• Szavakkal a stressz ellen

        Szerző: MTI

        Könnyíti a stressz feldolgozását, ha szavakba öntjük érzelmeinket - igazolja amerikai agykutatók tanulmánya sok naplóíró, költő és dalszerző régi tapasztalatát.

        Matthew  Lieberman, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetségének (AAAS) éves találkozóján számolt be eredményeikről.

        Az agykutató elmondta, hogy amikor az érzelmeket szavakká formáljuk, az érzelmi önkontrollért is felelős agyi területhez fordulunk, ez pedig szabályozza a szorongást. Lieberman funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel (MRI) követte, hogy a tanulmányban résztvevők agyának éppen mely régiói működnek élénken. 

        Hirdetés

        A kísérletben egészséges önkénteseknek érzelmekkel telt, rémült vagy dühös arcokat ábrázoló képeket mutattak. A tesztalanyok eközben megnyomhattak egy gombot, amely az adott érzelmet kifejező szóra utalt.

        Amikor így szavakba önthették az érzést a résztvevők, a készülék megnövekedett agyi aktivitást mutatott az úgynevezett ventrolaterális prefrontális kéregben, amelyről ismert, hogy csillapítja a negatív érzelmeket. Ugyanakkor csökkent tevékenységet észleltek az amigdalában, amely az agyban olyan érzelmek feldolgozásáért felelős, mint a félelem, a düh és az agresszió. 

        Lieberman úgy véli, mindez megmagyarázza, hogy miért ragadnak egyes emberek papírt és ceruzát, amikor teli vannak szorongással. Következő vizsgálataikban pókoktól rettegő és szorongásos zavarral élő emberek agyi válaszát tanulmányozzák: változtat-e valamin, ha szavakba öntik érzelmeiket.

        (MTI)

        Módosítva: 2009.02.20 09:42, Megjelenés: 2009.02.20 09:42
      • Cikkajánló

        Migrén

        Migrén

        Dr. Zsuga Judit

        A migrén kezelési stratégiája a fejfájás gyakoriságától is függ.

        Elalvást segítő tippek

        Elalvást segítő tippek

        Szponzorált tartalom

        4+1 jó tanács, hogyan aludjunk jól és pihentetően home office idején. (x)

        Az éjszakai felriadás a stressz jele is lehet

        Ha Ön is tapasztalta már, hogy felriad az éjszaka közepén, szíve hevesen ver, pulzusa szapora, és szinte kiugrik az ágyból, akkor nagy valószínűséggel túl sok stressz éri a mindennapokban, és feldolgozatlan problémái vannak. Az ilyen éjszakai felriadások nagyon megkeserítik az érintettek életét.

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

        Ön hogy kezeli a stresszt?

        A mindennapok során mindenkit ér kisebb-nagyobb stressz a munkahelyén vagy családi életében. Nem mindegy azonban, hogy hogyan viszonyulunk hozzá, hagyjuk, hogy legyőzzön, vagy megtanuljuk kezelni és felülemelkedünk rajta.

        A stressztől valóban meg lehet őszülni?

        Sokszor halljuk a mondást, miszerint a bánattól, szomorúságtól és aggodalomtól meg lehet őszülni. De vajon valóban van összefüggés a harag, a stressz és az őszülés között vagy ez csak fölösleges riogatás?

        Pánikbeteg lehetek?

        Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy szívinfarktust kaptak és mentőt hívnak. Mások inkább megpróbálják elfelejteni a történteket, és ezért nem jönnek rá, hogy valójában pánikrohamuk volt. Tesztelje tudását!

        Ezt idézheti elő napjaink népbetegsége: a stressz

        A stressz nem csak a dolgozó emberek betegsége, nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. Eleinte szervezetünk még képes kompenzálni a túlhajszoltságot, de hosszú távon a stresszes életmódnak súlyos következményei lehetnek.

        Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása

        Mi ez a módszer? Kik számára ajánlott és kiknek nem? Hogyan és mennyi idő alatt sajátítható el? Hogyan néz ki a gyakorlatban? Mit nyerhetünk vele hosszú távon?

        Megfelelő terápiával akár heteken belül gyógyítható a pánikbetegség

        Szapora szívverés, izzadás, remegés, zsibbadás, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés: egyebek mellett ezek a szorongásos mentális zavarok csoportjába tartozó, úgynevezett pánikbetegség tünetei - hívta fel a figyelmet Dr. Purebl György. A Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese elmondta, 20 évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a diagnózisig, a pánikrohammal együtt járó szimptómákat ugyanis szervi okoknak tulajdonították, összekeverték például a szívinfarktus jeleivel, a gyomorfekéllyel vagy a refluxszal. Mára, a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült ez a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.