Gyermekkori elhízás - Diéta helyett egészséges életmód
frissítve:
A gyermekkori elhízás elkerülésére a diéta helyett az egészséges életmód jelenthet megoldást. Ebben az életkorban a szülők felelőssége kifejezetten nagy.
A gyermekkori túlsúlyosság kezelésében a legnehezebb talán, hogy nem áll rendelkezésre sok varázsszer, ami a testsúlyt csökkenti, és nincs még elég belátás a gyermekekben, hogy a késői, de már gyermekkorban elkezdődő szövődmények (érelmeszesedés, 2-es típusú – úgynevezett időskori – diabétesz, magas vérnyomás, légzőszervi gondok, ízületi problémák) kialakulásától való félelem miatt megváltoztassák szokásaikat.
Nem könnyíti a testsúlycsökkentést az sem, hogy sok szülő úgy érzi, nem elég jó szülő, ha megtagad tőle olyan dolgokat, amiket mások megehetnek vagy élvezhetnek. Éppen ezért próbáljuk a szakrendelésen dolgozó team – dietetikus, pszichológus, gyógytornász, endokrinológus – segítségével ráhangolni a szülőket és gyerekeket arra, hogy nem diétázni kell, hanem szemléletmód-váltással az életmódot megváltoztatni.
Tudta? |
| A túl sok só is egyik oka lehet a gyermekkori elhízásnak. Az ételek sótartalmának csökkentése sok gyereket menthetne meg a felnőttkori beteges kövérségtől, a szívbetegségektől és agyvérzéstől. |
A diéta – már maga a szó is lemondást és megszorítást jelent, amit az, aki már találkozott túlsúlyos kisgyerekkel, tudja, hogy nem szívesen hall senki. Éppen ezért az első kérés, hogy a gyerekek és szülők készítsenek étkezési naplót, amibe legalább két héten át leírnak és esténként összegeznek minden elfogyasztott táplálékot. Ennek segítségével rendszeresen látják, mit is ettek egy-egy nap, és összeszámolhatják az elfogyasztott táplálék kalóriatartalmát. Egyszerű, de rendkívül hatásos konfrontálódás azzal, hogy nem csak a szénhidrát hizlal (a zsíros sajtok vagy kolbászok, szalámik ugyanúgy sok kalóriát tartalmaznak, gondoljunk csak arra, mi csorog ki belőlük, ha megsütjük azokat).
Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ami kicsi, az nem feltétlenül kalóriaszegény (kis pogácsa, túró rudi, ostyaszeletek), amiben nincs hozzáadott szénhidrát (pl. üdítőitalok), az a saját gyümölcscukor-tartalma miatt még lehet kalóriában gazdag. A gyümölcslevek és a cukros tea rengeteg szénhidrátot (cukrot) tartalmaz. Mivel a gyerekek – és persze a felnőttek is – nagyon szeretik az édes ízt, természetes, hogy ha valaki ehhez szokott hozzá, nem szívesen fogad el más innivalót. De a gyerekek ízlése ilyenkor még formálható. Inkább készítsünk nekik gyümölcsteát, nagyon sokféle kapható és ezek akkor is finomak, ha nem rakunk bele cukrot. Természetesen a legjobb szomjoltó a víz lenne, de időnként színesíthetjük a kínálatot cukrozatlan gyümölcsteával vagy ugyanilyen, frissen facsart gyümölcslével, illetve alacsony zsírtartalmú tejjel. Ha egy gyermek szomjas, el fogja fogadni a vizet is. Így nem az édességért iszik, hanem azért, mert érzi, hogy szüksége van rá. A cukros italokról való átállás lehet néhány napos küzdelem, de megéri, mert a túlsúly kialakulásának megakadályozása számos későbbi betegségtől óvja meg.
Ráadásul az édes levek az étvágyát is csökkentik, így a gyermek nem eszi meg azokat a fontos tápanyagokat, amire szüksége lenne. Javasolt rendszeresen, napi öt alkalommal, de kisebb adagokat enni adni nekik, amiben legalább tízóraira és uzsonnára gyümölcs is legyen.
Kalóriacsökkentés lépésenként
Ha az első lépés megtörtént, a következő a "felesleges" kalóriák csökkentése, pl. a repeta elhagyása, a kenyérfélék korlátozása (ebédkor különösen) és lehetőleg a rendszeres étkezés. A „nem reggeliztem” felkiáltás a legkevésbé sem követendő példa, hiszen mire így az első étkezés elérkezik, már gondolkodás nélkül és gyorsan fogyasztjuk, ami az utunkban kerül.
A második lépés az étkezések racionalizálása, a kalória csökkentése, ami állhat abból, hogy a felvágott mennyiségét egy-egy szelettel csökkentjük, kisebb szelet kenyeret vágunk, kevesebb kiflit, zsemlét adunk az étkezésekhez, becsempésszük a joghurtot (annak sem a cukrozott változatát) és a salátaféléket, megbolondítva felvágottal, sonkával, esetleg kis sajttal, tojással.
Ha a gyerekek az ételek elkészítésében maguk is részt vehetnek, ez (bár sokszor nem egyszerű módon) lefoglalja a „felesleges” szabadidejüket, és emellett élményt is jelent számukra. Ha ez is sikerült, jöhet a teljes kiőrlésű gabonák alkalmazása és a vacsora mennyiségének csökkentése. Nem baj, ha egy-egy folyamat nem 1-2 napig tart, hiszen a testsúlycsökkentés (szándékosan nem fogyókúrát mondunk) nem hajsza, a tartós eredményhez idő kell, csak így lehet elkerülni a jojó-effektust, a fogyás utáni gyors testsúlynövekedést.
"Cserekereskedelem" tiltás helyett
Mindezen erőfeszítések között sem árt észben tartani, hogy nem feltétlenül kell lemondani az édességről vagy egy-egy finomabb falatról, hisz a tilos csemegék sokkal csábítóbbak, mint a szabad dolgok.
Ezért a cserekereskedelem és a „ne tégy ki sokat az asztalra, hogy ne essünk kísértésbe” elvét érdemes szem előtt tartani, azaz valamit (édesség) valamiért (vacsora) módon iktassuk be azt, amit nem tudunk vagy nem akarunk megtagadni a gyerekektől.
Nem az egyszeri gyors étkezdében elfogyasztott finomságtól híznak el a gyerekek, de tudniuk kell azt is, hogy ez nem a mindennapi életük része. Fontos emellett, hogy a nagyszülők vagy esetleg a szülők között fennálló nézeteltérések okozta kettős neveléstől is megkíméljük magunkat és gyermekünket, mivel a feszültség okozta meghasonlás gyakorlatilag lehetetlenné teszi az életmódváltást, hiszen mindenki a kisebb ellenállás felé szeret menni ("mami szeret, mert mindent megkapok és megehetek").
Ha tehát tényleg komolyan gondoljuk az életmódváltást, a lépéseket következetesen és összefogva kell megtennünk.
Tovább A közös családi étkezések óvják a gyermeket az elhízástól
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus és Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus, gyermekgyógyász