• Mami, én a szememmel hallok! - Boróka igaz története I. rész

        Szerző: Siemens Hallásközpont

        Boróka nyolc éves, hallássérült kislány. Bár születésétől fogva hallásveszteséggel él, csak öt és fél éves kora után bizonyosodott be, hogy valóban komoly gond van a hallásával. Hogyan lehetséges az – kezelések, orrmandulaműtét és különböző vizsgálatok hosszú sora után –, hogy csak több év elteltével, hosszú kálváriájuk nyolcadik állomásán derült fény az igazságra, és ekkor lehetett megkezdeni a gyermek hallásgondozását?

        Boróka igaz története

        6/1 Mami, én a szememmel hallok! - Boróka igaz története I. rész
        6/2 Halandzsa vagy kommunikáció? - Boróka igaz története II. rész
        6/3 Vajon hallássérült-e a gyermek? - Boróka igaz története III. rész
        6/4 Ha egy anya úgy érzi, baj van, annak utána kell menni... Boróka igaz története IV. rész
        6/5 Hallókészülékkel hallani - Boróka igaz története V. rész

        Zsófi, Boróka édesanyja öt részes sorozatunkban meséli el történetüket. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni a hasonló helyzetben lévő családoknak, és szeretné felhívni a szakemberek figyelmét a csecsemő- és kisgyermekkori hallásszűrés problémáira. Zsófiék négy gyermeket nevelnek, Boróka a legkisebb közülük. Tapasztalatban, törődésben, egymásra figyelésben, gondoskodásban sosem volt hiány a szeretetteljes, harmonikus nagycsaládban – mégis éveken át kételyek között éltek: vajon van-e probléma a kislány hallásával vagy nincs?

        Felfedezetlen hallássérülés

        Amikor egy pici baba megszületik, az rögtön látható, hogy a keze, lába megvan, s a gyors vizsgálatok után többnyire minden rendben lévőnek tűnik. A kórházban elvégzik a hallásvizsgálatot is, amit később a védőnő, a gyermekorvos is megismétel. Hogyhogy nem vették észre Boróka hallássérülését? Zsófi szerint ennek több oka is lehet: először is az, hogy a kötelező szubjektív hallásvizsgálat csak a legsúlyosabb esetek felderítésére alkalmas. Boróka esetében a másik ok talán az lehetett, hogy a mély hangokon 500 Hz-ig nagyon jó a hallása – bár ez csak jóval később derült ki. A védőnő vagy a doktornő látogatásakor sok volt a csörgő-zörgő, hangos hang, amiket a baba nagy valószínűséggel tényleg hallott, s azokra reagált.

        Hirdetés

        A legelső rosszul értelmezett jelek

        Amikor Boróka kicsi baba volt és éjszaka felsírt, soha nem nyugtatta meg, ha az anyukája odakuporodott mellé, suttogott és dudorászott hozzá. Csak akkor csöndesedett el, ha Zsófi kivette a kiságyból és magához ölelte. Az édesanyát aggasztotta, hogy ezzel talán elrontja negyedik gyermekét. Úgy élte meg, hogy van egy kislánya, aki nem szereti, ha énekel neki. Holott ez nem volt igaz. Csak évek múlva értette meg, hogy a baba egyszerűen nem hallotta ezeket a hangokat. Éreznie kellett az édesanyja szerető ölelését, a szíve dobbanását, a lélegzését, a hangszálai rezgését – csak így tudta „hallani” őt és elcsöndesedni az éjszaka sötétjében.

        A II. részben a csecsemőkortól az óvodába kerülésig tartó időszakról írunk, amikor Boróka beszédfejlődése megindult. A család a kislány három éves koráig nem gyanakodott hallássérülésre.

        A halláscsökkenés korai felismerése

        Minden szülő legfontosabb kívánsága, hogy gyermeke egészségesen szülessen – s ha mégis adódna valamilyen probléma, akkor azt mielőbb felismerjék az orvosok. Az újszülöttek hallásvizsgálata a rutinvizsgálatok közé tartozik Magyarországon, ám akadnak szakemberek, akik a babák számára a teljes körű hallásszűrés bevezetését sürgetik. A halláscsökkenés korai felismerése

        (Siemens Hallásközpont)

        Módosítva: 2015.05.01 11:38, Megjelenés: 2015.05.01 11:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Térdfájdalom

        Térdfájdalom

        B. M., szakfordító

        Hogyan előzheti meg a gyakori panaszt? Melyek a térdízületet kímélő sportágak?

        Neuropátia

        Neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        Milyen következményekkel járhat, ha nem kezelik? Az elhanyagolás veszélyei.

        Világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot kapott két kisgyerek

        Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést.

        A fülgyertya hatástalan és veszélyes

        A fülgyertyázás az utóbbi években népszerű, rendkívül széles alkalmazási körben elterjedt, alternatív gyógymódként számon tartott beavatkozás, mely állítólag az amerikai hopi indiánok ősi gyógymódja volt.

        Hallókészülékek - Fontos tudnivalók

        A mai kor modern vívmányaival a részleges halláscsökkenésben szenvedők is lehetőséget kapnak, hogy beszédértésük, kommunikációjuk javuljon. Cikkünkben a hallókészülékek működését és azok mechanizmusát vetettük górcső alá.

        Ha egy anya úgy érzi, baj van, annak utána kell menni... Boróka igaz története IV. rész

        A kislány már öt éves volt, az anyukáját még mindig kételyek gyötörték. Vajon Boróka csupán elmerül a fantáziavilágában és nem figyel, vagy tényleg nem hall? Zsófi érezte, hogy valami nem stimmel, vitte tovább a gyermeket más szakorvosokhoz. Egy váratlanul rossz eredményt hozó szubjektív hallásvizsgálat, majd a többszöri halasztás után elvégzett objektív vizsgálat végül igazolta gyanúját: csaknem három évvel a legelső vizsgálat után kiderült, hogy a kislány hallássérült.

        Vajon hallássérült-e a gyermek? - Boróka igaz története III. rész

        Minden kisgyerek beszédfejlődése más, de ha óvodás korára még mindig nem beszél jól, a szülők aggódni kezdenek. Boróka édesanyja is a kislány három éves kora körül gondolta úgy először, hogy túl sok már a halandzsa, ideje lenne a fejlettebb beszédnek. Elvitte a gyermeket szakorvoshoz. Hihetetlen, de igaz: a kivételesen magas intelligenciájú kislány akaratán kívül megtévesztette a szakorvosokat, audiológusokat, a logopédust is. Nagyon jó hallásteszt-eredményeket produkált az összes szubjektív vizsgálaton, amelyek így nem igazolták a hallásveszteségét.

        Hallássérültek az orvosképzésben

        Jelenleg harminc fogyatékkal élő, köztük öt súlyosan nagyothalló személy jár a Semmelweis Egyetem különböző karaira. Orvosnak, fogorvosnak, ápolónak, gyógytornásznak vagy éppen egészségügyi menedzsernek tanulnak. Milyen segítséget kapnak az egyetemtől? Milyen esélyekkel indulnak el, ha végeznek?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.