• Hogyan mérhető a stresszszint?

        Szerző: Oxygen Medical - Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus

        A munkahelyi és magánéleti stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást a civilizált országokban, így Magyarországon is. A stressz, illetve az azzal való megküzdés képessége azonban szűrhető és a kimutatott veszélyeztetettség ellen célzott lépéseket lehet tenni - mondja Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus.

        Állandó készenlétben

        A stressz egy olyan belső vagy külső inger, mely vészreakciót indít el a szervezetben.  Ez a reakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Gyorsul a légzés, nő az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, és az adrenalin mellett zsírsavak is felszabadulnak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Vagyis a stressz önmagában nem betegség.

        Hirdetés

        A tartósan fennálló stresszes állapot azonban már annak tekinthető, hiszen az állandó készenlét megviseli a szervezetet, és az előbb említett paraméterek állandósulhatnak. Mindezek következtében gyengül az immunrendszer, a szervezet regenerálódó képessége és fertőzések, akár komolyabb megbetegedések alakulnak ki, és a szív- és érrendszeri eltéréseken kívül a pszichoszomatikus tünetek - szorongások, pánik, kényszerek, fóbia - is megjelenhetnek. Ez utóbbiak akár olyan súlyosak is lehetnek, hogy a szorongások talaján kialakuló pánikroham az infarktus tüneteit is produkálhatják.

        Szűrjük ki a stresszterhelést!

        Mivel az állandó stresszterhelés csaknem minden negyedik munkavállalót érinti Európában, nem meglepő, hogy egyes vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50–60 százaléka ennek tudható be. A stressz okozta egészségügyi problémák és a kimerültségből, motivációhiányból adódó csökkent gazdasági teljesítmény pedig hatalmas költséget jelentenek mind a cégek, mind a családok számára.

        Éppen ezért fontos, hogy egy rövid, 10 perces méréssel egyénileg határozzuk meg a stresszszintet, hiszen ez az adat lehetőséget ad az egészség megőrzésére és a teljesítőképesség növelésére is, egy megfelelően kidolgozott programmal. A stressz szintjét az egyik legegyszerűbben mérhető fizikális paraméterrel, a szív elektromos működésével, az EKG elemzésével mérhetjük, egy viszonylag bonyolult program segítségével. – ismerteti dr. Keresztényi Zoltán humánkineziológus.

        Az eredményként kapott úgynevezett szívfrekvencia-variablilitás közvetve információval szolgál a szimpatikus/paraszimpatikus idegrendszer állapotáról, így a stressz-feldolgozás szintjéről is.

        A megoldás az életmódban keresendő

        Jó hír, hogy a stresszkezelés tanulható és a stresszhatások remekül oldhatók rendszeres mozgással. Különösen a kardiomozgás az, amely nagy adag endorfint pumpál, egyfajta meditatív állapothoz vezet és jelentősen javít a kedélyen.

        A rendszeres mozgáson kívül életmódváltáskor elsősorban a kiegyensúlyozott és rendszeres életvitelre kell törekedni, amelyek bizonyos kiszámíthatóságot sugallnak. Érdemes elsajátítani különböző relaxációs gyakorlatokat is, amelyek beépíthetőek a mindennapokba. Ilyen lehet például az autogén tréning, az agykontroll, a meditáció, a relaxáció, a jóga.

        Ha nem sikerül megtennünk a megfelelő változtatásokat, számolhatunk azzal, hogy a tartós stressz előbb-utóbb fizikai megbetegedéseket is okoz.

        A poszttraumás stressz szindróma

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták. Ma már tudjuk, hogy egy közeli barát vagy családtag halála, vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Sőt a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják.

        A poszttraumás stressz szindróma

        (Oxygen Medical - Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus)

        Módosítva: 2020.03.27 19:03, Megjelenés: 2018.03.11 21:51
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Semmelweis Egyetem

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg.

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        Milyen hatással van testünkre a stressz?

        Az, hogy a stressz mekkora megterhelést jelent szervezetünknek és hogy milyen károkat okoz, leginkább attól függ, hogy rövid vagy hosszú távon vagyunk-e kitéve negatív hatásainak.

        A stressz következményei

        A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.

        A stressz elhízáshoz vezethet

        Ha Ön hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör.

        Stressz és magas vérnyomás - Együtt jár?

        Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.

        Amikor túl sok a stressz

        Ön is egy aktív ember? Akkor bizonyára tudja, mekkora örömet jelent a családdal és barátokkal töltött idő, egy új munkahelyi feladat vagy a bevásárlás. Néha mégis úgy érzi, hogy a fejére nőnek a teendők? Ismerje meg a határait, hogy a stressz ne keseríthesse meg a mindennapokat!

        Stressz és daganatok

        Napjainkban egymásnak teljesen ellentmondó kutatási eredmények és vélemények születtek arról, hogy a stressz előidézhet-e daganatos megbetegedést. Egyesek úgy vélik, hogy közvetlen kiváltó okként nem említhető a stressz a daganatos megbetegedések kialakulásában. Mások viszont úgy vélik, hogy hosszan tartó stressz előidézhet daganatos megbetegedést.

        A stressz, a szorongás fokozatosan uralkodik el vészhelyzetben is

        Az egész világot, így hazánkat is megrázó és kétségek, félelmek közt tartó koronavírus-járvány sokakban kínzó szorongást és stresszes állapotot idéz elő. Sokan tudatosan összpontosítanak a hírek, információk, kommunikációs napi híradások kiküszöbölésére. Ez az elutasító viselkedés nem feltétlenül helyes, hiszen az így gondolkodók ezzel alapvető, életmentő és megelőző tájékoztatástól tartják távol magukat.

        Stresszt okozhat a karácsonyi készülődés

        Az év végén egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberekre az ajándékvásárlás, a karácsonyfa- és díszbeszerzés, valamint a sütés-főzés miatt - mondta Kalamár Hajnalka pszichológus.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        A hurutos köhögés
        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?
        COVID-19 kisokos
        Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.
      • Orvos válaszol
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások