Koszorúérgörcs, amikor a mellkasi fájdalom szívinfarktust utánoz

Mellkasi fájdalom jelentkezésekor sokakban azonnal felmerül a szívinfarktus lehetősége. Emellett azonban koszorúérgörcs is állhat a panaszok mögött, de ez sem veszélytelen állapot!

A szíveredetű mellkasi fájdalom egyik fontos oka a szívizom vérellátásának zavara, amely azonban nem kizárólag a koszorúerek tartós elzáródása miatt alakulhat ki. Előfordulhat, hogy valamelyik koszorúér hirtelen, kóros mértékben összehúzódik, aminek következtében átmenetileg csökken a szívizom vér- és oxigénellátása. Ezt az állapotot nevezzük koszorúérgörcsnek. Bár a panaszok gyakran néhány percen belül megszűnnek, a koszorúérgörcs nem tekinthető veszélytelen jelenségnek.

Mi történik a szív koszorúereiben görcs esetén?

A szívizom vérellátását a koszorúerek biztosítják. Ezek az erek normális körülmények között képesek alkalmazkodni a szív oxigénigényéhez. Koszorúérgörcs esetén azonban az érfal simaizomzata hirtelen, kóros mértékben összehúzódik, aminek következtében az ér jelentősen beszűkül, csökken a véráramlás, és átmeneti szívizom ischaemia, vagyis a szívizom elégtelen vérellátása alakulhat ki. A koszorúérgörcs következtében kialakuló mellkasi fájdalmat vasospasticus anginának nevezzük, amelynek klasszikus formája Prinzmetal-angina néven is ismert. A koszorúérgörcs sajátossága, hogy kialakulásához nem feltétlenül szükséges érelmeszesedés következtében létrejövő, plakk okozta koszorúér-szűkület. Olyan betegeknél is előfordulhat, akiknél a koszorúérfestés nem igazol jelentős érszűkületet. Ugyanakkor a koszorúérgörcs és az érelmeszesedéses plakkok okozta koszorúér-szűkület egyidejűleg is fennállhat.

Milyen tünetei vannak a koszorúérgörcsnek?

A betegek leggyakrabban szorító, nyomó jellegű, szegycsont mögötti fájdalomról számolnak be, amely a bal karba, a vállba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba is kisugározhat. A mellkasi fájdalmat légszomj, verejtékezés, hányinger vagy szívdobogásérzés is kísérheti. Előfordulhat azonban, hogy a szívizom vérellátási zavara nem jellegzetes mellkasi fájdalommal, hanem más tünettel, leggyakrabban nehézlégzéssel jelentkezik. Az ilyen, mellkasi fájdalom helyett fellépő, szívizom ischaemia okozta tüneteket anginás ekvivalens panaszoknak nevezzük. A koszorúérgörcs egyik jellegzetessége, hogy a panaszok többnyire nem fizikai terheléskor, hanem nyugalomban jelentkeznek. Különösen jellemzőek az éjszakai és hajnali órákban fellépő rosszullétek, amelyek akár álmából is felébreszthetik a beteget. A mellkasi fájdalom rendszerint néhány percig tart, majd spontán vagy értágító gyógyszer hatására megszűnik, de elhúzódó rohamok is előfordulhatnak. Egyes betegeknél a panaszok visszatérően, gyakran azonos napszakban jelentkeznek.

Mi a különbség a koszorúérgörcs és a szívinfarktus között?

A különbség megértéséhez érdemes tisztázni, mi történik a koszorúerekben.

A szívinfarktus leggyakoribb oka, hogy a koszorúér falában kialakult érelmeszesedéses plakk megreped vagy felszíne megsérül. Ennek hatására a vérlemezkék aktiválódnak, és beindul a véralvadási folyamat, amelynek következtében vérrög képződik. A vérrög részlegesen vagy teljesen elzárhatja a koszorúeret, jelentősen csökkentve a szívizom vérellátását. Amennyiben az oxigénhiány kellően súlyos és tartós, a szívizomsejtek elhalnak, vagyis szívinfarktus alakul ki.

Koszorúérgörcs esetén ezzel szemben a koszorúér hirtelen, kóros összehúzódása okozza a szívizom vérellátási zavarát. Ha a görcs rövid időn belül megszűnik, a véráramlás helyreállhat anélkül, hogy maradandó szívizom-károsodás következne be. A koszorúérgörcs azonban nem tekinthető minden esetben veszélytelennek, mivel a súlyos vagy elhúzódó érösszehúzódás tartós szívizom ischaemiához, akár szívinfarktushoz is vezethet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a koszorúérgörcs és a szívinfarktus a tünetek alapján nem különíthető el biztonsággal. Bár szívinfarktus esetén a mellkasi fájdalom gyakran hosszabb ideig fennáll, a panaszok időtartama önmagában nem alkalmas a két állapot megkülönböztetésére. A nitroglicerin hatására bekövetkező fájdalomcsökkenés sem zárja ki a szívinfarktus lehetőségét.

Milyen következményei lehetnek a koszorúérgörcsnek?

A rövid ideig fennálló koszorúérgörcs többnyire nem okoz maradandó szívizomkárosodást. Az átmeneti vérellátási zavar azonban már önmagában is megzavarhatja a szív elektromos működését, és ritmuszavarokat válthat ki. Súlyos esetben életveszélyes kamrai ritmuszavar, akár kamrafibrilláció is kialakulhat, amely eszméletvesztéshez, keringésmegálláshoz, ritkán hirtelen szívhalálhoz vezethet. Amennyiben a koszorúérgörcs tartósan fennáll, a szívizom oxigénhiánya olyan mértékűvé válhat, hogy szívizomelhalás, vagyis szívinfarktus következik be. Ezért a visszatérő, különösen nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalmat akkor is indokolt kivizsgálni, ha a panaszok minden alkalommal spontán megszűnnek.

Mi válthatja ki a koszorúérgörcsöt?

A koszorúérgörcs kialakulásában elsősorban az érfal simaizomzatának fokozott összehúzódási hajlama játszik szerepet. Ehhez hozzájárulhat az erek belső felszínét borító sejtréteg, az úgynevezett endothel működészavara is, amely megzavarhatja az erek tágulásának és összehúzódásának szabályozását. Ezek következtében a koszorúerek bizonyos ingerekre túlzott összehúzódással reagálhatnak.

Az egyik legfontosabb hajlamosító tényező a dohányzás. A görcsrohamot hideghatás, erős érzelmi stressz, túlzott alkoholfogyasztás, illetve bizonyos érösszehúzó hatású gyógyszerek és egyéb szerek is kiválthatják. Különösen veszélyes a kokain és az amfetaminok használata, amelyek súlyos koszorúérgörcsöt, akár szívinfarktust is előidézhetnek. Ugyanakkor sok esetben nem azonosítható egyértelmű kiváltó tényező, és a koszorúérgörcs teljes nyugalomban, látható előzmény nélkül is jelentkezhet.

Hogyan ismerhető fel a koszorúérgörcs?

Mellkasi fájdalom esetén elsőként a szívinfarktus lehetőségét kell vizsgálni. Ennek alapvető eszköze a 12 elvezetéses EKG és a szívizom-károsodást jelző, nagy érzékenységű troponinszint meghatározása. Koszorúérgörcs során az EKG-n átmeneti, szívizom ischaemiára utaló ST-szakasz-eltérések jelenhetnek meg, amelyek a görcs oldódásával rendszerint megszűnnek. A rohamok között készült EKG ugyanakkor teljesen normális is lehet, ezért a panaszmentes időszakban rögzített negatív lelet nem zárja ki a koszorúérgörcs lehetőségét. A koszorúérfestés segítségével megállapítható, hogy fennáll-e jelentős, érelmeszesedéses plakk okozta koszorúér-szűkület. Amennyiben a tünetek alapján koszorúérgörcs gyanúja merül fel, annak igazolására speciális centrumban, koszorúérfestés során végzett acetilkolin-provokációs vizsgálat is szóba jöhet. Ennek során a koszorúérbe juttatott gyógyszer segítségével vizsgálják az erek görcskészségét, miközben folyamatosan ellenőrzik az EKG-t és a koszorúerek átmérőjének változását.

Hogyan kezelhető a koszorúérgörcs?

A koszorúérgörcs kezelésének alapját a kalciumcsatorna-blokkolók jelentik, például az amlodipin vagy a diltiazem. Ezek a gyógyszerek ellazítják a koszorúerek simaizomzatát, ezáltal csökkentik a görcsrohamok gyakoriságát és súlyosságát. A gyors hatású nitrátkészítmények, például a nyelv alá alkalmazott nitroglicerin, a kialakult görcsroham oldására használhatók. Visszatérő panaszok esetén hosszú hatású nitrátok is szóba jöhetnek, általában a kalciumcsatorna-blokkoló kezelés kiegészítéseként.

A gyógyszerválasztás egyéni mérlegelést igényel. A béta-blokkolók izolált vasospasticus anginában általában kerülendők, mivel egyes készítmények fokozhatják a koszorúerek görcskészségét. Más társuló szívbetegség esetén alkalmazásuk külön kardiológiai mérlegelést igényel. A kezelés fontos része a dohányzás abbahagyása, az ismert kiváltó tényezők kerülése, valamint a társuló szív- és érrendszeri betegségek megfelelő kezelése.

Mikor kell mentőt hívni?

Újonnan jelentkező, erős vagy tartós mellkasi fájdalom esetén azonnal mentőt kell hívni (112), különösen, ha légszomj, hideg verejtékezés vagy ájulásérzés is jelentkezik. Ismert koszorúérgörcs esetén sem szabad a megszokottól eltérő panaszokat figyelmen kívül hagyni, mivel a tünetek alapján a szívinfarktus nem zárható ki. A koszorúérgörcs megfelelő kezeléssel többnyire jól kontrollálható, a visszatérő mellkasi fájdalom azonban minden esetben kardiológiai kivizsgálást igényel.

Tovább Angina pectoris: a szíveredetű mellkasi fájdalom

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus