• Új érvek a ráncok mellett

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

        Bejuthat a Botox az agyba? A legújabb kutatások aggasztó adatai a kezelés korábbi eredményeit cáfolják - számolt be a Newsweek.

        A legelső intő jeleket a kísérletben résztvevő patkányok és az egerek szolgáltatták - elpusztultak, megbetegedtek, vagy káros mellékhatások jelentkeznek náluk. A cél, amiért számtalan laboratóriumi állat pusztul el gyógyszerkísérletek során az, hogy a gyógyszergyárak megtudják, vajon a gyógyszerben található egyes összetevők mérgezőek vagy esetleg halálosak-e, még mielőtt emberek milliói használnák azt.

        Hirdetés

        Tesztelje, milyennek látszik a bőre!


        Tudja Ön, hogy milyen idősnek néz ki a bőre? Azt, hogy mennyire fiatal és friss a bőre, vagy esetleg már fiatalon öregnek tűnik, nem csak az életkor határozza meg, hanem az életmód és a bőrápolás is. Bőrünk egészsége – teszt kitöltése>>

        Abban az esetben, ha az összetevők valamilyen módon ártalmasak, a kísérleti állatokon végzett vizsgálatok megmutatják, hogy azok milyen mértékben károsítják a májat vagy érik el az agyat. Nem véletlen, hogy ezeket a teszteket szigorúan vizsgálják botulinumra. Az egyik leghalálosabb idegméreg 1989-ben, Botox néven került a piacra. Az egyik legnyomósabb oka annak, hogy a Botox és a Myobloc ilyen sikert ért el, az, hogy az előzetes teszteredmények azt mutatták, beinjekciózás után nem kerülnek az agyba és a gerincvelőbe. Bár voltak jelek, hogy a méreg bejuthat a véráramba vagy a nyirokrendszerbe, de a gyártó szerint a Botox nem juthat az agyba.

        A megszokott tudományos eljárási sorrenddel ellentétben, a tudósok csak azután jöttek rá, hogyan is hathat a Botox, miután emberek milliói kaptak belőle. Ellentétben a kísérleti tesztek eredményeivel, a botulinum méreg igenis bejut az agyba a befecskendezés helyén lévő neuronok segítségével - legalábbis a laboratóriumi állatok esetében.

        Nem bomlik el

        Az Olasz Idegrendszer-tudományi Intézet tudósai patkányokat és egereket injekcióztak a botulinum A típusú idegméreggel, olyan dózisban, mely könnyen összehasonlítható az embereknél alkalmazott mennyiséggel. (A különböző változatok A, B és E néven ismertek, attól függően, hogy hol található bennük a közös baktérium: A néven ismert a Botox, B a Myobloc, amit súlyos hátfájásra alkalmaznak.)

        A kísérlet során, a beinjekciózás helyén lévő neuronok felszívták a méreg egy részét és továbbadták a hozzájuk csatlakozó többi neuronnak, így a méreg három nap alatt az agyi keringésbe jutott, ahol megzavarta a neuronok működését. Ezek szerint a méreg egy jelentős része pont ott hat, ahol nem kéne.

        Mindez ellentétben áll a korábbi vizsgálatok eredményeivel, melyek azt feltételezték, hogy az idegméreg a beinjekciózás helyén ártalmatlan összetevőkre bomlik, és nem jut tovább. Ha esetlegesen mégis, csak a véráramba vagy a nyirokrendszerbe kerül be. A Botox gyártója, az Allergan állítja, hogy a régebbi tanulmányok sokkal helytállóbbak, s a botulinum A-ra végzett vizsgálataik ellentmondanak az olaszok eredményeinek. Edgar Salazar-Gruesco, a Myobloc gyártójának főmunkatársa szerint az olasz eredmények új megvilágításba helyezik a Botox és a Myobloc preklinikai tesztjeit.

        Más megvilágításba kerülnek azok a halálesetek is, melyek Botox kezelés után történtek. Tudósok 1437 olyan esetet analizáltak, mely 1989 és 2003 közötti  Botoxkezelést vizsgáltak. Ezek legtöbbje ránctalanító kezelés volt, ám a 28 halálos eset áldozatai mind orvosi előírásra kaptak Botoxot. Legtöbbjük súlyos betegségben (pl. agyvérzésben) szenvedő gyermek volt, akik az injekciót izomzat lazítására kapták, ami nem helyeselt, ám legális használata a szernek.

        Kockázatok és mellékhatások

        A gyógyszer figyelmeztet a használati utasításban arra, hogy olyan visszafordíthatatlan mellékhatásai lehetnek, mint például lógó szemhéj a beinjekciózás közelében, illetve nyelési nehézségek.

        Mindezek tudatában, azoknak, akik kozmetikai célból szeretnének Botoxkezelésen részt venni, legjobb belátásuk szerint kell dönteniük arról, hogy vállalják-e az idegméreg használatával járó kockázatokat. Mindenesetre az új bizonyíték arra, hogy a Botox bejuthat az agyba, talán elég ahhoz, hogy a ráncok újra divatba jöjjenek.

        (WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)
        Módosítva: 2011.10.08 14:43, Megjelenés: 2011.10.08 14:43
      • Cikkajánló

        Cukorbetegség

        Cukorbetegség

        Dr. Papp Júlia

        A vakság leggyakoribb oka. Mit tehet a diabétesz szemészeti szövődményei ellen?

        2019-nCoV koronavírus

        2019-nCoV koronavírus

        ÁNTSZ

        A megbetegedések 97 százaléka továbbra is Kínát érinti - Februári összefoglaló.

        A női hajhullás okai

        Bármilyen furcsa, de naponta átlagosan 60-100 hajszálat veszítünk el a fejünkről és ez természetes, normális dolog. A már nem természetes hajhullásnak több oka is lehet, mint például a hormonok károsodása például a szülés vagy a menopauza időszakát követően. Ilyenkor gyakori, hogy a hajszálak elvékonyodnak. Az ösztrogénszint csökkenése átmenetileg megzavarhatja a haj növekedésének az életciklusát.

        Az esztétikai kezelés alapelve: természetesség, mértékletesség

        Már az ősember is próbálta szépíteni magát - arcfestésre sárga alapozót használt, a púderét mangánércből nyerte. Az ókori egyiptomiak naponta olajozták magukat.

        A botox előnyei és hátrányai

        A Botox kozmetikai célú felhasználási lehetőségét egy plasztikai sebész házaspár ismerte fel szemészeti betegségek gyógyításakor. Dr. Alastair és Dr. Jean Carruthers észrevette, hogy a kezelés környékén a ráncok kisimulnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA