Az izomzat felépítése és szerepe

Dr. Ujj Zsófia Ágnes
szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

Az izom a szervezet olyan szövete, melynek fő funkciója, hogy a tápanyagokból nyert energiát mechanikai energiává alakítja át. Ez teszi lehetővé az egész emberi test helyzetváltoztatását, mozgását, finom működését, a belső szervek, zárógyűrűk mozgását és működését.

Hogyan működik az izom?

Az izomsejt tápanyagokból (pl. glikogén, adenozin-trifoszfát) nyert energiát és elektromos energiát alakítja át mechanikai energiává (mozgássá). A sejtben található, egymással átfedésben és párhuzamosan lévő két izomfehérje, az aktin és miozin által alkotott szálak egymáshoz képesti elmozdulása, az elernyedés és összehúzódás révén alakul ki az adott izomszövet mozgása. Beidegzésüktől is függően akaratlagosan működtethető a harántcsíkolt izom, a vegetatív idegrendszer szabályozásával pedig nem akaratlagosan a simaizom és a szívizom.

Milyen típusokat ismerünk?

Felépítése alapján három fő izomfajtát tudunk megkülönböztetni:

  • simaizom
  • harántcsíkolt izom
  • szívizom

Simaizom

Elsősorban a belső szervekben és az erek falában helyezkedik el. A hosszú, orsó alakú sejtek alkotta rostok párhuzamosan vagy körkörösen is körbeölelik a zsigeri szerveket (pl. gyomor, méh), ereket.

Simaizom található az érrendszerben, légzőrendszerben, a tápcsatornában, húgyutakban, nemi szervek területén és a szemben is. A felsorolt szervrendszerekben részben eltérő a simaizomsejtek feladata. Általánosságban összehúzódásukkal és elernyedésükkel pl. az erek vagy a tápcsatorna, húgyutak átmérője változik. Ez a szakaszos összehúzódás – perisztaltika – eredményezi a szerv tartalmát továbbító, áramló funkciót az adott szervrendszeren belül, vagy vezet összehúzódáshoz (kontrakcióhoz).

Az autonóm idegrendszer szabályozása alatt állnak, akaratlagos mozgatásuk nem lehetséges.

Harántcsíkolt izom

A harántcsíkolt izom többmagvú sejtekből áll, ezek egymáshoz rendeződése alkotja az izomrostokat. Mikroszkópos vizsgálatuk során a szerkezetüket alkotó vékony és vastag filamentumok, szarkomerek adta jellegzetes festődésről kapták elnevezésüket.

A vázizom úgynevezett vörös rost típusa nevét a nagy mioglobintartalma miatti színéről kapta. Nagy oxigénszállítási képessége van, ez fontos is a működéséhez. Alapvetően a tartós összehúzódást végző vázizmok - pl. amelyek a testtartásban vesznek részt - főleg vörös rostokat tartalmaznak.

A fehér rostok kevés mitokondriumot és nagy mennyiségű glikogénraktárat tartalmaznak. Anaerob működés révén tejsav képződik, mely a jól ismert izomlázat is eredményezi. A gyors összehúzódásban szereplő izmok - pl. a végtagok izmai - fehér rostokat tartalmaznak.

A harántcsíkolt vagy vázizom részben akaratlagosan, részben reflexesen beidegzett szövet. Egyik legfontosabb feladata a test tartása, testhelyzet megőrzése és a nagy és finom mozgások kivitelezése. A vázizmok alapvetően a csontvázhoz rögzülnek és mind a nagy, mind a kis ízülteket áthidalják, lehetővé téve a jól ismert mozgásformákat és testtartásokat. A vázizomzat sorvadásával járó betegségek egyik legjelentősebb tünete a vázizomzat bénulásával, sorvadásával a testmozgás és akaratlagos testtartás, a végtagok tartásának képtelensége, a mimika, vagyis az arc izmainak működési elégtelensége.

A harántcsíkolt izom emellett bizonyos belső szervek működésében is létfontosságú szerepet tölt be. Mind a tápcsatorna felső szakasza, mind az emésztőrendszer, mind a vizeletkiválasztó rendszer akaratlagosan is szabályozható záróizmait is harántcsíkolt izom alkotja. Részt vesz a légzésben és beszédképzésben is.

Szívizom

Felépítését tekintve harántcsíkoltan találhatóak benne a rostok, de ezek egymáshoz viszonyított helyzete különbözik a vázizométól. A szívizom egyik típusa az összehúzódásban részt vevő munkaizomzat, a másik az ingerületvezetésben részt vevő úgynevezett nodalis izomcsoport.

A rostok speciális kapcsolódása révén az elektromos ingerület terjedése összehangolt, szinkronizált mozgást alakít ki, minden sejt egyszerre húzódik össze, így jön létre a szívizom-összehúzódás, mely az egész szervezet vérkeringését fenntartja. Működését a vegetatív idegrenszer szabályozza, nincs akaratlagos mozgása.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Izom
Izomsérülések (húzódások, zúzódások) esetén az izmokat ért mechanikai hatás miatt azok szerkezete károsodik. A sérülés mértékétől függően az izom mozgatása nehézkessé válhat, de akár az is előfordulhat, hogy a sérült nem képes mozgatni az adott végtagot. Milyen készítményekkel segíthetjük az izmaink regenerálódását?
Kullancsok
Kullancsok

Hol élnek, és vannak-e természetes ellenségeik?

Vesebarát diéta
Vesebarát diéta

Táplálkozási tanácsok egészségeseknek is.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus, Dr. Debreceni Anikó, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg összeállítás - Molnár Andrea, Irinyi-Barta Tünde, Bak Marianna
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.