Szív-érrendszer
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
A heveny szívinfarktus életveszélyes állapot, melynek túlélését követően rendszerint a beteg addigi életmódjának gyökeres megváltoztatására van szükség. A szívrohamot követően a legfőbb cél, hogy a beteg ismét alkalmassá váljon a lehető legjobb fizikai aktivitásra, és a képzettségének megfelelő munka folytatására. Ezen cél elérésére csak orvosilag irányított komplex rehabilitációs program keretében nyílhat lehetőség.
A szívinfarktust túlélt betegek rehabilitációja már a kórházban, az intenzív osztályon megkezdődik, ahol a korábbi gyakorlattal ellentétben (amikor heteken át teljes ágynyugalomban tartották a beteget) korán elkezdik a beteg mobilizációját és mozgásterápiáját. Ezáltal a korábbi magas kórházi halálozást és különösen a tartós ágynyugalommal járó szövődményeket (pl. tüdőembólia) jelentősen sikerült lecsökkenteni. A rehabilitáció kórházi szakasza (első fázis) során orvos és gyógytornász felügyelete mellett zajlik a betegek mozgáskezelése, amely folytatódik a kórházból való távozás utáni második fázisban is az erre kijelölt speciális szanatóriumban, vagy járóbeteg ambulancián.
A rehabilitáció felügyelet mellett végzett első két szakaszát követően az ún. harmadik fázisban a beteg már önállóan végzi azokat a tréningprogramokat, melyeket az előzőekben megtanult. A fizikai tréning mellett a komplex rehabilitációs program keretén belül rendkívül fontos a pszichés rehabilitáció is, mely rendszerint megfelelő szakember bevonásával segít a betegséggel gyakran együtt járó szorongás oldásában. A rehabilitáció fontos részét képezi a betegek oktatása és egészségnevelése, melynek során megismerik a betegségükkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és megtanulják az egészséges életmód alapelemeit, valamint a veszélyeztető tényezők (magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.) megszüntetésének módjait.
A rehabilitáció orvosilag és társadalmilag egyaránt igen eredményes és költséghatékony módszer a koszorúér-betegségben szenvedő betegek kezelésében. A programban résztvevők fizikai terhelhetősége nő, életminőségük és túlélési esélyeik javulnak, és nagyrészük képes eredeti munkatevékenységük folytatására. Ez utóbbi cél elérése jelenti a rehabilitáció igazi sikerét.
A szívinfarktus tünetei |
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek! Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust? |
Bár a heveny szívroham kezelése az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött és a halálozás nagymértékben csökkent, a kórházból távozó betegek kockázata az újabb szívinfarktus kialakulására változatlanul nagyobb, mint az átlag népességé. Különösen fokozott a veszély akkor, ha az infarktus létrejöttében szerepet játszó veszélyeztető tényezők változatlanul fennállnak a szívrohamot követően is, vagy ha a beteg nem részesül megfelelő védő hatású gyógyszeres kezelésben. Ezért ma minden szívinfarktust elszenvedett beteg számára szükséges biztosítani azt a hatékony másodlagos megelőző kezelést, amely bizonyítottan javítja az életminőséget és növeli az életkilátásokat.
Koszorúér-betegség fennállása esetén a kezelőorvosnak rendszeres időközönként követnie kell betege javulását, meg kell ítélnie a gyógyszeres kezelés hatékonyságát, és szükség esetén változtatni kell a kezelésen. Emiatt a betegeknek rendszeres ellenőrzésre kell járniuk, aminek időtartama állapotuktól függően változik (egy-két hónaptól fél-egy évig).
Igen lényeges, hogy a beteg maga is figyelje panaszai jellegének, erősségének változásait, és szükség esetén azonnal jelentkezzen kezelőorvosánál. Fontos, a gyógyszereit pontosan, az orvos utasításai szerint szedje, és megkérdezése nélkül ne változtasson az adagolásukon, és ne hagyja abba szedésüket.
A koszorúér-betegség gyógyításának hosszú távú sikere, sokszor maga a beteg élete is a jó orvos-beteg együttműködésen múlik.
Bár a betegség alapjául szolgáló érelmeszesedés folyamatát általában teljesen megszüntetni nem lehet, az anginás rohamok gyakoriságát és erősségét gyógyszeres kezeléssel, katéteres kezeléssel vagy műtéttel legtöbbször eredményesen csökkenthetik. Rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, a kockázati tényezők lehetőség szerinti kiiktatásával, a hatékony kezelési eljárásoknak köszönhetően a legtöbb koszorúérbeteg ma már teljes értékű életet élhet.
Koszorúér-betegségek - Angina, szívinfarktus - megelőzés, kezelés Dr. Czuriga István |
SpringMed Kiadó, 2010 |
(Springmed)
Diabéteszes neuropátia
Prof. Dr. Barkai LászlóA cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.
Migrén
Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. HabilMikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?
Eisenmenger-szindróma
Az Eisenmenger-szindróma a veleszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.
Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet
A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.
Hat meglepő dolog, mely szívinfarktushoz vezet
Ha az ember közlekedési dugóba ragadt, a szívinfarktus kockázata megháromszorozódik, olyannyira megnő a vérnyomás. Ha Ön vagy valamely ismerőse szívproblémákkal küzd, biztosan érdekli, melyek azok a mindennapjainkban is jelen lévő dolgok, melyek meglepő módon növelik a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
Ismerje fel időben! - A szívinfarktus korai jelei
Szívinfarktus esetén minden pillanat számít! Ha a legcsekélyebb gyanú is felmerül, azonnal hívjon mentőt! A szívinfarktus tünetei az egyes embereknél nagyon különbözőek lehetnek, akár hiányozhatnak is. Van azonban néhány tipikus jel, ami megelőzi a rohamot. Melyek ezek?
Szívinfarktus fiatal korban
A szív- és érrendszeri megbetegedések világszerte, így hazánkban is a vezető halálokok közé tartoznak. Ezek közül sok esetben a szívinfarktus áll a háttérben, mely a leggyakrabban az 50-es, 60-as korosztály tagjait érinti, ám napjainkban ijesztő mértékben emelkedik a fiatalabb életkorban, akár 40 év alatt bekövetkező szívkoszorúér-katasztrófák száma. Mi lehet ennek az oka? Hogyan előzhető meg? Többek közt ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszokat találni.
Második infarktus - megelőzhető?
Elképzelni is nehéz azt, milyen érzés, amikor valakinek szívinfarktusa van: ezt tényleg csak azok tudják, akik át is élték. Ők viszont nagyon sokan vannak. És előfordulnak közöttük olyanok, akik nem is egyszer élik át ezeket a borzalmas, életveszélyes perceket-órákat. Merthogy a szívinfarktus egyszeri lezajlása nem mentesít egy újabb infarktustól. Mi ennek az oka? Hogyan lehet elkerülni?
Szívinfarktus - A fiatalokat is veszélyezteti!
A szív- és érrendszeri megbetegedések – így a szívinfarktus is – manapság már nem csak a középkorú, illetve az idősebb korosztály betegsége, a fiatalabbak körében is előfordul növekvő gyakorisággal.
Mi történik pontosan, amikor szívinfarktusa van valakinek?
A szívünk folyamatosan dolgozó, speciális szerkezetű izomsejtekkel rendelkező szerv, átlagosan percenként 60-80 összehúzódással és elernyedéssel biztosítja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást.
Kardiológus, belgyógyász
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!