A talajközeli ózon veszélyei

Az ózon szúrós szagú, mérgező gáz, a légkör különböző rétegeiben van jelen. A sztratoszférikus ózonréteg védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben, így elengedhetetlen a földi élethez. Ezzel szemben a troposzférikus, más néven talajközeli ózon – amit belélegzünk – veszélyes az egészségre.

Hogyan keletkezik talajközeli ózon?

Talajközeli ózon (O₃) napsugárzás hatására keletkezik, elősorban meleg napokon. Koncentrációja regionálisan eltérő, mivel képződése függ az időjárástól és a légszennyező anyagok mennyiségétől. A troposzférába egy része a sztratoszférából kerül, nagyobb hányada viszont ott keletkezik az ipari tevékenységből, a háztartásokból és a közlekedésből származó káros anyagokból többlépcsős kémiai folyamat során napfény hatására. Minél emelkedettebb tehát a károsanyag-kibocsátás és minél magasabb az UV-sugárzás, valamint minél erősebb és tovább tart a hőség, a talajközeli ózon koncentrációja annál nagyobb.

A klímaváltozással együtt nő a forró nyári napok száma, így a talajközeli ózonkoncentráció emelkedésével fokozódik az egészségügyi kockázat is.

Miért veszélyes az egészségre a talajközeli ózon?

A rövid távú ózonexpozíció légúti tüneteket, például köhögést, torokkaparást okozhat, valamint szemkönnyezést és fejfájást. A tüdő légzőfunkciója és emiatt a fizikai teljesítőképesség is csökken. A panaszok erőssége függ az ózonnal terhelt levegőben töltött időtől és az egyéni érzékenységtől is. Rövid távú kitettség esetén a panaszok rendszerint 48 órán belül lecsengenek.

A talajközeli ózonnak való hosszú távú kitettség esetén légúti gyulladások alakulhatnak ki, romlik az asztmás, COPD-s, pollenallergiás és szív-érrendszeri betegek állapota, és megnő a stroke-esetek száma. Ha nagy mennyiségű ózon jut a tüdőbe, az gyulladást és szövetkárosodást is okozhat, a szövetek csak részben képesek regenerálódni, így a légutak ingerlehetősége nő, ellenállóképessége pedig csökken, emiatt a szervezet fogékonyabbá válik az allergiás megbetegedésekre és a fertőzésekre. Ezekből kifolyólag a krónikus betegek mellett elsősorban a kisbabák és gyerekek még fejlődőben lévő szervezetére jelent különösen nagy kockázatot az ózonnak való kitettség. Ráadásul esetükben a kisebb testtömegük miatt is relatív nagyobb dózis éri őket a felnőttekhez képest.

A troposzférikus ózon egészségre gyakorolt sokrétű és súlyos hatása miatt többen szorulnak kórházi ellátásra, illetve gyógyszerszedésre, felelős iskolai és munkahelyi kimaradásokért és számos halálesetért.

Az emberi tevékenység két negatív folyamatot is indukál az ózonnal kapcsolatban

Az emberi tevékenység légszennyező anyagok kibocsátásával nemcsak növeli a veszélyes talajközeli ózon koncentrációját, hanem a sztratoszférikus ózonréteg bomlását is okozza, az így keletkező ózonlyuk (az ózonréteg elvékonyodása) egyre nő, aminek következtében több káros UV-sugárzás éri el a Föld felszínét, és ettől megint csak több talajközeli ózon képződik (arról nem is beszélve, hogy fokozódik a napártalmak (mint pl. a leégés, bőrrák, szürke hályog) kockázata is). Ezeket a folyamatokat csak a klímaváltozás megállításával lehetne megfékezni.

Csökkenthetjük a talajközeli ózon káros hatásait?

A legjobb a klímaváltozás megfékezése lenne, aminek az érdekében globális összefogásra lenne szükség. Ennek részeként egyéni szinten is sokat tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentésével (pl. tömegközlekedés igénybevétele, korszerű fűtési technológiák használata).

Hogyan védekezhetünk, amikor magas a talajközeli ózonkoncentráció?

• Az ózonterhelés a reggeli órákban a legcsekélyebb, így a fizikai aktivitást (munka, sport) lehetőség szerint erre az időszakra tervezzük be.
• Reggelente szellőztessünk!
• Az ózonterhelés napközben és délután a legmagasabb, így ezekben az időszakokban lehetőleg kerüljük a szabadban tartózkodást magas ózonszennyezettség esetén.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Ozon: Schutzschild und Reizgas zugleich (gesund.bund.de), Gesundheitsrisiken durch Ozon (Umwelt Bundesamt), Bodennahe Ozonauswirkungen auf die menschliche Gesundheit unter dem sich wandelnden Klima (Climate ADAPT)