• Új érvek a ráncok mellett

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

        Bejuthat a Botox az agyba? A legújabb kutatások aggasztó adatai a kezelés korábbi eredményeit cáfolják - számolt be a Newsweek.

        A legelső intő jeleket a kísérletben résztvevő patkányok és az egerek szolgáltatták - elpusztultak, megbetegedtek, vagy káros mellékhatások jelentkeznek náluk. A cél, amiért számtalan laboratóriumi állat pusztul el gyógyszerkísérletek során az, hogy a gyógyszergyárak megtudják, vajon a gyógyszerben található egyes összetevők mérgezőek vagy esetleg halálosak-e, még mielőtt emberek milliói használnák azt.

        Hirdetés

        Tesztelje, milyennek látszik a bőre!


        Tudja Ön, hogy milyen idősnek néz ki a bőre? Azt, hogy mennyire fiatal és friss a bőre, vagy esetleg már fiatalon öregnek tűnik, nem csak az életkor határozza meg, hanem az életmód és a bőrápolás is. Bőrünk egészsége – teszt kitöltése>>

        Abban az esetben, ha az összetevők valamilyen módon ártalmasak, a kísérleti állatokon végzett vizsgálatok megmutatják, hogy azok milyen mértékben károsítják a májat vagy érik el az agyat. Nem véletlen, hogy ezeket a teszteket szigorúan vizsgálják botulinumra. Az egyik leghalálosabb idegméreg 1989-ben, Botox néven került a piacra. Az egyik legnyomósabb oka annak, hogy a Botox és a Myobloc ilyen sikert ért el, az, hogy az előzetes teszteredmények azt mutatták, beinjekciózás után nem kerülnek az agyba és a gerincvelőbe. Bár voltak jelek, hogy a méreg bejuthat a véráramba vagy a nyirokrendszerbe, de a gyártó szerint a Botox nem juthat az agyba.

        A megszokott tudományos eljárási sorrenddel ellentétben, a tudósok csak azután jöttek rá, hogyan is hathat a Botox, miután emberek milliói kaptak belőle. Ellentétben a kísérleti tesztek eredményeivel, a botulinum méreg igenis bejut az agyba a befecskendezés helyén lévő neuronok segítségével - legalábbis a laboratóriumi állatok esetében.

        Nem bomlik el

        Az Olasz Idegrendszer-tudományi Intézet tudósai patkányokat és egereket injekcióztak a botulinum A típusú idegméreggel, olyan dózisban, mely könnyen összehasonlítható az embereknél alkalmazott mennyiséggel. (A különböző változatok A, B és E néven ismertek, attól függően, hogy hol található bennük a közös baktérium: A néven ismert a Botox, B a Myobloc, amit súlyos hátfájásra alkalmaznak.)

        A kísérlet során, a beinjekciózás helyén lévő neuronok felszívták a méreg egy részét és továbbadták a hozzájuk csatlakozó többi neuronnak, így a méreg három nap alatt az agyi keringésbe jutott, ahol megzavarta a neuronok működését. Ezek szerint a méreg egy jelentős része pont ott hat, ahol nem kéne.

        Mindez ellentétben áll a korábbi vizsgálatok eredményeivel, melyek azt feltételezték, hogy az idegméreg a beinjekciózás helyén ártalmatlan összetevőkre bomlik, és nem jut tovább. Ha esetlegesen mégis, csak a véráramba vagy a nyirokrendszerbe kerül be. A Botox gyártója, az Allergan állítja, hogy a régebbi tanulmányok sokkal helytállóbbak, s a botulinum A-ra végzett vizsgálataik ellentmondanak az olaszok eredményeinek. Edgar Salazar-Gruesco, a Myobloc gyártójának főmunkatársa szerint az olasz eredmények új megvilágításba helyezik a Botox és a Myobloc preklinikai tesztjeit.

        Más megvilágításba kerülnek azok a halálesetek is, melyek Botox kezelés után történtek. Tudósok 1437 olyan esetet analizáltak, mely 1989 és 2003 közötti  Botoxkezelést vizsgáltak. Ezek legtöbbje ránctalanító kezelés volt, ám a 28 halálos eset áldozatai mind orvosi előírásra kaptak Botoxot. Legtöbbjük súlyos betegségben (pl. agyvérzésben) szenvedő gyermek volt, akik az injekciót izomzat lazítására kapták, ami nem helyeselt, ám legális használata a szernek.

        Kockázatok és mellékhatások

        A gyógyszer figyelmeztet a használati utasításban arra, hogy olyan visszafordíthatatlan mellékhatásai lehetnek, mint például lógó szemhéj a beinjekciózás közelében, illetve nyelési nehézségek.

        Mindezek tudatában, azoknak, akik kozmetikai célból szeretnének Botoxkezelésen részt venni, legjobb belátásuk szerint kell dönteniük arról, hogy vállalják-e az idegméreg használatával járó kockázatokat. Mindenesetre az új bizonyíték arra, hogy a Botox bejuthat az agyba, talán elég ahhoz, hogy a ráncok újra divatba jöjjenek.

        (WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)
        Módosítva: 2011.10.08 14:43, Megjelenés: 2011.10.08 14:43
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        A korpásodás okai és kezelése

        A korpa gyakran csupán átmeneti problémát jelent, és speciális hajápoló termékekkel megszüntethető. Ám az is elfordulhat, hogy a korpa hátterében makacs gombás fertőzés, vagy néha valamilyen súlyos megbetegedés áll.

        Az esztétikai kezelés alapelve: természetesség, mértékletesség

        Már az ősember is próbálta szépíteni magát - arcfestésre sárga alapozót használt, a púderét mangánércből nyerte. Az ókori egyiptomiak naponta olajozták magukat.

        A botox előnyei és hátrányai

        A Botox kozmetikai célú felhasználási lehetőségét egy plasztikai sebész házaspár ismerte fel szemészeti betegségek gyógyításakor. Dr. Alastair és Dr. Jean Carruthers észrevette, hogy a kezelés környékén a ráncok kisimulnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA