A vízipipázás hatásai - Az orvos válaszol

WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta frissítve:

Milyen hatása lehet a vízipipának? Esetleg a növekedésben gátolhat? Vagy valóban kevésbé káros, mint a cigaretta? A WEBBeteg Orvos Válaszol rovatának kérdéseiből.

Tisztelt Kérdező!

A dohányzásnak, vagyis a dohánylevélben levő nikotinnak a szervezetbe juttatása különböző célokból több formában ismert. Az égetés és a keletkezett füstnek a belégzése csak egyik ismert használati forma. Elterjedt még a dohánylevél elrágása és az apróra zúzott dohánypornak a beszippantása. A dohányfüstnek a leszívása vagy pipával, vízipipával vagy levélbe sodorva (szivarozás) szintén ismertek. Bár eltérhetnek a különböző módszerek kémiai és egészségügyi következményei, mindegyik a dohányzás egyik formája, így egészségkárosító hatással járnak.

Korábban úgy gondolták, hogy a vízipipázás kevésbé ártalmas az egészségre, mint a hagyományos dohányzás. Az elmúlt 10–15 év kutatásai viszont egyértelműen kimutatták, hogy a vízipipa füstjében több szén-monoxid, nehézfém (ólom, króm, arzén), valamint rákkeltő vegyület (pl. benzpirén) található, mint a cigaretta füstjében. A nikotin felelős a függőség kialakulásáért, ami ugyanúgy jelen van a vízipipa füstjében is, ezért a rászokás kockázata sem kisebb, mint cigarettázás esetén.

A további veszélyek közé tartozik, hogy potenciális kapudrognak számít, vízipipázó fiatalok nagyobb arányban használnak más dohánytermékek és az alkohol mellett kannabiszt is.

A dohányfüst összetevői vízipipázás során

A vízipipázás társasági természetéből adódóan vált népszerűvé a fiatalok körében. A vízipipa füstjét sokan tévesen „tisztábbnak” hiszik, mivel a füst vízen halad keresztül. Valójában a víz csak bizonyos anyagokat szűr ki: a vízben oldódó gázokat (pl. aldehidek, ammónia) és a nagyobb kátrányrészecskék egy részét.

Bár a dohányfüst bizonyos összetevőinek aránya valóban csökken, azonban a víz szűrő szerepét erősen túlértékelik. A legveszélyesebb anyagok többsége szinte akadálytalanul átjutnak a vízszűrőn, ilyenek az alábbi összetevők.

  • Szén-monoxid - A vízipipázás során jelentősen nagyobb mennyiségű szén-monoxid kerül a tüdőbe, mint cigarettázás közben. A mérgező gáz a vér oxigénszállításáért felelős, a vörösvértestekben az oxigénszállításért felelős hemoglobinhoz kötődik, így kiszorítva onnan az oxigént, ami szédülést, fejfájást, hosszú távon szív-érrendszeri károsodást okoz.
  • Nikotin - A füsttel együtt szinte akadálytalanul átjut a tüdőbe, függőséget alakít ki.
  • Nehézfémek - A dohányból és a szénből is kerülnek veszélyes nehézfémek (ólom, króm) a füstbe, melyek nem oldódnak a vízben.
  • A karcinogén, rákkeltő hatású vegyületek döntő része átjut a tüdőbe, növelve a daganatos betegségek kockázatát.
  • A finomabb kátrányrészecskék is a beszívott füstben maradnak.

Vízipipázás a gyakorlatban: fokozott terhelés

A vízipipás "szeánsz" átlagosan 45-60 percig tart, vagyis lényegesen tovább, mint egy cigaretta elszívásához szükséges idő. Ezalatt az idő alatt a dohány égéséhez a szén égésének a hatása is hozzáadódik, így a belélegzett többlet füst mennyiségével körülbelül annyi szén monoxid jut a tüdőbe, mint 100 cigaretta elszívása során.

Kifejezetten a növekedés lassulását nem igazolták tudományosan, de a fiatalok szervezetét vizipipázás során ugyanúgy érik toxikus anyagok. A tüdő, a szív és az érrendszer fejlődésére káros hatással lehet, és ez a serdülők esetében különösen kockázatos.

Ami bizonyított, hogy a rendszeres vízipipázás növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőkapacitás-csökkenés, a krónikus hörghurut és a daganatos betegségek kockázatát.

Amikor tilos a vízipipázás

Terhes nőknek, valamint szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek szigorúan tilos vízipipázni.

A szén-monoxid és más méreganyagok átjutnak a placentán, rontva a magzat oxigénellátását. A kismamáknak ezért nem szabad vízipipázni, és olyan helyiségekben sem tartózkodhatnak, ahol ez megengedett, mivel a levegőbe ilyenkor nagy mennyiségű szén-monoxid kerül.

Szív- és érrendszeri betegeknek a fokozott szén-monoxid-terhelés súlyos állapotromlást okozhat. Mindez igaz a passzív belégzésre is. Vizsgálatok szerint egy olyan zárt helyiségben, ahol vízipipáznak, a szén-monoxid szintje átlagosan háromszor magasabb a levegőben, mint cigarettázás mellett.

A dohányfüst összetevői

A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a nikotin. Mit tartalmaz a cigaretta?

(WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Kovácsics Bernadett

Kovácsics Bernadett

Szenvedélybetegségekkel foglalkozó szakember

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Nagy Zsolt PhD

Nagy Zsolt PhD

Addiktológus

Budapest

Cikkajánló