Akaratlan szemmozgás: a szemtekerezgés - Mi okozhatja?

Dr. Kerekes Éva
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

A szemtekerezgés (nisztagmus) akaratlan, ritmusos szemmozgás, amit a kisagy, az agytörzs vagy a szemmozgató rendszer és pályáinak, valamint a belső fülnek megbetegedése okozhat.

Nisztagmus fennállásakor mindkét szemgolyó egyszerre és azonos kitéréssel mozog. Az akaratlan szemmozgás rendszerint gyors és lassú komponensekből áll. A nisztagmus alatt mozgásillúzió keletkezik, azaz a környezetben lévő tárgyak virtuálisan elmozdulnak a gyors komponens irányában (általában ezt értjük a forgó jellegű szédülés, vagyis vertigo alatt).

A szemtekerezgés fokozatai és jellemzői

  • 1. fokú: amikor csak a gyors komponens irányában mutatkozik szemmozgás.
  • 2. fokú: ha előre nézéskor is megjelenik az akaratlan szemmozgás.
  • 3. fokú: ha a gyors komponens a tekintéssel ellenkező irányú.

A nisztagmus lehet horizontális, vertikális, ferde és forgó (rotatoros) irányú. A rotatoros nisztagmus lehet az óramutató járásával azonos, vagy ellentétes irányú. A nisztagmus ezen felül lehet ritmusos vagy ingaszerű. A ritmusos szemtekerezgés ugrásszerűen gyors, határozott irányú. Az ingaszerű (úgynevezett unduláló) nisztagmus esetében a gyors és a lassú komponens nem különül el egymástól, a kitérések amplitúdója és sebessége mindkét irányban egyenlő. A szemtekerezgés a sebessége szerint lehet lassú (10-40/perc), közepes (40-100/perc) és gyors (<100/perc).

Mi okozhat szemtekerezgést?

A szemtekerezgés hátterének felderítéséhez a kivizsgálás során megfigyeljük a nisztagmus ritmusát, frekvenciáját és azt, hogy a tekintés és a fej helyzete befolyásolja-e. A nisztagmus kiváltható élettani ingerekkel, illetve lehet veleszületett és szerzett is.

Fontos elkülöníteni a centrális (vagyis agyi eredetű) és a perifériás (tehát nem agyi eredetű, azaz például a belső fülből, vagy az egyensúlyideg betegségéből származó) nisztagmust.

Agyi eredetű szemtekergés

A centrális eredetű szemtekerezgést agyérbetegség (stroke, agyvérzés), szklerózis multiplex, agyvelőgyulladás, epilepsziás roham, alkohol és drog által kiváltott agyi károsodás vagy az agy sérülése okozhatja.

Nem agyi eredetű

A perifériás eredetű szemtekerezgés hátterében fülgyulladás, a fül keringési zavara, fülsérülés, vírusos és egyéb fertőzések állhatnak (ide soroljuk például a jóindulatú helyzeti szédülést (BPPV), a Meniére-betegséget, az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladásával járó állapotot (neuronitis vestibularis)).

Az élettani szemtekerezgést (optokinetikus nisztagmus) mindenki ismerheti: amikor a vonatban ülve egy tárgyat fixálva nézünk az ablakon át, látható a szemtekerezgés, de kiválthatjuk úgy is, ha például forgószéken forgatunk valakit. Az optokinetikus nisztagmust az objektív látásélesség vizsgálatára is használják, amely során egy 40 cm magasságú, függőlegesen fekete-fehér csíkozású hengert forgatnak a vizsgált szeme előtt, amely vertikális nisztagmust vált ki. A hengereken különböző a csíkok vastagsága. Míg a vizsgált a csíkokat különállónak látja, addig szemtekerezgése van, ha a csíkok nagyon vékonyak és összefüggő szürkés szín alakul ki a hengeren, akkor a nisztagmus megszűnik. Azon csíkok vastagságából, ahol még látható a nisztagmus, kiszámítható a látásélesség. Ennek az élettani reflexnek a feltétele az ép látás, az agykéreg hátsó (occipitalis) területe és az agykéreg összekötő pályáinak egészséges működése. Ha bármelyik sérült, akkor nem jön létre a fenti folyamat, amely diagnosztikus jelentőségű lehet.

Az ingaszerű szemtekerezgés kisagyi károsodásoknál, illetve rövidlátóknál fordul elő.

A külső hallójáratba hideg vagy meleg vizes befecskendezés normális esetben nisztagmust vált ki, a belső fül egyensúlyszervének (labyrintus) betegsége esetében az érintett oldalon viszont nem jelentkezik szemtekerezgés. Kiváltó okok lehetnek ilyen esetben: a középfülgyulladás kiterjedése a belső fülre, az egyensúlyszerv bevérzése, koponyasérülés, koponyaűri daganat, alkohol és más mérgező anyag.

Meniére-betegség

Van egy specifikus betegség, a Meniére-betegség, amikor a labirintusban keringő folyadék mennyisége megnő, kitör a belső fül hártyájából és ingerli az együtt futó egyensúly (vestibularis) és hallóideget (acusticus). Ekkor hirtelen, rohamszerűen jelentkezik a forgó jellegű szédülés, kiesik a hallás, hányinger és hányás jelentkezik, amelyet nisztagmus kísér. A roham néhány perctől akár órákig is tarthat, és sok betegnél ennek következtében fülzúgás vagy halláscsökkenés marad vissza. Esetükben gyógyszeres kezelés akadályozhatja meg a további rohamokat.

Ez is érdekelheti Részletesen a Meniére-betegségről

BPPV betegség

Ismert, és fiatal korban gyakori kórkép a BPPV, vagyis a jóindulatú helyzeti szédülés, ami a hallószerv kis kristályainak a leválásából és a vertikális ívjáratba történő bejutása következtében alakul ki. A fej helyzetének hirtelen változtatásakor heveny forgó jellegű szédülés jelentkezik hányingerrel, hányással, izzadással és durva rotátoros nisztagmussal, amely a fejfordítás irányába mutat, de fülzúgás nélkül jelentkezik. A kórkép speciális fejmozgatással kiprovokálható és spontán gyógyul.

Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása

Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása, vagyis a neuronitis vestibularis jellemző tünete a nisztagmus mellett a szédülés, hányás. A diagnózis felállítására elvégzett vizsgálatok közül a vesztibuláris próba teljes kiesést jelez az egyik oldalon, miközben a többi neurológiai vizsgálat (koponya MR-, agyi erek Doppler-vizsgálata) eltérést nem mutat, a hallás nem esik ki. A kórkép lehet vírusos vagy keringési eredetű, és hetekig-hónapokig is tarthat.

Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Szemhéj-remegés

A szemhéj remegése kellemetlen tünet, mely mögött általában kimerültség, stressz vagy a szem megerőltetése áll. Előfordulhat azonban az is, hogy...

Milyen kapcsolat van az Omega-3 és a...

Mint ismeretes, az Omega-zsírok olyan zsírsavak, melyek kémiai szerkezetében kettős kötések találhatók. Ezek a kettős kötések teszik lehetővé...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.