Ez a kardiológiai rehabilitáció 5 fő eleme

szerző: Dr. Müller Gábor, kardiológus - KardioKözpont
megjelent: 2022.10.11.

A kardiológiai rehabilitáció célja nem csak az, hogy megelőzhető legyen egy második szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus, de az is, hogy a fizikai változtatásokon túli szakértői támogatással érhető, fenntartható, sőt élvezhető legyen az új életmód.

Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint így lehet a kényszer szülte igényből előnyt kovácsolni.

Milyen betegségek, állapotok esetén fontos a kardiológiai rehabilitáció?

A kardiológiai rehabilitáció többet jelent annál, mint egy szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus után a kórházban történő kezelés. A hosszú távú kardiológiai gondozás célja ugyanis nem csak az esemény utáni felépülés támogatása, de az is, hogy az élet hátralévő része jó minőségű legyen és jelentősen visszaszoruljanak azok a kockázati tényezők, amelyek a szív-érrendszeri betegséghez és esetleg a műtéthez vezettek. Éppen ezért minden jelentős hazai és külföldi szakmai szervezet támogatja a kardiológiai rehabilitációt, beleértve az American Heart Association-t is.

Különösen ajánlott a hosszú távú program az alábbi események után, illetve állapotok megléte esetén:

Ezt olvasta már? Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Ez az 5 alapeleme a kardiológiai rehabilitációnak

1. Kardiológiai és életmódbeli felmérés, kivizsgálás

Ahhoz, hogy valaki hatékonyan és egyben biztonságosan részt vehessen a hosszú távú kardiológiai gondozásban, gondos állapotfelmérésen kell részt vennie, amelynek alapja természetesen a kardiológiai kivizsgálás. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő mozgás- és étkezési terv is megszülethessen, bizonyos esetekben szükség lehet más szakorvosi eredményekre is (például ortopédiai és endokrinológiai), valamint olyan speciális vizsgálatokra, mint a terheléses EKG, hogy minél inkább csökkenthető legyen a kockázat.

2. Rendszeres orvosi kontroll

Több szív-érrendszeri betegség és állapot esetén el kell fogadni, hogy immár folyamatos kardiológiai ellátásra, gyógyszerszedésre van szükség. Mivel azonban az állapot változhat – a kardiológiai rehabilitáció következtében sokszor pozitívan – időről időre szükséges a kontroll. Ilyenkor van lehetőség az alkalmazott terápia ellenőrzésére, az esetleges módosításokra – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

3. Fizikai aktivitás

Szívbetegségek esetén, műtétek után kifejezetten szükséges a gondosan felépített mozgásprogram, még csak véletlenül sem szabad a tartós „betegállomány” állapotába ragadni. Általában elmondható, hogy az ismert napi 10 ezer lépés alapvető, de a kardiomozgást, mint tempós séta, biciklizés, evezés, kocogás, érdemes kiegészíteni izomerő fejlesztéssel is. Mindez akár ijesztőnek is tűnhet egy szívbeteg számára, de a rehabilitációban dolgozó szakemberek – így a mozgásterapeuta is – nem csak a hatékonyságra, de az élvezhetőségre is nagy hangsúlyt fektetnek.

4. Dietoterápia

A szív-érrendszeri betegeknek kidolgozott dietoterápia több, mint az általánosan ajánlható DASH diéta. Hiszen itt nem csak a zsíros húsok és feldolgozott, sós élelmiszerek visszaszorítása a cél, de a szív-érrendszer szempontjából fontos rostok, ásványi anyagok és vitaminok beépítése, és szükség esetén a súlycsökkentés is – ami önmagában is kockázati tényező. Ráadásul a dietetikus által kidolgozott személyre szabott étrend nem csak a hasznosságot tartja szem előtt, de az egyéni ízlést és lehetőségeket is.

5. Támogatás, ellenőrzés

A hosszú távú programok egy sarkalatos pontja a kitartás. Ehhez pedig szükség lehet lelki-mentális támogatásra és rendszeres kísérésre, ellenőrzésre is. A támogatás és a célokért való közös munka átsegíthet a holtpontokon, oldhatja a szorongást és szakértők a menet közben felmerülő kérdéseket is meg tudják válaszolni. Az edukáció pedig alapvető: minél inkább érti valaki, miben és hogyan teheti biztonságosabbá és teljesebbé az életét a rehabilitáció, annál inkább erősödik az elkötelezettsége, a kitartása. Ez pedig egyet jelenthet a rossz szokások lecserélésével, az egészséges életmód megtartásával és a szív-érrendszer javuló mutatóival.

Ez is érdekelheti Szívinfarktus és rehabilitáció

(Forrás: KardioKözpont; Szakértő: Dr. Müller Gábor)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

COVID-19 COVID-19

Kiemelt jelentőséggel bír a felelős magatartás.(x)

Gyomorégés Gyomorégés

Gyomorégés a terhesség alatt, reflux is okozhatja.

Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető...

Mit is jelent az, hogy vérnyomás?

Mi a vérnyomás? Hogyan mérjük? Mi a normál értéke? Mitől alakulhat ki magas és mitől alacsony vérnyomás? Cikkünkből kiderül.

Miokardiális izomhíd - Akár szívinfarktus okozója is lehet

A koszorúér feletti szívizomhíd (miokardiális híd) egy vékony izomköteg, amely keresztezi a koszorúér-artéria útját. A jelenség gyakoribb, mint...

Mi mindenre hajlamosít a magas koleszterinszint?

A magas koleszterinszint nagy rizikót jelent a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából, és számos más társbetegség állapotát is...

Hogyan csökkenthető a koleszterinszint?

A magas vérzsír- és koleszterinszinttel rendelkező pácienseknek mihamarabb életmódot kell váltani, alacsony zsírtartalmú ételeket kell fogyasztani...

A szívinfarktus tünetei

A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek...

Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

Az angina pectoris típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt lenne a...

Ismerje fel időben! - A szívinfarktus korai jelei

Szívinfarktus esetén minden pillanat számít! Ha a legcsekélyebb gyanú is felmerül, azonnal hívjon mentőt!

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.