Több szembetegség hátterében állhat az UV-sugárzás

Az UV-sugárzásnak nemcsak a bőrünkre, de szemünkre nézve is nagyon káros hatásai lehetnek. Egyértelműen összefüggésbe hozható a szürke hályog és a pterygium vagy más néven kúszóhályog kialakulásával, egyes kutatások szerint pedig növelheti a vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció (AMD) előfordulásának esélyét is - figyelmeztetett Dr. Schneider Miklós.

A Szemészeti Klinika adjunktusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfelelő, UV 400-as jelzéssel ellátott napszemüvegek viselésével óvhatjuk meg leginkább szemünket a káros sugaraktól.

Az UV-sugárzásnak két fajtáját különböztetjük meg: az UV-A-t és az UV-B-t. Az UV-B általában károsabb, mert nagyobb energiát hordoz, azonban nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A sugárzás kisebb energiájú, de kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így több károsodást tud okozni a szem belsejében – figyelmeztetett az adjunktus. Hozzátette: mindkét típusú UV-sugárzás káros a szemre és a megfelelő napszemüveg mindkettőt blokkolja.

UV-sugárzás egész éven át ér minket

Ám nagyobb az UV-expozíció rizikója a nyári hónapokban, különösen 10 és 15 óra között, illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, homokos részeken vagy hóban illetve magashegységekben – magyarázta a szakember. A pterygium, vagy más néven kúszóhályog például különösen gyakori a vízparton vagy magas hegységekben dolgozóknál. A pterygium tulajdonképpen egy kötőhártya vastagodás, ami a szemfelszínen nő és azért veszélyes, mert rá tud kúszni a szaruhártyára, gyakori gyulladást és fénytörési hibát okozva ezzel a szemfelszínen. Ha elég hosszú ez a kúszóhályog, elfedheti a szaruhártya optikai zónáját is, jelentős látásromlást okozva ezzel – fogalmazott Dr. Schneider Miklós. Ezt a kóros elváltozást csak műtéti eljárással lehet gyógyítani – tette hozzá. A nagy mennyiségű UV-sugárzás elősegíti még a szemlencsében a szürke hályog kialakulását is, de akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem magában a szemben is.

Amennyiben viszonylag rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet, így például síelésnél, ahol a ritkább levegő és a tiszta égbolt által felerősített, a hóról visszavert fény miatt védelem nélkül a szem szaruhártyája gyakorlatilag megég, hóvakság alakulhat ki. A szem ilyenkor néhány nap alatt regenerálódik, addig viszont nagyon heves panaszokat tud okozni: vörös lesz a szem, ami könnyezik, szúr és ég – mondta a szakember. Épp ezért nagyon fontos síeléskor is az UV-A és UV-B szűrővel rendelkező nap- vagy síszemüveg viselése, ami a szemet és környékét is jól takarja.

Dr. Schneider Miklós kiemelte, a napba nézni még UV-szűrős napszemüvegben is tilos; ilyenkor a direkt napfény fókuszálódik a retinának arra a pontjára, ahol az éleslátás van, gyakorlatilag megégeti azt, ami maradandó károsodást okoz – magyarázza. Erre napfogyatkozásnál is különösen oda kell figyelni.

A napszemüveg vásárlása

A napszemüveg vásárlással kapcsolatban megjegyezte, nem minden esetben a drágább napszemüveg a jobb, hiszen ma már szinte minden optikai termékbe rakható UV-szűrő, ez egy olcsó technológia. A polárszűrővel ellátott napszemüvegek viselése kényelmes lehet vezetéskor vagy vízi sportoknál, ahol az alulról érkező visszaverődő sugarakkal is számolni kell; ezek ugyanis a csillogást szűrik meg. Tartsuk azonban szem előtt, hogy önmagában a polárszűrő nem nyújt védelmet a szemnek, szükséges mellé az UV-szűrő is – figyelmeztetett az adjunktus.

A megfelelő napszemüveg gyerekeknél is ugyanolyan fontos, emellett széles karimájú kalap viselése ajánlott még borúsabb időben is – tanácsolta Dr. Schneider Miklós.

Tovább Milyen a jó napszemüveg?

(Semmelweis Egyetem)