Akaratlan szemmozgás: a szemtekerezgés - Mi okozhatja?

Dr. Kerekes Éva
szerző: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus - WEBBeteg
frissítve:

A szemtekerezgés (nystagmus, nisztagmus) akaratlan, ritmusos szemmozgás, amit a kisagy, az agytörzs vagy a szemmozgató rendszer és pályáinak, valamint a belső fülnek megbetegedése okozhat.

Nystagmus fennállásakor mindkét szemgolyó egyszerre és azonos kitéréssel mozog. Az akaratlan szemmozgás rendszerint gyors és lassú komponensekből áll. A nisztagmus alatt mozgásillúzió keletkezik, azaz a környezetben lévő tárgyak virtuálisan elmozdulnak a gyors komponens irányában (általában ezt értjük a forgó jellegű szédülés, vagyis vertigo alatt).

A szemtekerezgés fokozatai és jellemzői

  • 1. fokú: amikor csak a gyors komponens irányában mutatkozik szemmozgás.
  • 2. fokú: ha előre nézéskor is megjelenik az akaratlan szemmozgás.
  • 3. fokú: ha a gyors komponens a tekintéssel ellenkező irányú.

A nisztagmus lehet horizontális, vertikális, ferde és forgó (rotatoros) irányú. A rotatoros nisztagmus lehet az óramutató járásával azonos, vagy ellentétes irányú. A nisztagmus ezen felül lehet ritmusos vagy ingaszerű. A ritmusos szemtekerezgés ugrásszerűen gyors, határozott irányú. Az ingaszerű (úgynevezett unduláló) nisztagmus esetében a gyors és a lassú komponens nem különül el egymástól, a kitérések amplitúdója és sebessége mindkét irányban egyenlő. A szemtekerezgés a sebessége szerint lehet lassú (10-40/perc), közepes (40-100/perc) és gyors (<100/perc).

Mi okozhat szemtekerezgést?

A szemtekerezgés hátterének felderítéséhez a kivizsgálás során megfigyeljük a nisztagmus ritmusát, frekvenciáját és azt, hogy a tekintés és a fej helyzete befolyásolja-e. A nisztagmus kiváltható élettani ingerekkel, illetve lehet veleszületett és szerzett is.

Fontos elkülöníteni a centrális (vagyis agyi eredetű) és a perifériás (tehát nem agyi eredetű, azaz például a belső fülből, vagy az egyensúlyideg betegségéből származó) nisztagmust.

Agyi eredetű szemtekergés

A centrális eredetű szemtekerezgést agyérbetegség (stroke, agyvérzés), szklerózis multiplex, agyvelőgyulladás, epilepsziás roham, alkohol és drog által kiváltott agyi károsodás vagy az agy sérülése okozhatja.

Nem agyi eredetű

A perifériás eredetű szemtekerezgés hátterében fülgyulladás, a fül keringési zavara, fülsérülés, vírusos és egyéb fertőzések állhatnak (ide soroljuk például a jóindulatú helyzeti szédülést (BPPV), a Meniére-betegséget, az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladásával járó állapotot (neuronitis vestibularis)).

Az élettani szemtekerezgést (optokinetikus nisztagmus) mindenki ismerheti: amikor a vonatban ülve egy tárgyat fixálva nézünk az ablakon át, látható a szemtekerezgés, de kiválthatjuk úgy is, ha például forgószéken forgatunk valakit. Az optokinetikus nisztagmust az objektív látásélesség vizsgálatára is használják, amely során egy 40 cm magasságú, függőlegesen fekete-fehér csíkozású hengert forgatnak a vizsgált szeme előtt, amely vertikális nisztagmust vált ki. A hengereken különböző a csíkok vastagsága. Míg a vizsgált a csíkokat különállónak látja, addig szemtekerezgése van, ha a csíkok nagyon vékonyak és összefüggő szürkés szín alakul ki a hengeren, akkor a nisztagmus megszűnik. Azon csíkok vastagságából, ahol még látható a nisztagmus, kiszámítható a látásélesség. Ennek az élettani reflexnek a feltétele az ép látás, az agykéreg hátsó (occipitalis) területe és az agykéreg összekötő pályáinak egészséges működése. Ha bármelyik sérült, akkor nem jön létre a fenti folyamat, amely diagnosztikus jelentőségű lehet.

Az ingaszerű szemtekerezgés kisagyi károsodásoknál, illetve rövidlátóknál fordul elő.

A külső hallójáratba hideg vagy meleg vizes befecskendezés normális esetben nisztagmust vált ki, a belső fül egyensúlyszervének (labyrintus) betegsége esetében az érintett oldalon viszont nem jelentkezik szemtekerezgés. Kiváltó okok lehetnek ilyen esetben: a középfülgyulladás kiterjedése a belső fülre, az egyensúlyszerv bevérzése, koponyasérülés, koponyaűri daganat, alkohol és más mérgező anyag.

Meniére-betegség

Van egy specifikus betegség, a Meniére-betegség, amikor a labirintusban keringő folyadék mennyisége megnő, kitör a belső fül hártyájából és ingerli az együtt futó egyensúly (vestibularis) és hallóideget (acusticus). Ekkor hirtelen, rohamszerűen jelentkezik a forgó jellegű szédülés, kiesik a hallás, hányinger és hányás jelentkezik, amelyet nisztagmus kísér. A roham néhány perctől akár órákig is tarthat, és sok betegnél ennek következtében fülzúgás vagy halláscsökkenés marad vissza. Esetükben gyógyszeres kezelés akadályozhatja meg a további rohamokat.

Ez is érdekelheti Részletesen a Meniére-betegségről

BPPV betegség

Ismert, és fiatal korban gyakori kórkép a BPPV, vagyis a jóindulatú helyzeti szédülés, ami a hallószerv kis kristályainak a leválásából és a vertikális ívjáratba történő bejutása következtében alakul ki. A fej helyzetének hirtelen változtatásakor heveny forgó jellegű szédülés jelentkezik hányingerrel, hányással, izzadással és durva rotátoros nisztagmussal, amely a fejfordítás irányába mutat, de fülzúgás nélkül jelentkezik. A kórkép speciális fejmozgatással kiprovokálható és spontán gyógyul.

Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása

Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása, vagyis a neuronitis vestibularis jellemző tünete a nisztagmus mellett a szédülés, hányás. A diagnózis felállítására elvégzett vizsgálatok közül a vesztibuláris próba teljes kiesést jelez az egyik oldalon, miközben a többi neurológiai vizsgálat (koponya MR-, agyi erek Doppler-vizsgálata) eltérést nem mutat, a hallás nem esik ki. A kórkép lehet vírusos vagy keringési eredetű, és hetekig-hónapokig is tarthat.

Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Cserháti Zoltán

Dr. Cserháti Zoltán

Szemész szakorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Kirják Henriett

Dr. Kirják Henriett

Sebész, Szemész

Budapest

Cikkajánló