Magzati alkohol szindróma

A magzat a terhesség teljes ideje alatt ki van téve a várandós anya szervezetébe kerülő minden értékes és káros anyag hatásának. Sajnos nemcsak a vitaminok, ásványi anyagok jutnak át a placentán keresztül a magzat szervezetébe, hanem az olyan ártalmas anyagok is, mint az alkohol, a drog vagy a nikotin.

Bár ezzel a ténnyel a kismamák többsége tisztában van, mégis, egyes irodalmak szerint, hazánkban évente legalább 300 gyermek jön a világra a terhesség alatti alkoholfogyasztás miatt kialakuló magzati alkohol szindróma tüneteivel!

Mivel a magzat szervezete nem rendelkezik még olyan enzimekkel, amelyek képesek lennének az alkohol lebontására, a placentán átjutott alkohol, annak mennyiségétől, rendszerességétől függően különböző mértékben károsítja a születendő gyermek szervezetét, elsősorban az idegrendszerét.

Terhesség alatt nincs biztonságos határ az alkoholfogyasztásban

Állandó viták folynak arról, hogy létezik-e a terhesség alatti alkoholfogyasztás kapcsán olyan határ, amelyet ha nem lép túl a várandós anya, akkor nem veszélyezteti a magzat egészségét.

Egyesek szerint a mértékletes alkoholfogyasztás, ami napi 2 egységnél, vagyis 2 dl bornál kevesebb alkoholmennyiség elfogyasztását jelenti, nem lehet ártalmas, mások viszont a fölött törnek pálcát, hogy a babavárás 9 hónapja – és természetesen a szoptatás alatt – az alkohol fogyasztása teljes mértékben kerülendő.

A „még biztonságos” határ meghúzása azért sem lehetséges, mert nemcsak az elfogyasztott alkohol mennyisége, hanem az anya életkora, súlya, általános egészségi állapota, valamint az alkoholfogyasztás rendszeressége is befolyásolja a magzatra kifejtett hatást.

A méhben fejlődő baba a terhesség első harmadában érzékeny leginkább mindenfajta káros hatásra, így alkoholra is, de a várandósság későbbi szakaszában fogyasztott alkohol is károsan befolyásolhatja a magzat növekedését. Az alkohol legfontosabb káros hatását a magzati idegsejtekre fejti ki.

Gátolja azok megfelelő fejlődését és szerveződését, ezáltal súlyos idegrendszeri károsodásokat okozva.

De az agyi károsodáson túl negatívan befolyásolja a magzat növekedését is.

Ha a terhesség alatt nem derül fény egyértelműen az anya alkoholfogyasztási szokásaira, akkor a magzat lassú méhen belüli fejlődése, meglassult növekedése keltheti fel a gyanút, de mivel ilyen jellegű eltérést számos más tényező előidézhet, ezért ez alapján nem mondható ki az egyértelmű diagnózis.

Fejlődési rendellenességek alakulnak ki

Születést követően a jellegzetes arcformára figyelhet fel az orvos. A magzati alkohol szindrómában szenvedő újszülötteknél ugyanis szembetűnő lehet a kicsi fejkörfogat (úgynevezett microcephalia), keskeny felsőajak, az orr és a felsőajak közötti bemélyedés (úgynevezett filtrum) hiánya, valamint a rövid szemrések. Az áll gyakran feltűnően kicsi.

Az arcdeformitás mértéke sok esetben jól korrelál az agyi károsodás mértékével. Az esetek 80%-ában az átlagostól elmarad a születési súly, és súlyos esetben a fej és a végtagok remegése is megfigyelhető.

A későbbiekben, az újszülött növekedése, fejlődése során észrevehetővé válnak az egyéb rendellenességek is. A baba mozgásfejlődése elmarad az átlagostól és beszélni is jóval később tanul meg. Nyilvánvalóvá válnak a viselkedészavarok, az ingerlékenység, türelmetlenség, nyugtalanság, iskoláskorban pedig a tanulási zavarok kerülnek előtérbe. Ez utóbbiak rendszerint elég súlyosak ahhoz, hogy csak speciális iskolában vagy osztályban tudják a gyerekek megállni a helyüket.

A magzati alkohol szindrómával születő gyermekek mindössze egyötöde képes normál tanrendű iskolában befejezni tanulmányait. Nagyon gyakori a figyelemzavar, hyperaktivitás, ami sokszor önmagában is indokolja a speciális oktatási rendszer igénybevételét. A legsúlyosabb esetekben súlyos fokú mentális retardáció alakul ki.

Az értelmileg ilyen mértékben érintett gyerekek gyakran látás- és hallássérültek is, és nem ritkán intézetben nevelkednek.

A fentieken túl egyéb eltérések is előfordulhatnak, melyeket összefoglaló néven magzati alkoholhatáshoz kapcsolható rendellenességekként szoktak említeni.

Ezek közé tartoznak pl. az olyan szívfejlődési rendellenességek, mint a kamrai vagy pitvari septumdefektus (a szív jobb és baloldali üregeit elválasztó fal fejlődési hibája) vagy a különböző szívzörejek, az ízületi rendellenességek, vesefejlődési problémák (pl. patkóvese), látászavarok (pl. kancsalság), vagy az olyan fejlődési rendellenességek, mint a szájpad- vagy ajakhasadék.

A magzati alkohol szindróma nem gyógyítható

Bizonyos rendellenességeket, problémákat gyógyszeresen ugyan lehet kezelni, de az alapvető feladat e kórkép esetében nyilvánvalóan a megelőzés lenne! A legbiztosabb megoldás az, ha a várandós anya a terhesség alatt teljes mértékben kerüli az alkoholt!

Ha a megelőzésre nem fektetett kellő hangsúlyt a leendő anya, akkor a legtöbb, amit tehet, hogy őszintén bevallva kihágásait segíti az orvosokat abban, hogy mielőbb felállítható legyen a baba fejlődési rendellenességeit magyarázó diagnózis.

A korai diagnózis ugyanis lehetővé teszi, hogy kezdetektől megfelelő ellátásban részesüljön az újszülött, illetve így idejében elkezdhető az egyénre szabott fejlesztés, ami az életkornak megfelelően mozgás-, beszéd- vagy viselkedésterápiát jelenthet. Indokolt esetben (súlyos fokú mentális retardáció, a gyermek ellátására képtelen anya stb.) természetesen sor kerülhet a gyermek intézeti elhelyezésére is!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos