Hallásromláshoz társuló depresszió: mindkettőt kezelni kell

Amennyiben a halláscsökkenés a kor előrehaladtával fokozatosan alakul ki, akkor nem tulajdonítunk akkora jelentőséget neki, sokszor nem is tűnik fel a probléma, de amikor a családtagjaink jelzik, hogy egyre hangosabban beszélünk, félreértünk szavakat, és ezért kellemetlenül érezzük magunkat, akkor döbbenünk rá a valóságra.

A hallásvesztésnek több oka lehet. Meg kell különböztetni, hogy vezetéses vagy idegi halláscsökkenésről van-e szó. Vezetéses halláscsökkenés esetén a hangvezető rendszer eltéréséről van szó, tehát a hallójárat, a dobhártya vagy a hallócsontok betegedtek meg vagy a dobűri légtartalomban alakult ki változás. Idegi hallásvesztéskor a belső fül, a hallóideg károsodik. Mindkét formában a romlás kialakulhat hirtelen vagy fokozatosan.

A hallóideg hirtelen károsodása kialakulhat valamilyen fertőző betegség, gyulladás, vérnyomás- vagy keringési zavar, stressz, trauma, akusztikus trauma, azaz hirtelen bekövetkezett, erős hanghatásra is. A hallóideg öregedése természetes módon is bekövetkezik, ez fokozatosan, leginkább 45 és 65 év között kezdődik meg. Azt, hogy kinél, mikor indul be a hallásromlás folyamata, nagyban befolyásolják az életmódbeli tényezők, mint a zajártalom vagy a dohányzás. Az örökletes, általában már korábbi életkorban mutatkozó hallóideg-károsodás viszonylag ritkább, de nem mindegy, hogy mikor derül rá fény – mondja a WEBBeteg.hu kérdésére dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

Amennyiben a hallásromlás lassan következik be, az érintettek akár hosszú ideig is élhetnek anélkül, hogy tudatában lennének állapotuknak. Legtöbbször a családtagoknak tűnik fel, hogy egyre hangosabb a tévé, bizonyos szavakat félreért vagy másra válaszol a rokon.

Értékcsökkenésként élik meg!

Dr. Pető Csilla, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus kérdésünkre elmondta: vannak, akik fogyatékosságként, értékcsökkenésként élik meg a hallásromlást. Amennyiben időskorban, krónikus betegséghez társulva jelenik meg, még nehezebben élik meg, nagyobb krízist okozva.

• Kisebbségérzésük alakul ki
• Megváltozik a közösséghez való viszonyuk
• Egyesek kompenzálnak, hangosabban vagy épp halkabban beszélnek
• Mások szégyenlik, kirekesztődnek
• Amit nem hallanak meg, azt maguk egészítik ki a saját gondolatukkal
• Gyanakodni kezd, mert amikor nem hallja a másikat, azt gondolja, biztosan kibeszélik
• Több a félreértés, gyakrabban kerülnek konfliktushelyzetbe

A személyiségi és viselkedési változásokon átesett páciens akár depresszív tüneteket is mutathat, ezt pedig kezelni kell – mondja dr. Pető Csilla. Azt is mérlegelni kell, hogy mi a fontosabb: hogy a környezet észreveheti, hogy hallókészüléket visel és marad minden a régiben, vagy elfogadja, hogy szüksége van hallókészülékre és így megoldódhatnak a kapcsolatai, ismét hallani fogja a családtagokat, kollégákat, nem lesznek konfliktusos beszélgetések.

Számos diagnosztikai módszer létezik!

A részletes anamnézisfelvétel segíti a szakorvost a leghatásosabb kivizsgálási mód megválasztásában (mikroszkóp, audiométer, CT stb.). Halláskárosodás, halláscsökkenés diagnosztizálására tisztahang audiometria, tympanometria, stapedius reflex vizsgálat alapvetően szükséges. Az eredmények alapján dől el, hogy milyen további lépésekre lehet még szükség, hogy diagnózishoz jussunk vagy a hallás rehabilitációja megkezdődjön – sorolja a fül-orr-gégész, audiológus.

Ezt olvasta már? Betegségek és a zenehallgatás miatt is romolhat a hallás

Megoldás: hallókészülék!

A rehabilitáció érdekében szóba jöhet a hallókészülék alkalmazása. A hallásvizsgálat, a kellemetlenségiküszöb-meghatározás és beszéd-audiometriai vizsgálat elvégzése után az audiológus szakorvos javaslata alapján ajánlanak a páciensnek hallókészüléket, először kipróbálásra. Vannak fül mögötti és hallójáratba helyezhető és szemüvegszárba épített készülékek is. A lehetőségek közül történő választáskor a halláscsökkenés mértéke, fajtája, az érintett kora, illetve egyéb betegségei alapvető szempontok.

A mai modern, digitális készülékek nemcsak külsejükben, méretükben, de tudásukban és a hangélményben is lényegesen többet nyújtanak elődeiknél – mondja dr. Fülöp Györgyi:

• A természetes hallás érzetét keltik.
• Beállításukkal nemcsak a kommunikációt, telefonálást, de pl. a színházi és zenei élményeket is visszakaphatják a páciensek.
• A megfelelő készülék kiválasztásával jelentősen javulhat az életminőség, rendeződnek a társas kapcsolatok!

El kell fogadni!

Amennyiben a megajánlott hallókészüléktől hiúságból elzárkózik a páciens, akkor azzal szoktam segíteni az állapot elfogadását, hogy megkérdezem, hogy vajon mennyivel kellemetlenebb, ha valakin észreveszik a készüléket, mint az, ha egy beszélgetés során például másra válaszol, mint a kérdés, vagy folyton vissza kell kérdezni – magyarázza dr. Fülöp Györgyi.

A szemüveg viselése látásromlás esetén ma már elfogadott, sőt, divatot teremtettek belőle. Miért ne lehetne így vélekedni a hallókészülék kapcsán is?

Érdemes olyan közösséget, betegcsoportot keresni, akár az interneten, ahol hasonló cipőben járókkal tudja megosztani problémáit, gondolatait a beteg. Ez sok esetben segíthet – mondja a klinikai szakpszichológus.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Szakértők: Dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus, Dr. Pető Csilla, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus