A refluxbetegség és az alkohol
frissítve:
A gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe (refluxbetegség) gyakori jelenség, enyhébb-súlyosabb formában az emberek kb. 20%-át érinti. Hátterében a nyelőcső alsó záróizmának működési zavara áll.
Élénk kutatások folynak a működési zavar okának tisztázása céljából, de pontos magyarázat még nincs. Ismerünk azonban olyan tényezőket, melyek vagy hajlamosítanak a refluxra, vagy fokozzák a reflux által kiváltott tüneteket. Egyértelmű az összefüggés az alkoholfogyasztással.
A tömény alkohol fogyasztásakor a refluxos tünetek erősödnek
Az szinte mindennapos tapasztalat, hogy egyszeri tömény alkoholfogyasztást követően a refluxos betegekben a tünetek megjelennek, erősödnek, tartósan akár órákon át megmaradnak. Az is bizonyított, hogy rendszeres alkoholfogyasztókban ezek a tünetek gyakoribbak, és nagyobb valószínűséggel alakul ki a nyelőcsőben a nyálkahártya felmaródása, fekélye, vagy akár daganata.
Az alkohol elvonása önmagában elégséges lehet a tünetek megszüntetésére, de mindenképpen javítja a terápia hatékonyságát. Emiatt a betegek kezelése során javasolni szoktuk a tömény alkohol fogyasztás mellőzését, illetve rendszeres használók esetén az alkohol teljes tilalmát.
A reflux rizikófaktorai |
| Egyes embereknél alkati adottságuknál fogva eleve gyengébb a nyelőcső alsó záróizmának működése, másoknál a helytelen életmódra vagy egyéb betegségekre vezethető vissza a reflux kialakulása. A terhesség alatt és csecsemőkorban jelentkező tünetek idővel rendszerint elmúlnak. Mi hajlamosít a reflux kialakulására? |
Az alkohol reflux betegséget indíthat be, vagy csak fokozza a meglévő tüneteket?
A reflux tünetek és a különböző súlyosságú komplikációk kialakulásában a nyelőcső-gyomor átmenet záró funkciójának károsodása, valamint a nyelőcső nyálkahártya védekező képességének romlása játszik szerepet.
Egyszeri tömény alkoholfogyasztás során az ismert relfuxos betegekben megjelenő tüneteket azzal magyarázzák, hogy a vissza-visszaáramló gyomorsav a nyelőcső nyákhártyáját érzékennyé teszi az alkohol maró hatásával szemben.
Emiatt az alkoholfogyasztás égő fájdalmat provokálhat. Emellett az alkohol bevitel hatására a záróizom ellazul, valamint romlik a nyelőcső perisztaltikus mozgása, ami miatt a feljutott maró hatású gyomortartalom lassabban, nehezebben távozik a normálisnál, hosszabb ideig károsítja a nyelőcső szöveteit. Romlik tehát a záró funkció és a nyelőcső tisztulása is. Ezt a felszívódott, a vérben keringő alkohol hatásának tulajdonítják, mely károsítja (átmenetileg) a nyelőcső simaizmának a működését.
Az alkohol fokozza a savtermelést is, bár ebben a tekintetben úgy tűnik, fontosabb az alkohol típusa, mint a bejutott alkohol mennyisége. Tiszta alkohol nem provokálta a savtermelést, a sör, vagy bor igen.
Összefoglalva tehát az alkohol a refluxos tüneteket fokozza, de önmagában az alkalmi alkoholfogyasztás nem okoz refluxbetgséget.
Rendszeres alkoholfogyasztás mellett eltérő hatásokkal számolhatunk
Alkoholistákban az alkoholnak a nyelőcsőre gyakorolt akut hatását az idegrendszerben bekövetkező változások módosítják. Meglepetésre a kutatók azt találták, hogy ezekben a betegekben nem csökken a nyelőcső mozgása, nem romlik a zárófunkció, hanem inkább erőteljesebb, mint ha az illető nem iszik rendszeresen. Az észlelt változásoknak pedig akadályozniuk kellene a gyomortartalom visszaáramlását, így nem érthető a reflux gyakori előfordulása. A magyarázatot máshol kell keresni.
Valószínű, hogy alkohol hatására az egyéb szervek károsodása mellett a nyelőcső nyálkahártya is sérül. Részben direkt úton az alkohollal történt érintkezés révén, részben a sejtekben felhalmozódó káros anyagcsere termékek hatására (ugyan ezen anyagok, pl. acetaldehid, felelősek a májsejtek károsodásáért is).
Ezek a nyálkahártyát érzékennyé teszik, mely miatt rövidebb ideig tartó savas hatás is képes kiváltani a panaszokat, illetve refluxbetegség esetén nagyobb valószínűséggel jelenik meg nyálkahártya sérülés, illetve egyéb szövődmények. Nem meglepő tehát, ha alkoholfogyasztókban a reflux kialakulásának rizikója (a kedvező nyelőcső mozgások ellenére) csaknem háromszorosa a nem ivó populációban várható értéknek.
Az alkohol mennyisége, típusa és a reflux gyakorisága közötti összefüggés
Azonban a kapcsolat mégsem ilyen egyszerű, mivel egyes kutatók nem találtak összefüggést az elfogyasztott alkohol mennyisége és a reflux gyakorisága között, sőt egyes adatok szerint a mérsékelt mennyiséget fogyasztók esetén a reflux betegség előfordulása magasabb volt, mint a nagyivókban. Ezt nehéz magyarázni a fenti hipotézissel.
Nem találtak összefüggést az alkohol típusától függően sem (bor, likőr, sör). Érdekes, hogy a refluxra legkevésbé a nagymennyiségű sört fogyasztók voltak hajlamosak, pedig teoretikus úton azt várnánk, hogy a gyomor nagyfokú tágulásának fokoznia kéne a záróizom ellazulását, a reflux kialakulását.
Ezek alapján az mondható, hogy bár az alkoholfogyasztás és a refluxbetegség között egyértelmű statisztikai összefüggés áll fenn, ennek pontos mechanizmusát nem ismerjük. Refluxos beteg esetén helyes az alkoholfogyasztástól, különösen a tömény formáktól való tartózkodást javasolni.
Ez is érdekelheti
(WEBBeteg, M. Zs.)
