Infarktus után - Rehabilitációs és életmód tanácsok orvosoktól

Szerző: WEBBeteg - Czibere Anikó, újságíró

A fejlett országok halálozási mutatói szerint a halálozásokért 50 százalékban a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek. Ez a döbbenetes adat Magyarországra is igaz, évente 60-70 ezer embert veszítünk el emiatt.

Ám nem törvényszerű, hogy az első infarktust, agyvérzést kövesse a második, talán már végzetes katasztrófa - hangzott el a A civil-szakmai összefogás a szívbetegek rehabilitációjáért című konferencián, Debrecenben. Prof. Dr. Czuriga István egyetemi tanár, az Egyesített Járóbeteg Központ Felnőtt Kardiológiai Intézetének vezetője elmondta: a szív-és érrendszeri betegségeknek három fő klinikai formája van: az agyi ereket érintő, a szív koszorúereit károsító és a perifériás ereket (végtagokat) érintő.

Az ezredfordulón az összes országot tekintve a halálozások 31 százalékáért felelős a szív- és érrendszeri betegség, az előrejelzések szerint 2020-ra ez az arány mindenhol vezetni fog.

A szívinfarktus tünetei
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a TV-ben vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek!
A szívinfarktus tünetei>>

Ha már történt valamilyen baj, nagy valószínűséggel jön a következő szívinfarktus vagy agyvérzés. Az első évben ezeknek a betegeknek az 5-10 százalékát veszítjük el, 1 éven belül 8-10 százalék kap újabb infarktust.

Fontos tényezőktől függ, hogy a betegnél történik-e újabb esemény: van-e valamilyen más betegsége (pl: cukorbetegség), maradtak-e szövődmények, és az egyik legkevésbé hangsúlyozott, és méltatlanul elhanyagolt tényező: részesült-e rehabilitációban! Ha nem, jóval rosszabbak a kilátásai.

A rehabilitáció összetevői: egyrészt tartalmaz egy pszichés kezelést, tartozik hozzá egy fizikai tréning, természetesen orvosi összetevője is van, és elmaradhatatlan része a nevelési-oktatási-szociális tevékenység. Célja: a fizikai kondíció javítása, a rizikófaktorok megszüntetése, a túlélési esély javítása, a hospitalizációs ártalmak csökkentése.

Élet szívinfarktus után
A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett életmódváltásra és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.
A szívinfarktus sürgősségi kezelésének célja, hogy a véráramlást helyreállítsák és a szívizmot megmentsék. Ezt követően a cél a szív gyógyulásának segítése és az újabb szívinfarktusok megelőzése. Egyes kórházakban vannak szív rehabilitációs programok, amelyek már a kórházi bentlét alatt elkezdődnek és hetekkel, hónapokkal a hazatérés után is tartanak. A szív rehabilitációs programok elsősorban három fő területre összepontosítanak: gyógyszerek, életmódi változtatások és az érzelmek, a stressz megfelelő kezelése.
Élet szívinfarktus után>>

Mikor kellene kezdődnie a rehabilitációnak?

Nagyon korán el kell kezdeni: a diétának, a kezelésnek, a mozgásnak már a műtét után, a kórházban indulnia kellene! Két fajtája van: az intézeti (szanatórium, kórház) vagy a járóbeteg, ambuláns. A járóbeteg (ambuláns) rehabilitáció ideje 4-12 hét. Nagy hangsúlyt kellene helyezni a másodlagos prevencióra, azaz arra, hogy a következő roham már be se következzen. Ide tartozik az életmód gyökeres átalakítása (diéta, dohányzás abbahagyása, teljesen, és fizikai tréning), és a gyógyszeres kezelés.

Érelmeszesedés esetén: a koszorúérműtét (Bypass-műtét)
A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. Hogy zajlik ez a beavatkozás? Mit érdemes tudni a betegeknek?
Érelmeszesedés esetén: a koszorúérműtét (Bypass-műtét)>>

Már 10 százalékos koleszterinszint-csökkenés 30 százalékkal csökkenti a koszorúér-betegség esélyét! A professzor hangsúlyozta: a rehabilitáció nagyon gyakran ott akad el, hogy az infarktusos betegek elkallódnak a gyors, életmentő beavatkozás után.

Kinyitják a koszorúeret, mindenki megnyugszik, a beteg is jól érzi magát, de a rehabilitációs programba már nem kerülnek be.

Talán az egyetemi tananyagba kellene bevezetni a rehabilitáció fontos szerepét, így a kikerülő orvosok szemlélete is változna, tisztában lennének azzal, hogy a műtét után hazaengedett beteget még igenis követni, segíteni kell - vetődött fel a konferencián.

Egy másik ötlet szerint a háziorvosok is nagyon sokat tudnának ebben segíteni, hiszen ők vannak leginkább kapcsolatban a páciensekkel. A tendencia nem csak országunkra jellemző: más európai országok eredményei is azt mutatják, hogy a rehabilitációs programokba talán ha 30 százaléka kerül be az akut ellátáson átesett pácienseknek.

Mit okozhat az érelmeszesedés?
Számos szív- és érrendszeri betegség egységes alapfolyamatra vezethető vissza. Ahogy az aterotrombózis (atherothrombosis) elnevezése is utal rá, a betegség az atherosclerosis, azaz az érelmeszesedés talaján alakul ki.
Mit okozhat az érelmeszesedés?>>

Czuriga professzor egy elképesztő adattal is szolgál: az infarktuson átesettek 20 százaléka tovább dohányzik életmentő műtéte után is. Ez egy európai adat. Mint ahogy az is, hogy több mint felüknek továbbra is magas a vérnyomása. Óriási a szakadék a tudás, a valóság és a gyakorlat között. Mert tudjuk, hogy milyen fontos és életmentő lehet a rehabilitáció és a prevenció, mégsem vesz részt ezeken, csak a betegek alig 30 százaléka, vagy még annyi sem.

A betegek műtét után kezelése döntően nem az irányelvek szerint történik, gondolva itt a rehabilitációra. Az akut ellátásban dolgozó szakemberek egy része ugyanis nem gondol a prevenció és a rehabilitáció szükségességére. Ennek az is az egyik oka, hogy nem motiváltak ebben, és ez az ágazat nincs is kellően finanszírozva.

Az akut ellátás nagyon jó, a hosszú távú kezelés nem igazán

Mennyi az optimális vérnyomásom?
A vérnyomás-kalkulátor megmutatja, hogy mennyi az ön optimális vérnyomás értéke.
Nézzük a táblázatot! >>

Az akut ellátás ugyan egyre jobb és sikeresebb, a hosszú távú kezeléssel azonban gondok vannak. Dr. Szász Károly, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság elnöke előadásában számokkal támasztotta alá: az ország a kardiorehabilitáció szempontjából nem egységes, a Dunántúl ebben a tekintetben sokkal jobb helyzetben van. 2000-ben például az ország hat megyéjében (Hajdú-Bihar, Vas, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy) egyetlen ágy sem volt kardiorehabilitációra. 2007-től már mindenütt volt valamennyi, de az esélyegyenlőtlenség még mindig szembetűnő.

Szív- és érrendszeri teszt
Most megtudhatja, hogy mivel és mennyire terheli szívét és érrendszerét! A válaszokból kiderülhet, hogy Ön mennyire veszélyeztetett! Töltse ki a tesztet! >>

Dr. Hoffmann Artúr, Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, a téma egyik úttörője folytatta: a járóbeteg rehabilitációra legalább hetente háromszor kell sort keríteni, ezáltal csökken a halálozás, a táppénzen eltöltött időszak, a kórházi újrafelvétel, a rokkantosítás esélye. A végső cél, hogy a beteg visszatérjen a munkájához.

Érdekes módon a járóbeteg rehabilitációt inkább a férfiak, míg a kórházi tartózkodással járót inkább a hölgyek választják.

A depresszió fontos akadályozó tényező is lehet: akár a rehabilitációt is gátolhatja. Ennek egyik tünete is lehet mellkasi szorítás, nehézlégzés(hasonlóan akár egy infarktushoz), ami nem feltétlenül szívproblémákat jelez, ám érdemes rá odafigyelni.

Átlagos kockázat

Enyhén fokozott kockázat

Fokozott kockázat

Ajánlott érték

5,2 mmol/l

5,2 és 6,4 mmol/l között

6,4 mmol/l felett

5,2 mmol/l alatt

Koleszterin határértékek; Forrás: Magyar Szív Egyesület

Fontos lenne a rizikófaktorok kiikatatása - Fontos Tanácsok

Rizikófaktor lehet a házastársi stressz, a munkahelyi tényezők, a szociális támogatottság hiánya. A depressziós könnyebben nyúl a cigaretta, az alkohol után, ezzel egy újabb rizikófaktor jön létre. Van, aki betegségét tagadja, van, akinél ez fokozott, és olyan is, aki közönyös, nem is törődik vele.

Azok, akik nem működnek együtt, nagyon hamar kikerülnek a rehabilitációs programból, hiszen akarata ellenére senkin sem lehet segíteni. Itt ugyanis égetően fontos a sikerhez az együttműködés: a beteg, az orvos, a gyógytornász, a dietetikus, a pszichológus és egyéb szakemberek együttes munkájának eredménye az egészséges ember.

Farkas Dóra gyógytornász elmondta: a mozgás azért is fontos a szív-és érrendszeri problémákkal küzdőknél (és persze az egészségeseknél is), mert erősíti a szív izmait is, növeli a védő koleszterin (HDL) értékét, és csökkenti a káros LDL-koleszterint. Nagyon fontos a fokozatosság, a megfelelő mozgásforma. Az úgynevezett szívtornára járókat szakember felügyeli, aki pontosan tudja, mikor mennyit kell, lehet mozogni.

Szebenszki Erzsébet dietetikus előadásában hangsúlyozta: nagyon sokat tehetünk egészségünk védelméért kíméletes konyhatechnikai eljárások alkalmazásával: teflon, roston sütés, cserépedényben sütés, sütőzacskó használata. A magas vérzsír, koleszterin, vérnyomás csökkentése nagyon eredményes lehet táplálkozásunk megváltoztatásával, egészségesebbé tételével. Heti kétszeri halfogyasztás, a barna, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a sovány húsok nagyon sokat segíthetnek, és persze a rendszeres zöldség-gyümölcsfogyasztás.

(WEBBeteg - Czibere Anikó)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Myeloma multiplex Myeloma multiplex

Az új gyógyszerekkel sokat javult a túlélés és az életminőség.

Modern menopauza Modern menopauza

Segít az életmód-változtatás és a modern orvostudomány.

Az E-vitamin segít megelőzni a...

Azonfelül, hogy az E-vitamint a szépség vitaminjának is nevezik, mert fontos szerepe van a bőr- és a hajápolásban, ennél lényegesen több jó hatása...

Az infarktusos betegek...

A szívinfarktuson átesett betegek gyógyszerszedési hatékonyságát javító programot indít a Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmai szervezetekkel...

Futballőrület - ne vegyük a...

2006-ban müncheni kutatóorvosok különleges témát dolgoztak fel, történetesen megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó...

Infarktus elhanyagolt érszűkület...

A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn...

A szívinfarktus kialakulása, tünetei

A szívinfarktust napjainkban mondhatjuk népbetegségnek is, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek között az első helyen szerepel, és sajnos sok...

Három tünet, ami infarktus előtt...

Bár a szívinfarktust legtöbben mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat...

Infarktus kockázatbecslő tábla

Ön is kikalkulálhatja, mekkora eséllyel lesz infarktusa az elkövetkezendő 10 évben! Az Európai Kardiológus Társaság hivatalos ajánlása, amelyet a...

A nők és a szív- és érrendszeri...

A női hormonális rendszer változásai a nők különböző életszakaszaiban jelentősen befolyásolják a keringési rendszer állapotát. Az ideális...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.