Galandféreg-fertőzés
Galandféreg fertőzés akkor alakul ki, amikor bizonyos ételekkel - esetleg vízzel – a galandféreg petéi vagy lárvái bejutnak a szervezetünkbe. A petékből kikelő lárvák megtelepedhetnek a szervekben, ezt nevezzük invazív fertőzésnek. A lenyelt lárvából kifejlődő féreg a bélrendszerben tapad meg.
A peték általi fertőzés súlyosabb, mivel ilyenkor az emberi szervezet gazdatestként szerepel a lárva életciklusában. Ilyenkor a peték és az azokból kikelő lárvák leggyakrabban a szemben, az agyban, illetve az izmokban telepszenek meg. Enyhébb fertőzésnek számít, amikor a lárvából kialakult féreg a bélcsatornában telepedik meg, fejét a bélfalra tapasztva.
A galandféreg húsz évig is elélhet a gazdatestben, ahol enyhe bélgyulladást okozhat, miközben akár 15 méter hosszúra is megnőhet.
Galandférgesség |
A világszerte előforduló galandféreg akár 8-9 méter hosszúságúra is kifejlődhet, vagy petéi az izomba vagy az agyba tokozódva okozhatnak tüneteket. A galandféreg fertőzésről bővebben |
A galandféreg gyakori fajtái
-
Horgasfejű galandféreg (taenia solium): a sertéshús fogyasztásával kerülhet a szervezetbe.
-
Simafejű galandféreg (taenia saginata): petéi és lárvái a marhahúsban fordulhatnak elő.
-
Törpe galandféreg (hynemolepis nana): rágcsálók és az ürülékükkel érintkező rovarok terjesztik.
-
Széles galandféreg (diphyllobothrium latum): halételek fogyasztásával fertőzhet.
A fertőzés kockázatát növeli az elhanyagolt környezeti és személyes higiénia. Elmaradottabb országokban gyakran nincs egymástól megfelelően elválasztva az állatok és az emberek élettere, így könnyebben kerülnek át a paraziták a humán gazdatestbe. Érdemes elkerülni a nyers húsok fogyasztását is, mivel a sütés és a főzés biztonsággal elpusztítja az ételben található lárvákat és petéket.
A galadféreg fertőzés tünetei és kezelése
A téniázis esetén rosszullét, gyengeségérzet, étvágytalanság, alhasi fájdalom, hasmenés, súlyvesztés, esetleg tápanyag-felszívódási zavarok tapasztalhatóak. Az invazív fertőzés lázzal, cisztaszerű kitüremkedésekkel, egyéb bakteriális fertőzésekkel, allergiás reakciókkal és rohamokkal járhat.
A téniázis kimutatása nem egyszerű, mivel széklettel csak ritkán ürül ki. A kimerítő vizsgálathoz több székletmintát is elemeznie kell az orvosoknak, hogy kizárhassák vagy megerősíthessék a galandféreg jelenlétét a belekben. Invazív fertőzés esetén a vérből antitestek mutathatóak ki.
A belekben élő galandféreg kezelésére többféle gyógyszer létezik. A fertőzés gyakran tünetmentes, mégis érdemes kezelni. A férgek elpusztítására alkalmas gyógyszerek nem hatnak a petékre, így a nem megfelelő tisztálkodás akár invazív fertőzést is okozhat. Az invazív fertőzés kezelése a beágyazódás helyétől függ. Néha gyulladáscsökkentőt is kell szedni, mert a fertőzött terület belobbanhat. A parazitaölő orvosságok ugyan elpusztíthatnak néhány beágyazódott lárvát, de sok esetben csak a műtét segít. Bizonyos esetekben epilepszia elleni gyógyszerek vagy sönt behelyezése is indokolt az agy megfertőződésénél.
Forrás: WEBBeteg
Nagy Attila, fordító
Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos