Délkelet-Ázsia: Egészségügyi kockázatok utazáskor

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos frissítve:

Azoknak, akik délkelet-ázsiai országba utaznak, tisztában kell lenniük az utazás előtt azzal, hogy milyen fertőző betegségek fordulhatnak elő az adott régióban, főként akkor, hogyha eleve valamilyen egészségügyi problémával küzdenek, illetve érdemes betartaniuk az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat.

A téma cikkei

6/1 Egészségügy kockázatok: Dél-Amerika
6/2 Egészségügyi kockázatok: Észak Afrika
6/3 Egészségügyi kockázatok: Délkelet-Ázsia
6/4 Egészségügyi kockázatok: Karib-térség és Közép-Amerika
6/5 Egészségügyi kockázatok: Dél-Európa
6/6 Egészségügyi kockázatok: Délnyugat-Ázsia

Délkelet-Ázsiához az indokínai félsziget és a maláj szigetvilág tartozik. Országai Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam. Az Indokínai- félsziget legnagyobb területén trópusi monszun éghajlat jellemző, fülledt nyárral és száraz téllel. A Maláj-félsziget mintegy 70%-át trópusi esőerdő borítja, míg Szumátra és Borneó mélyebben fekvő területein kiterjedt mocsárvilág és édesvízi mocsári erdők az elterjedtek.

Élelmiszer-eredetű megbetegedések Délkelet-Ázsiában

Az élelmiszer okozta fertőzések igen gyakoriak, éppen ezért itt különösen fontos a helyes élelmiszer-higiénia. Általános szabály, hogy kerülje az útszéli büféket, illetve, ajánlatos a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt forralt vízzel alaposan lemosni. Amennyiben ez nem lehetséges, csak hámozott zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon!

Ezenkívül ugyancsak tanácsos csak forralt vizet inni (vigyázzon a jéggel is). A víz tisztítására alkalmas mikrofilter és fertőtlenítő tabletták Európában a kereskedelmi forgalomban kaphatók, ezért még az utazás megkezdése előtt tájékozódjon az ilyen szerekkel kapcsolatos különböző lehetőségekről! Egyszerű higiéniai intézkedésekkel a bélfertőzések gyakran elkerülhetőek.

A nyers, vagy nem megfelelően főtt rák fogyasztása tüdőmétely-fertőzést okozhat. Ez tüdőproblémákat, hasi fájdalmat, valamint a máj és a hasnyálmirigy megbetegedését okozhatja.

A nyers növényi részek (például különféle saláta levelek) fogyasztása okozhat májmétely (Fasciola hepatica) fertőzést.

Szintén magas a kockázata a Hepatitis A fertőzésnek. A vírus elsősorban szennyezett élelmiszer és ivóvíz által, ritkábban a betegekkel való közvetlen fizikai érintkezéssel terjed.

Bakteriális betegségek például a Campylobacter- és E. coli-fertőzések, Salmonella typhi okozta hastífusz vagy Shigella okozta vérhas különösen gyakoriak.

Gyakori az úgynevezett Brucellózis is. A Brucella baktérium által okozott fertőzés, mely a fertőzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. A betegségben szenvedőknél súlyos lázrohamok mellett a máj, lép, csontvelő és nyirokerek fertőzése jellemző.

Rendszeresen fordul elő a kolera Brunei, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Vietnám és a Fülöp-szigetek területein. A kolerát az úgynevezett vibrio cholerae nevű baktérium okozza, mely élelmiszerrel és főként szennyezett ivóvízzel terjed. Ennek ellenére általában a turisták számára a védőoltás nem ajánlott, a megfelelő élelmiszer- és vízhigiénia azonban különösen fontos.

Paraziták, fonalférgek

Ezen túlmenően különösen a paraziták játszanak központi szerepet az élelmiszer-eredetű betegségek kiváltásában. Ezek közé elsősorban a fonalférgek tartoznak, például az orsó-, ostor-, valamint a galandférgek, különösen a marha- és sertés galandféreg (Taeniosis), melyek a nyers, vagy nem megfelelően főtt marha és sertéshús fogyasztásával (például darálthús-nyársak, kolbász) terjednek.

Elterjedt még az úgynevezett kutya galandféreg (Echinococcus) is, mely a szervezetet az élelmiszereken például bogyókon vagy a kutya nyálában, szőrében megtelepülő parazita petékkel fertőzi.

A fertőző bélbetegségek másik jellemző kórokozója a Giardia lamblia, egy olyan parazita a vékonybélben, mely bélgyulladást, hasmenést (giardiasis) okoz.

Rovarok okozta egészségügyi kockázatok

A délkelet-ázsiai országokban a rovarok és pókok számos fertőző betegségért felelősek. Védekezzen ellenük speciális szúnyogriasztóval, szúnyoghálóval és a test nagy felületét fedő ruházattal!

Dengue-láz: Minden délkelet-ázsiai országban gyakori a szúnyogok által terjesztett, súlyos vérzést és véralvadási rendellenességeket okozó dengue-láz. Vietnámban évente 50 000-100 000 közé tehető a megbetegedések száma. Szingapúrban és Thaiföldön az elmúlt években mind a helyi lakosság, mind a turisták körében emelkedett a dengue-láz esetek száma. Mivel a betegséget az éjjel és nappal is aktív szúnyogok terjesztik, különösen fontos a megfelelő védekezés ellenük.

Chikungunya: Kambodzsában, Malajziában, Mianmarban, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is terjed a Chikungunya. A betegség a nappal és éjszaka is aktív szúnyogok által terjed, magas lázzal, bőrpírral, és rendkívül erős izomfájdalmakkal jár. A beteg a fájdalmak miatt gyakran vesz fel görbe testtartást, innen ered a betegség neve is (Chikungunya = összegörnyedni)

Agyvelőgyulladás: Szintén szúnyogok terjesztik a japán encephalitist. Ez az agy gyulladásos betegsége, és bár ritka betegség, magas a halálozási arány (10%). A kórokozó Szingapúr és Vietnam kivételével minden délkelet-ázsiai országban megtalálható. A betegség elleni vakcina ajánlott, ha veszélyeztetett területre utazik, illetve fontos a szúnyogok elleni megfelelő védelem.

Malária: Brunei és Szingapúr kivételével, ahol csak izoláltan fordul elő, minden délkelet-ázsiai országban egész évben fennáll a malária kockázata. Indonéziában évente 15 millióan betegednek meg maláriában. Emellett egyre gyakoribb a betegség egy veszélyesebb formája, a malária tropica.

Filariasis: A rovarok és pókok csípése által közvetített betegségek közé tartozik a filariasis. Ez egy olyan fertőzés, melyet a közvetítő által a kötőszövetekben és a nyirokerekben megbúvó vékony fonalféreg okoz. Komoly bőrelváltozást, súlyos duzzanatot (elefantiázis), szemkárosodást és akár vakságot is okozhat. Különösen Thaiföld délkeleti partjainál, Laosztól északkeletre, Indonéziában, Kambodzsában, Malajziában, Mianmarban, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken pedig országszerte elterjedt.

Lyme-kór: Thaiföld párás erdeiben és a réteken fokozott a Lyme-kór terjesztésére is képes kullancsok veszélye. A betegség kezdetben bőrpírral jelentkezik. Majd a későbbiekben agyhártyagyulladást, idegrendszeri károsodást, szívizomgyulladást, krónikus ízületi fájdalmat okozhat.

Kiütéses tífusz: Indonéziában, Kambodzsában, Thaiföldön, Laoszban, Malajziában, Mianmarban, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken rendszeresek a kiütéses tífusz fertőzések. A betegség baktérium által okozott fertőzés, mely főleg ruhatetvek által terjed az emberre.

Pestis: A pestis a rágcsálóknak köszönhetően Délkelet-Ázsia számos részén jelen van (különösen Indonézia, Mianmar és Vietnam veszélyeztetett), emberre általában közvetetten, bolhákon keresztül jut. A betegségnek két fő formája van: bubópestis és a tüdőpestis.

Egyéb egészségügyi kockázatok Délkelet-Ázsiában

  • Gyakori parazita fertőzés a schistosomiasis (vérmétely), mely főleg Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Thaiföld, Vietnam, és a Fülöp-szigetek folyóiban, tavaiban úszókat fenyegeti. A féreg lárvái az édesvízben úszók bőrén áthatolva kerülnek a szervezetbe. Pár héttel később lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hasi fájdalmat, hasmenést vérvizelést okoz. Emellett károsíthatja a tüdőt, a májat, a szívet és az agyat is.
  • Egy újfajta betegség, a súlyos akut légzőszervi szindróma, a SARS, 2003 elején terjedt el Kelet-Ázsiában. A tüdőgyulladásnak ez a formája valószínűleg a dél-kínai Guandong tartományból származik, ahonnan Hongkongba, majd szerte a világba eljutott. A WHO szerint jelenleg nem kell a betegség járványszerű terjedésétől tartani, ugyanakkor Ázsiából hazautazva fontos, hogy figyeljen az akut tünetekre, mint a hirtelen, magas láz, sípoló légzés, rekedtség, köhögés, torokfájás és rossz közérzet. Mivel a SARS tünetei kezdetben hasonlítanak az influenzára, könnyen félreértésre adhatnak okot. Amennyiben nemrég Ázsiában tartózkodott, és tapasztalja a fent említett tüneteket, mindenképp keresse fel orvosát!
  • Minden évben a száraz évszakban (januártól áprilisig) a Fülöp-szigeteken megnövekszik a bakteriális agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis) előfordulási aránya. A baktériumok a légutakon keresztül, például köhögéskor, tüsszentéskor terjednek. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, kisgyermekek és az idősek, akiknél a betegség gyakran drámai progressziót mutat, és gyakran halálos kimenetelű.
  • Indonéziában, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban is gyakori a Chlamydia trachomatis baktérium okozta úgynevezett egyiptomi szembetegség (Trachoma) fertőzés. Ez a szaruhártya és a kötőhártya elhúzódó gyulladása, mely vaksághoz is vezethet. A fertőzés a beteggel vagy fertőzött tárgyakkal való közvetlen érintkezéssel terjed.
  • A HIV-fertőzések száma drámaian megemelkedett a régióban az elmúlt években. Vietnamban például körülbelül 350 000 ember fertőzött, a prostituáltak között pedig a fertőzöttek aránya 70%. A WHO szerint a régióban körülbelül 8 millió ember HIV-fertőzött! Éppen ezért a szakemberek mindenkit óva intenek a szexturizmustól, illetve a szexuális tevékenységek során az óvszer használata erősen ajánlott! A HIV-fertőzés lehetséges kockázata miatt csak abban az esetben egyezzen bele a vérkészítmények felhasználásával járó orvosi kezelésbe, ha arra életveszély miatt azonnal szükség van! Egyes kórházakban még a fecskendők és a tűk is szennyezettek lehetnek!

Kötelező oltások és általános követelmények

  • A délkelet-ázsiai országokba való közvetlen utazás során nincs szükség kötelező védőoltásra. Azonban mivel az egyes országok az egészségügyi előírásaikat többször is megváltoztathatják, utazás előtt érdeklődjön az érvényben lévő szabályokról az adott ország nagykövetségén!
  • Fertőzött területről való beutazás során minden délkelet-ázsiai országban kötelező a sárgaláz elleni oltás.
  • Indonéziában a tartózkodási engedély megújításához negatív HIV-tesztre van szükség.

Általános és speciális oltási ajánlások

  • A tetanusz elleni emlékeztető védőoltást – függetlenül az útitervtől – ajánlott legalább 10 évente megismételni.
  • Délkelet-Ázsiában fokozott a hepatitis A-fertőzés kockázata. A vírus elsősorban élelmiszerrel és ivóvízzel, ritkábban a beteggel való közvetlen fizikai kontaktus által terjed. A betegség elleni védőoltás még utazás előtt időben ajánlott!
  • A hepatits B rendszeresen és tömegesen fordul elő, ezért azok számára különösen ajánlott a védőoltás, akik több mint 3 hónapig terveznek a régióban tartózkodni, mivel a vírus vérrel és testnedvekkel terjed. Az immunizáláshoz érdemes kombinált Hepatits A és B oltást kérni. Ne feledkezzen meg nemi aktus során a kondomhasználatról sem!
  • A hastífusz szintén elterjedt fertőzés Délkelet-Ázsiában, ezért a betegség elleni vakcina a térség bármely országába utazáskor ajánlott. A fertőzés elsősorban élelmiszerrel és ivóvízzel, a beteggel vagy fertőzött tárggyal való közvetlen fizikai kontaktus által terjed. Az oltás védőhatása körülbelül. 2 évig tart.
  • A magas fertőzésveszélyű országokba utazva feltétlenül gondoskodjon malária elleni gyógyszerről!
  • A vadon élő állatok (különösen róka) vagy kóbor háziállatok által terjesztett veszettség Ázsiában fordul elő a leggyakrabban, évente mintegy 40 000 halálesetet okozva. A betegség emberre nyállal, a fertőzött állat harapásával terjed, ezért legyen különösen óvatos a vidéki területeken a kóbor kutyákkal, macskákkal, még ha szelídnek is tűnnek! A veszettség elleni oltást megelőzés céljából nem adják be az utazóknak, csak azoknak, akik szakmai vagy egyéb okok miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Egyéb utazási tanácsok

Az utazás tervezésénél ne feledkezzen meg arról, hogy a térségben nagyon magas a hőmérséklet mely jelentős terhet róhat a szív- és érrendszerre. Fontos ezért a megfelelő mennyiségű, alkohol- és koffeinmentes folyadékbevitel! Ne feledkezzen meg magas faktorszámú naptej és a laza, de teljes testet fedő ruházat által a napégés elleni védelemről sem, hiszen a nap ereje és a napégés kockázata jelentősen magasabb, mint idehaza.

A nyári hónapokban Közép-és Dél-Szumátrán rendszeresek a nagyszabású erdőtüzek, melyek a teljes régiót intenzív füstködbe borítják. Különösen a szív-és érrendszeri betegségben és tüdőbetegségben, asztmában, allergiában szenvedőket terheli meg, ezért még utazás előtt konzultáljon orvosával a megfelelő sürgősségi gyógyszerről!

Egyes régiókban a pókok és kígyók, piócák jelenthetnek még veszélyt az emberre. Emiatt célszerű bizonyos óvintézkedéseket hoznia! Ne aludjon a padlón, vizsgálja át az ágyát lefekvés előtt, rázza ki a cipőjét, mielőtt felvenné azt, illetve viseljen magas szárú cipőt a természetjárás során!

Ezen túlmenően különösen az egészségügyileg kiszolgáltatott állapotban lévőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a betegellátás színvonala a délkelet-ázsiai országokban lényegesen rosszabb, mint Európában. Utazás előtt ajánlott speciális utazási egészségbiztosítást kötni, mely súlyos esetben a hazaszállítási költséget is tartalmazza, mert az orvosi kezelés költségeit ezekben az országokban sokszor nem fedezi az alap biztosítás. Ezzel kapcsolatban az utazás előtt érdeklődjön az utazási irodánál!

Tovább Minden, amit a melioidózisról tudni kell

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; onmeda.de
Orvos szakértőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Cikkajánló

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Dr. Sarkadi Adrien, infektológus
WEBBeteg - Dr. Horváth Balázs, általános orvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.