Hallás témájú cikkek

Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás - ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved.

A mai kor modern vívmányaival a részleges halláscsökkenésben szenvedők is lehetőséget kapnak, hogy beszédértésük, kommunikációjuk javuljon. Cikkünkben a hallókészülékek működését és azok mechanizmusát vetettük górcső alá.

A hallás fontossága közvetlenül a látás után következik, hiszen az embert érő ingerek 20-40 százaléka hanginger. Mi számít nagyothallásnak, és mikor érdemes megfontolni a hallókészüléket? A hallásvizsgálatról részletesen.

A fülzúgás tünetei gyakrabban jelentkeznek idősebbeknél, de nem a kor az egyetlen rizikótényező.

A fülzúgás, fülcsengés gyakori panasz, melynek több kiváltó oka is ismert. A kezelés eredményesebb lehet, ha nem halogatjuk a problémát, nem várunk arra, hogy magától elmúljon, hanem már az első tünetek megjelenése után rövid idővel orvoshoz fordulunk. Az orvosi kivizsgálásra érdemes néhány dolgot átgondolni, melyek fontos információk lehetnek a diagnózishoz.

A civilizáció fejlődése olyan előnyöket biztosít a számunkra, amelyekről eszünk ágában sincs lemondani. A legtöbb ember számára annyira fontos a megszokott kényelem, hogy talán észre sem veszik, milyen súlyos árat kell fizetnünk mindezért.

Amikor öt és fél évesen kiderült a kislányról, hogy hallássérült, felmérték, hol tart a beszédfejlődése. A különböző tesztek azt mutatták, hogy szókincsben nem volt lemaradása, de a nyelvtani mondatfűzéssel gondjai akadtak. Elkezdődött Boróka hallásgondozása: megkapta az első próbakészülékét. A hallókészülékkel való hallást azonban tanulni kell, nem elég csupán bekapcsolni a készülékeket. Kitartással és türelemmel viszont feltárulnak a hangzó világ titkai...

A kislány már öt éves volt, az anyukáját még mindig kételyek gyötörték. Vajon Boróka csupán elmerül a fantáziavilágában és nem figyel, vagy tényleg nem hall? Zsófi érezte, hogy valami nem stimmel, vitte tovább a gyermeket más szakorvosokhoz. Egy váratlanul rossz eredményt hozó szubjektív hallásvizsgálat, majd a többszöri halasztás után elvégzett objektív vizsgálat végül igazolta gyanúját: csaknem három évvel a legelső vizsgálat után kiderült, hogy a kislány hallássérült.

Minden kisgyerek beszédfejlődése más, de ha óvodás korára még mindig nem beszél jól, a szülők aggódni kezdenek. Boróka édesanyja is a kislány három éves kora körül gondolta úgy először, hogy túl sok már a halandzsa, ideje lenne a fejlettebb beszédnek. Elvitte a gyermeket szakorvoshoz. Hihetetlen, de igaz: a kivételesen magas intelligenciájú kislány akaratán kívül megtévesztette a szakorvosokat, audiológusokat, a logopédust is. Nagyon jó hallásteszt-eredményeket produkált az összes szubjektív vizsgálaton, amelyek így nem igazolták a hallásveszteségét.

Zsófiék olaszos temperamentumú családjában mindig nagy a hangzavar. Mindenki sokat és hangosan beszél, a családtagok jól artikulálnak. Egy ilyen környezet általában nagymértékben segíti a kicsik beszédfejlődését. Boróka is mindent megfigyelt, s reagált, közreműködött a játékokban. Épp ezért a család a gyermek három éves koráig nem gyanakodott, hogy probléma lehet a hallásával. Zsófi ma már pontosan tudja, hogy amit Boróka viselkedésében az első években megfigyeltek, azok bizony a hallásveszteség jelei voltak.