Az izom a hosszú élet szerve – Nemcsak erő, hanem védelem is

Amikor izomzatra gondolunk, elsőre talán a sport, a fizikai erő vagy a testalkat jut eszünkbe. Az izom azonban ennél sokkal több: ma már tudjuk, hogy hormonálisan aktív szervként is működik, és közvetlen hatása van nemcsak az egészségünkre, de az élettartamunkra is.

A modern orvostudomány szerint a megfelelő izomtömeg nemcsak a mozgásképességet őrzi meg, hanem a belső egyensúly és a betegségekkel szembeni védelem egyik kulcsa is. Az izomrendszer aktív karbantartása nem a sportolók kiváltsága, hanem a hosszú, önálló és panaszmentes élet egyik legfontosabb feltétele.

Miokinek: az izom hormontermelő szerepe

A fizikai aktivitás során az izmok nemcsak dolgoznak, hanem jelzőmolekulákat – úgynevezett miokineket (myokinek) – is kibocsátanak. Ezek a molekulák a hormonokhoz hasonlóan hatnak más szervekre és sejtekre. Többek közt:

• csökkentik a szervezetben zajló krónikus gyulladást
• javítják az inzulinérzékenységet, ezzel segítik a vércukorszint szabályozását
• támogatják az idegrendszert – például fokozzák a memória működését, csökkentik a demencia kockázatát
• pozitívan befolyásolják a zsíranyagcserét, csökkentve a hasi zsírt
• rákellenes folyamatokat is serkenthetnek

Például az interleukin-6 (IL-6) mozgás közben gyulladáscsökkentőként viselkedik – épp ellentétesen, mint amikor fertőzés hatására termelődik. A BDNF nevű molekula az idegsejtek túlélését támogatja. Az irisin elősegíti az energiafelhasználást a barna zsírszövet aktiválásával. A myostatin a vázizomzat növekedését szabályozza – ha a működését gátoljuk, az izom tömege növelhető.

Mi történik, ha nem használjuk az izmainkat?

Az izom nem állandó adottság. Harminc éves kor után mindenkinél elindul egy természetes izomtömeg-vesztés, amit latinul szarkopéniának hívunk. Ennek üteme azonban jelentősen felgyorsul, ha nem végzünk rendszeresen izommunkát.

A következmények túlmutatnak a mozgásképesség csökkenésén. A kevés izom:

• negatív hatással van a vércukorra és az anyagcserefolyamatokra
• hozzájárul a gyulladásos állapotok fennmaradásához
• negatívan befolyásolja az immunrendszer működését
• növeli az esések és csonttörések kockázatát
• emeli a demencia, a csontritkulás és bizonyos daganatok előfordulásának esélyét

A kevés izomtömeg tehát nem csupán fizikai gyengeséget okoz, hanem összességében rontja az életkilátásokat is.

Az izom idős korban is építhető

Az egyik legbiztatóbb tény, hogy az izomsejtek képesek regenerálódni és adaptálódni, életkortól függetlenül. Ha megfelelő terhelést és tápanyagokat kapnak, az izomtömeg idős korban is növelhető, vagy legalább szinten tartható.

Ehhez elsősorban rendszeres izomerősítő mozgás szükséges – heti 2–3 alkalommal végzett ellenállásos (pl. súlyzós vagy saját testsúlyos) edzés. Fontos a megfelelő fehérjebevitel is: idősebb korban kb. 1,4–1,6 gramm/testsúlykilogramm napi fehérje segíti az izomépítést. Mindezt kiegészíti a regeneráció – az izom ugyanis nem az edzés alatt, hanem pihenés közben épül.

A hétköznapi mozgásformák – gyaloglás, lépcsőzés, kertészkedés – szintén számítanak, de önmagukban nem elegendőek a vázizom megfelelő szinten tartásához. A vázizomzat nemcsak a mozgás eszköze, hanem egy aktívan működő védelmi rendszer is. A megfelelő izomtömeg az életminőség és az önállóság záloga idősebb korban is. Az izom nem luxus és nem csak a fiataloké – hanem mindenkié, aki hosszabb, egészségesebb és önállóbb életet szeretne.

Kapcsolódó Gerincferdülés felnőttkorban - Mit lehet tenni?

Szerző: Dr. Bajzik Éva mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, manuálterapeuta - Fontanus Egészségközpont
Bemutatkozás, rendeléssel kapcsolatos információk