• Akaratlan szemmozgás: a szemtekerezgés - Mi okozhatja?

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        A szemtekerezgés (nisztagmus) akaratlan, ritmusos szemmozgás, amit a kisagy, az agytörzs vagy a szemmozgató rendszer és pályáinak, valamint a belső fülnek megbetegedése okozhat.

        Nisztagmus fennállásakor mindkét szemgolyó egyszerre és azonos kitéréssel mozog. Az akaratlan szemmozgás rendszerint gyors és lassú komponensekből áll. A nisztagmus alatt mozgásillúzió keletkezik, azaz a környezetben lévő tárgyak virtuálisan elmozdulnak a gyors komponens irányában (általában ezt értjük a forgó jellegű szédülés, vagyis vertigo alatt).

        A szemtekerezgés fokozatai és jellemzői

        • 1. fokú: amikor csak a gyors komponens irányában mutatkozik szemmozgás.
        • 2. fokú: ha előre nézéskor is megjelenik az akaratlan szemmozgás.
        • 3. fokú: ha a gyors komponens a tekintéssel ellenkező irányú.
        Hirdetés

        A nisztagmus lehet horizontális, vertikális, ferde és forgó (rotatoros) irányú. A rotatoros nisztagmus lehet az óramutató járásával azonos, vagy ellentétes irányú. A nisztagmus ezen felül lehet ritmusos vagy ingaszerű. A ritmusos szemtekerezgés ugrásszerűen gyors, határozott irányú. Az ingaszerű (úgynevezett unduláló) nisztagmus esetében a gyors és a lassú komponens nem különül el egymástól, a kitérések amplitúdója és sebessége mindkét irányban egyenlő. A szemtekerezgés a sebessége szerint lehet lassú (10-40/perc), közepes (40-100/perc) és gyors (<100/perc).

        Mi okozhat szemtekerezgést?

        A szemtekerezgés hátterének felderítéséhez a kivizsgálás során megfigyeljük a nisztagmus ritmusát, frekvenciáját és azt, hogy a tekintés és a fej helyzete befolyásolja-e. A nisztagmus kiváltható élettani ingerekkel, illetve lehet veleszületett és szerzett is.

        Fontos elkülöníteni a centrális (vagyis agyi eredetű) és a perifériás (tehát nem agyi eredetű, azaz például a belső fülből, vagy az egyensúlyideg betegségéből származó) nisztagmust.

        Agyi eredetű szemtekergés

        A centrális eredetű szemtekerezgést agyérbetegség (stroke, agyvérzés), szklerózis multiplex, agyvelőgyulladás, epilepsziás roham, alkohol és drog által kiváltott agyi károsodás vagy az agy sérülése okozhatja.

        Nem agyi eredetű

        A perifériás eredetű szemtekerezgés hátterében fülgyulladás, a fül keringési zavara, fülsérülés, vírusos és egyéb fertőzések állhatnak (ide soroljuk például a jóindulatú helyzeti szédülést (BPPV), a Meniére-betegséget, az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladásával járó állapotot (neuronitis vestibularis)).

        Az élettani szemtekerezgést (optokinetikus nisztagmus) mindenki ismerheti: amikor a vonatban ülve egy tárgyat fixálva nézünk az ablakon át, látható a szemtekerezgés, de kiválthatjuk úgy is, ha például forgószéken forgatunk valakit. Az optokinetikus nisztagmust az objektív látásélesség vizsgálatára is használják, amely során egy 40 cm magasságú, függőlegesen fekete-fehér csíkozású hengert forgatnak a vizsgált szeme előtt, amely vertikális nisztagmust vált ki. A hengereken különböző a csíkok vastagsága. Míg a vizsgált a csíkokat különállónak látja, addig szemtekerezgése van, ha a csíkok nagyon vékonyak és összefüggő szürkés szín alakul ki a hengeren, akkor a nisztagmus megszűnik. Azon csíkok vastagságából, ahol még látható a nisztagmus, kiszámítható a látásélesség. Ennek az élettani reflexnek a feltétele az ép látás, az agykéreg hátsó (occipitalis) területe és az agykéreg összekötő pályáinak egészséges működése. Ha bármelyik sérült, akkor nem jön létre a fenti folyamat, amely diagnosztikus jelentőségű lehet.

        Az ingaszerű szemtekerezgés kisagyi károsodásoknál, illetve rövidlátóknál fordul elő.

        A külső hallójáratba hideg vagy meleg vizes befecskendezés normális esetben nisztagmust vált ki, a belső fül egyensúlyszervének (labyrintus) betegsége esetében az érintett oldalon viszont nem jelentkezik szemtekerezgés. Kiváltó okok lehetnek ilyen esetben: a középfülgyulladás kiterjedése a belső fülre, az egyensúlyszerv bevérzése, koponyasérülés, koponyaűri daganat, alkohol és más mérgező anyag.

        Meniére-betegség

        Van egy specifikus betegség, a Meniére-betegség, amikor a labirintusban keringő folyadék mennyisége megnő, kitör a belső fül hártyájából és ingerli az együtt futó egyensúly (vestibularis) és hallóideget (acusticus). Ekkor hirtelen, rohamszerűen jelentkezik a forgó jellegű szédülés, kiesik a hallás, hányinger és hányás jelentkezik, amelyet nisztagmus kísér. A roham néhány perctől akár órákig is tarthat, és sok betegnél ennek következtében fülzúgás vagy halláscsökkenés marad vissza. Esetükben gyógyszeres kezelés akadályozhatja meg a további rohamokat.

        Olvasson tovább! Részletesen a Meniére-betegségről

        BPPV betegség

        Ismert, és fiatal korban gyakori kórkép a BPPV, vagyis a jóindulatú helyzeti szédülés, ami a hallószerv kis kristályainak a leválásából és a vertikális ívjáratba történő bejutása következtében alakul ki. A fej helyzetének hirtelen változtatásakor heveny forgó jellegű szédülés jelentkezik hányingerrel, hányással, izzadással és durva rotátoros nisztagmussal, amely a fejfordítás irányába mutat, de fülzúgás nélkül jelentkezik. A kórkép speciális fejmozgatással kiprovokálható és spontán gyógyul.

        Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása

        Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása, vagyis a neuronitis vestibularis jellemző tünete a nisztagmus mellett a szédülés, hányás. A diagnózis felállítására elvégzett vizsgálatok közül a vesztibuláris próba teljes kiesést jelez az egyik oldalon, miközben a többi neurológiai vizsgálat (koponya MR-, agyi erek Doppler-vizsgálata) eltérést nem mutat, a hallás nem esik ki. A kórkép lehet vírusos vagy keringési eredetű, és hetekig-hónapokig is tarthat.

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2019.09.20 20:35, Megjelenés: 2017.08.23 18:56
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Látás világnapja: a vakság kialakulása bizonyos esetekben megelőzhető

        Évente több mint hatezer ember veszíti el a látását Magyarországon, ugyanakkor körülbelül felüknél megelőzhető lenne a vakság kialakulása - mondta a Magyar Szemorvos Társaság főtitkára.

        A látás hónapján a szem védelme lesz a fókuszban

        A Látás hónapja programsorozat az idén a szem védelmével, egészségének megőrzésével foglalkozik - közölte a kampányt szervező Magyar Látszerész Szövetség elnöke.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.