• Botulizmus: veszélyes méreganyagok az ételekben

        Dr. Lesznyák Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit

        A botulizmus egy viszonylag ritkán előforduló, éppen ezért nem nagyon ismert megbetegedés. Kórokozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, pontosabban a baktérium által termelt toxin. A baktérium ideg-izom kapcsolódási pontoknál kifejtett hatása révén gátolja az ingerületátvitelt, mely révén közepestől súlyos fokig terjedő, akár halálhoz vezető bénulásokat idézhet elő a szervezetben.

        A botulizmus mikrobiológiai szempontból sokkal inkább ételmérgezésnek, mintsem fertőzésnek tekinthető, hiszen a baktérium maga (néhány ritka kivételtől eltekintve) nem nagyon képes a szervezeten belül szaporodni.

        Mi okozhat botulizmust?

        A botulizmus oka a szervezetbe valamilyen úton bekerülő méreganyag (botulotoxin), amely rendszerint a nem kellően előkészített élelmiszerek útján történik meg. Nem árt tudni, hogy ez a méreganyag viszonylag kevéssé hőstabil: kellő ideig (min. 30 perc) tartó, nem túl nagy hőfokon (kb. 80 °C felett) történő főzés már elpusztítja, vagyis megfelelően hőkezelt ételek esetén nem kell tartani a mérgezéstől.

        Előfordulhat ugyanakkor magával a baktériummal, vagy sokkal gyakrabban annak inaktív, alvó állapotával (spórájával) való fertőződés is (legtöbbször gyermekeknél). Ilyen esetben a szervezetbe bekerülő baktérium a bélrendszer által biztosított, optimális körülmények (megfelelő hőmérséklet, oxigénmentes környezet) közt szaporodni kezd, miközben méreganyagot is termel. A bélből a méreganyag felszívódik, és a keringési rendszer segítségével bárhová eljuthat, létrehozva a különféle bénulásos tüneteket.

        Hirdetés

        A fertőzés forrása több minden lehet

        A baktérium a környezetünkben számos helyen fellelhető:

        • növényevő állatok, halak bélrendszerében,
        • nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hentesipari készítmények (ezért is nevezik kolbászmérgezésnek a botulizmust)
        • talajban,
        • zöldségfélék levelén,
        • iszapban.

        A nem megfelelő konyhatechnikai eljárások, a hiányos tisztítási fázisok, illetve a különféle húskészítmények helytelen tartósítása a kialakuló botulizmus egyik leggyakoribb oka.

        Tilos mézet adni a babáknak!

        Kevesen tudják, hogy a méz (amely egy nyers táplálék) sok esetben tartalmazhatja a baktérium spóráit. Ha ez olyan szervezetbe kerül, ahol a védekező mechanizmusok még nem kellően fejlettek a spóra kiiktatásához (pl. csecsemők és kisgyermekek esetén), akkor könnyen kialakulhat a mérgezés. Éppen ezért nem szabad semmilyen formában mézet adni a babáknak egy éves kor alatt! Kivétel lehet ez alól az iparilag sterilizált méz, amely nem tartalmazhat Clostridium botulinumot.

        Miről ismerhető fel a botulizmus?

        A fertőzés tünetei rendszerint a fertőzött étel elfogyasztását követő 6-24 órán belül jelentkeznek, ritkábban ettől hamarabb (akár 2-3 óra múlva), vagy ennél később (maximum 2 hét) is előfordulhatnak. Általánosságban elmondható, hogy minél korábban kezdődőnek a panaszok, annál súlyosabb lehet a fertőzés, hiszen a gyors progresszió nagyobb mennyiségű méreganyag jelenlétét feltételezi.

        Tünetek felnőtteknél:

        Akár szívritmuszavarok és légzészavarok is felléphetnek!

        A csecsemőkori botulizmus jelei:

        • a csecsemő fejét nem képes mozdítani,
        • hányás,
        • izomgyengeség.

        Súlyosabb esetben akár haláleset is létrejöhet!

        Minden esetben forduljon orvoshoz!

        Tekintve, hogy egy viszonylag ritkán előforduló kórképről van szó, sajnos előfordul, hogy az észlelő orvos első körben nem gondol rá. A részletes anamnézis (mit evett az elmúlt 24 órában, evett-e abból más is, kapott-e a gyerek mézet, stb.), a bénulásos tünetek, a külső elválasztású mirigyek érintettsége azonban általában felvetik a botulizmus gyanúját. A felmerülő diagnózis igazolható a hányadékból, a gyanús étel maradékából, vagy a vérből kimutatott kórokozó vagy toxin jelenlétével.

        A további laboratóriumi diagnosztika azért nagyon fontos, mert a Clostridium botulinum baktérium toxinjának többféle variánsa is lehet, és a hatásos terápia érdekében nagyon pontosan meg kell határozni azt, hogy az aktuális fertőzésért éppen melyik forma a felelős.

        Hogyan kezelhető a botulizmus?

        A botulizmus kezelése kórházban, intenzív osztály keretein belül történik. Az egyik legfontosabb feladat a bélrendszerben lévő, még fel nem szívódott méreganyag hatékony eltávolítása (ezt gyomormosással és aktív szén adásával érik el). Emellett a terápia egyik sarkalatos pontja az adott méreganyag semlegesítéséért felelős, úgynevezett antitoxin szervezetbe juttatása. Természetesen, a már kialakult különféle bénulások miatt támogató gyógykezelés (pl. nyelészavarnál gyomorszonda, légzésbénulásnál mesterséges lélegeztetés) is elengedhetetlen.

        A fejlett egészségügyi módszerekkel a botulizmus viszonylag jól kezelhető, súlyosságát és a lehetséges szövődményeket (pl. a félrenyelések következtében kialakuló tüdőgyulladás) figyelembe véve azonban mindenképpen a megelőzésre kell koncentrálni. Ehhez csupán az élelmiszerbiztonsági előírásokat kell betartani, és a konyhában a megfelelő higiéniára odafigyelni.

        Dr. Lesznyák Judit
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit

        Módosítva: 2018.12.25 15:06, Megjelenés: 2017.11.08 11:25
      • Cikkajánló

        Neuropátiára utaló jelek

        Neuropátiára utaló jelek

        Prof. Dr. Barkai László

        Megfelelő odafigyeléssel viszonylag korán felismerhetőek.

        A száraz bőr okai

        A száraz bőr okai

        Dr. Bodnár Edina

        Számos ok állhat a háttérben. Melyek ezek? Mit tehet a kellemetlen panasz ellen?

        Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

        A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

        Életeket ment a vastag- és végbélszűrés

        November közepén a Kor Kontroll Társaság az Országos Onkológiai Intézettel (OOI) közös nyílt napot tartott, hogy felhívja a figyelmet a vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve korai stádiumban történő felismerésének, szűrésének jelentőségére.

        A kolbászmérgezés (botulizmus)

        A botulizmus, vagyis ismertebb nevén a kolbászmérgezés nagyon ritka betegség. Évente 2-8 embernél fordul elő Magyarországon, és súlyos esetben halállal is végződhet. Megéri odafigyelni a disznóvágás higiénés szabályaira.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.