként képesek behatolni a szív szöveteibe, ezáltal akár végzetes belhártya-fertőzést hozva létre.

        A felfedezés olyan új diagnosztikai eszközök felfedezéséhez vezethet, melyek akár szájüreg-nyálkahártyából, akár köpetből képesek kimutatni, hogy az egyén fogékony-e az ilyen típusú betegséggel szemben.

        Hirdetések


        Az Infection and Immunity júniusi számában közölt vizsgálat azt taglalja, hogy a fogszuvasodást okozó Streptococcus mutans olyan fehérjével rendelkezhet, ami a szívizomba való behatolást segíti. A baktérium a fogak plakkjain helyezkedik el, és egy védő alapanyagot képez maga köré, ami ellenállóvá teszi az őt érő hatásokkal szemben. Ugyanakkor savas anyagot szintetizál, ami a fog állományát teszi tönkre.

        Hogy kerül a baktérium a véráramba?

        Szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás: bakteriális endokarditisz


        Bakteriális endocarditisnek nevezzük azt, amikor a szívbelhártya (endocardium) és a szívbillentyűk valamilyen baktérium (ritkán gomba) okozta fertőzés miatt megbetegszenek. Ha nem kezelik időben a betegséget, akkor gyakori a halálos kimenetel, de megfelelő, időben elkezdett kezelésre a betegek többsége jól reagál. Napjainkban, a fejlett országokban egyre ritkábban fordul elő a betegség a megelőzésként alkalmazott antibiotikumos terápiának köszönhetően. Bővebben a bakteriális endokarditiszről>>

        A baktérium általában a szájüregben található, azonban némely esetben megfigyelték, hogy fogászati beavatkozásokat követően bekerül a véráramba. Az immunrendszer képes megsemmisíteni a kórokozót, azonban az néha gyorsan eléri a szívet, ahol kolonizálódik: a fő célpontjai a szívbillentyűk lehetnek. A billentyűk így kialakuló gyulladása (endokarditisz), egy potenciálisan életveszélyes állapot. Megfigyelték, hogy az endokarditiszek esetén, kiemelt kóroki szerepe van a Streptococcus mutans-nak.

        Dr. Jacqueline Abranches és munkatársai azt vizsgálták, hogy miként kerülhet a baktérium a szívbe. Megfigyelték, hogy egy kollagénkötő fehérje, a CNM ruházza fel a kórokozót a szóban forgó tulajdonsággal. A kollagén az alapszövet egy makromolekulája, mely a normál szöveti állomány kialakításához járul hozzá. A CNM-et nem kifejező baktériumtörzsek, nem voltak képesek megtapadni a szívbillentyűk felszínén.

        A CNM gátlása

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Amikor genetikai módszerekkel gátolták a CNM kifejeződését, az így kapott törzs szintén képtelen volt behatolni a szív állományába, és a fogakhoz is jóval kevéssé tudott hozzákötődni. Állatkísérletekben bebizonyították, hogy a CNM nélküli törzsek kevésbé képesek károsítani a férgeket, mint a CNM-et kifejező kórokozók. A CNM-et gátló genetikai manipuláció szintén csökkentette a baktériumok férgeket károsító képességét.

        A felfedezés hozzásegítheti az orvosokat, hogy szűrőmódszerek segítségével megelőzzék a Streptococcus mutans okozta szívbelhártyát érintő fertőzéseket.

        (Medipress)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei

        A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

        Óvatosan az antibiotikumokkal!

        A penicillin feltalálását követően az addig gyógyíthatatlan betegek millióit lehetett megmenteni a haláltól. Hivatalos orvosi fórumokon is a fertőző betegségek végleges leküzdéséről beszéltek. Napjainkra azonban kiderült: szó sincs erről, sőt, az antibiotikumok elterjedésével új problémákkal kellett szembesülnünk.

        Diagnosztikai módszerek - EKG

        Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet, nem fájdalmas, ugyanakkor nagyban hozzájárul a szívinfarktus és szívritmuszavarok diagnosztizálásához.

        A szívnagyobbodás

        A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

        Mikor nem ajánlott a terheléses EKG?

        A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

        Az afta típusai és kezelése

        Az afta a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő sárgás vagy szürkésfehér fekély, melyet gyulladásos udvar vesz körül. A fájdalmas gyulladással az emberek kb. 60 százaléka találkozik az élete során és az esetek többségében visszatérő gondot jelent.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA