A testmozgás hiánya lehet a súlyos lefolyású COVID-19 legfőbb rizikófaktora

Feövenyessy Krisztina
Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Az utóbbi, valamivel több mint egy évben számos szakember igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres testmozgás lehet a COVID-19 elleni hatékony védekezés egyik legfőbb eszköze, hisz a fizikai aktivitás kiemelkedően pozitív hatást gyakorol az immunrendszer működésére.

Azok, akik rendszeresen sportolnak, jóval kevésbé fogékonyak a különféle fertőző megbetegedésekre, esetükben jellemzően enyhébb a betegség lefolyása és ritkább a halálos kimenetel (1-3). Érthető tehát, hogy a szakemberek világszerte erősen hiányolták az egészségügyi hatóságok kommunikációjából a lakosság testmozgásra való erőteljes biztatását.

Ugyanakkor mostanáig nem állt rendelkezésre konkrét tudományos adat azzal kapcsolatban, hogyan függ össze a rendszeres fizikai aktivitás a COVID-19 kimenetelével. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki az az április 13-án a BMJ-ben (British Juornal of Sports Medicie) megjelent kutatás, amely bizonyítja, hogy a testmozgás hiánya lehet a súlyos lefolyású COVID-19 legfőbb rizikófaktora, nagyobb eséllyel vezet súlyos állapothoz, mint a dohányzás, az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris problémák és daganatos megbetegedések.

A rendszeres testmozgás kulcsszerepet játszhat a COVID-19 elleni védekezésben

A néhány nappal ezelőtt publikált tanulmányban (4) több mint 48 ezer páciens adatait feldolgozva az amerikai Kaiser Permanente Orvosi Központ Családi és Sportorvosi Központjának kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy van-e összefüggés a fizikai aktivitás szintje és a COVID-19 fertőzés lefolyásának súlyossága közt. Olyan 18 év fölötti személyeket vontak be a felmérésbe, akiknél 2020 január 1. és október 21. között diagnosztizáltak COVID-19 fertőzést.

Három paramétert vizsgáltak, a kórházi ellátásra és az intenzív ellátásra szorulás, valamint a halálozás mértékét. Az adatok feldolgozását követően kiderült, hogy azok, akik semmilyen fizikai aktivitást nem végeznek (0-10 perc/hét), több mint kétszeres eséllyel szorultak kórházi ellátásra, 1,7-szer nagyobb eséllyel kerültek intenzív osztályra, és több mint 2,5-szeres eséllyel hunytak el, mint azok, akik rendszeresen mozognak (több mint 150 perc/hét).

A kutatás szerint a testmozgás hiánya jelentősebb rizikófaktor a COVID-19 lefolyásának súlyossága szempontjából, mint a világszerte előszeretettel kiemelt dohányzás, elhízás, diabétesz, magasvérnyomás, kardiovaszkuláris problémák és daganatos megbetegedések. Mindez azt jelenti, hogy a rendszeres testmozgás kulcsszerepet játszhat a COVID-19 elleni védekezésben.

A fizikai aktivitás a bezártság miatt még inkább visszaesett

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a világjárvány kitörése óta a hatóságok és egészségügyi szervezetek világszerte azt tanácsolják, hogy a lakosság maradjon otthon és kerülje az érintkezést másokkal. A bezárások és korlátozások értelemszerűen érintik a fitnesztermeket, parkokat és minden olyan létesítményt, ahol az emberek sportolni szoktak.

Az USA-ban (ahogy hazánkban is) teljes mértékben hiányzik a rendszeres testmozgás előnyeit hangsúlyozó kommunikáció, illetve a lakosság biztatása, hogy továbbra is aktívan sportoljon. Bár a fizikai aktivitás szintje már a járvány előtt is rendkívül alacsony volt (5), nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a bezártság miatt még inkább visszaesett (6-8). A kutatók azt javasolják, hogy az egészségügyi hatóságok világszerte tájékoztassák a lakosságot arról, hogy az oltás és a biztonsági előírások (szociális távolságtartás és maszkviselés) mellett a fizikai aktivitás lehet a legfőbb segítség a súlyos lefolyású fertőzés megelőzésében.

Segítse munkánkat a kérdőív kitöltésével!

Annak érdekében, hogy ne csak nemzetközi, hanem hazai adatok is rendelkezésre álljanak, illetve hozzájárulhassunk a lakosság egészségének megőrzéséhez és fejlesztéséhez, első lépésként a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia és a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ a WEBBeteggel, illetve a MAFORSZ-szal (Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége) karöltve szeretné felmérni, hogyan változtak a hazai lakosság egészséggel (azaz az étkezéssel és a testmozgással/sportolással) kapcsolatos szokásai a világjárvány alatt.

Tovább

Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeutaForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ, illetve a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Források:

  1. Nieman DC, Wentz LM. The compelling link between physical activity and the body's defense system. J Sport Health Sci 2019;8:201–17. Link
  2. da Silveira MP, et al. Physical exercise as a tool to help the immune system against COVID-19: an integrative review of the current literature. Clin Exp Med 2021;21:1–14.) Link
  3. Burtscher J et al. Low cardiorespiratory and mitochondrial fitness as risk factors in viral infections: implications for COVID-19. British Journal of sports medicine (Published Online First: 24 November 2020).
  4. Sallis R. et al. Physical inactivity is associated with a higher risk for severe COVID-19 outcomes: a study in 48 440 adult patients. BMJ. April 13. 2021 Link
  5. Guthold R. et al. Worldwide trends in insufficient physical activity from 2001 to 2016: a pooled analysis of 358 population-based surveys with 1·9 million participants. Lancet Glob Health 2018;6:e1077–86. Link
  6. Ammar A. et al. Effects of COVID-19 home confinement on eating behaviour and physical activity: results of the ECLB-COVID19 international online survey. Nutrients 2020;12:1583. Link
  7. Duncan GE et al. Perceived change in physical activity levels and mental health during COVID-19: findings among adult twin pairs. PLoS One 2020;15:e0237695. Link
  8. Meyer J. et al. Changes in physical activity and sedentary behavior in response to COVID-19 and their associations with mental health in 3052 us adults. Int J Environ Res Public Health 2020;17:6469.
Hozzászólások (1)

Cikkajánló

COVID-19 COVID-19

A csecsemőket is védi a koronavírustól a kismamák beoltottsága.

Koronavírus - 501 új fertőzött...

A beoltottak száma 5 865 865, közülük 5 591 911 fő már a második oltását is megkapta, 646 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Koronavírus - 289 új fertőzött...

A beoltottak száma 5 862 458, közülük 5 579 231 fő már a második oltását is megkapta, 626 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

A COVID-19 elleni vakcina...

Azok közül, akik nemrégiben megkapták a COVID-19 elleni, Pfizer-BioNTech által kifejlesztett védőoltást a brit állami egészségügyi szolgálattól...

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.