• Hogyan mérhető a stresszszint?

        Szerző: Oxygen Medical - Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus

        A munkahelyi és magánéleti stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást a civilizált országokban, így Magyarországon is. A stressz, illetve az azzal való megküzdés képessége azonban szűrhető és a kimutatott veszélyeztetettség ellen célzott lépéseket lehet tenni - mondja Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus.

        Állandó készenlétben

        A stressz egy olyan belső vagy külső inger, mely vészreakciót indít el a szervezetben.  Ez a reakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Gyorsul a légzés, nő az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, és az adrenalin mellett zsírsavak is felszabadulnak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Vagyis a stressz önmagában nem betegség.

        Hirdetés

        A tartósan fennálló stresszes állapot azonban már annak tekinthető, hiszen az állandó készenlét megviseli a szervezetet, és az előbb említett paraméterek állandósulhatnak. Mindezek következtében gyengül az immunrendszer, a szervezet regenerálódó képessége és fertőzések, akár komolyabb megbetegedések alakulnak ki, és a szív- és érrendszeri eltéréseken kívül a pszichoszomatikus tünetek - szorongások, pánik, kényszerek, fóbia - is megjelenhetnek. Ez utóbbiak akár olyan súlyosak is lehetnek, hogy a szorongások talaján kialakuló pánikroham az infarktus tüneteit is produkálhatják.

        Szűrjük ki a stresszterhelést!

        Mivel az állandó stresszterhelés csaknem minden negyedik munkavállalót érinti Európában, nem meglepő, hogy egyes vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50–60 százaléka ennek tudható be. A stressz okozta egészségügyi problémák és a kimerültségből, motivációhiányból adódó csökkent gazdasági teljesítmény pedig hatalmas költséget jelentenek mind a cégek, mind a családok számára.

        Éppen ezért fontos, hogy egy rövid, 10 perces méréssel egyénileg határozzuk meg a stresszszintet, hiszen ez az adat lehetőséget ad az egészség megőrzésére és a teljesítőképesség növelésére is, egy megfelelően kidolgozott programmal. A stressz szintjét az egyik legegyszerűbben mérhető fizikális paraméterrel, a szív elektromos működésével, az EKG elemzésével mérhetjük, egy viszonylag bonyolult program segítségével. – ismerteti dr. Keresztényi Zoltán humánkineziológus.

        Az eredményként kapott úgynevezett szívfrekvencia-variablilitás közvetve információval szolgál a szimpatikus/paraszimpatikus idegrendszer állapotáról, így a stressz-feldolgozás szintjéről is.

        A megoldás az életmódban keresendő

        Jó hír, hogy a stresszkezelés tanulható és a stresszhatások remekül oldhatók rendszeres mozgással. Különösen a kardiomozgás az, amely nagy adag endorfint pumpál, egyfajta meditatív állapothoz vezet és jelentősen javít a kedélyen.

        A rendszeres mozgáson kívül életmódváltáskor elsősorban a kiegyensúlyozott és rendszeres életvitelre kell törekedni, amelyek bizonyos kiszámíthatóságot sugallnak. Érdemes elsajátítani különböző relaxációs gyakorlatokat is, amelyek beépíthetőek a mindennapokba. Ilyen lehet például az autogén tréning, az agykontroll, a meditáció, a relaxáció, a jóga.

        Ha nem sikerül megtennünk a megfelelő változtatásokat, számolhatunk azzal, hogy a tartós stressz előbb-utóbb fizikai megbetegedéseket is okoz.

        A poszttraumás stressz szindróma

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták. Ma már tudjuk, hogy egy közeli barát vagy családtag halála, vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Sőt a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják.

        A poszttraumás stressz szindróma

        (Oxygen Medical - Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus)

        Módosítva: 2019.03.23 04:06, Megjelenés: 2018.03.11 21:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ön betartja?

        Ön betartja?

        Dr. Kónya Judit

        Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni. Tartsa be az adagolást.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        Stressz és betegség - A betegség stresszel jár

        Sok elhúzódó betegséggel ellentétben a megfázásból és az influenzából általában egy-két hét alatt fel lehet épülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez az időszak ne lenne stresszes.

        A stressz elhízáshoz vezethet

        Ha Ön hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör.

        Stressz és magas vérnyomás - Együtt jár?

        Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.

        A menedzserbetegség

        A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent.

        A nyaralás mint stresszforrás

        A mindennapos munka fáradtságát, a hétköznapok monotóniáját, a stressz folytonos nyomását, az állandósulni látszó energia-hiányt, valamilyen formában „orvosolni” kell. Ellenkező esetben könnyen komoly betegségek alakulhatnak ki.

        Milyen hatással van testünkre a stressz?

        Attól függ, hogy a stressz mekkora megterhelést jelent szervezetünknek és hogy milyen károkat okoz, hogy rövid vagy hosszú távon vagyunk-e kitéve negatív hatásainak.

        Egyszer fent, egyszer lent - avagy hogyan határozza meg hangulatunk a mindennapokat

        Mindennapjaink megélését és viselkedésünket alapjaiban szövi át a hangulatunk. Természetes jelenség, hogy amit az egyik nap vállrándítással intézünk el, azt egy másikon ingerülten vehetjük tudomásul.

        Munkahelyi stressz - Megalázás és kiközösítés

        Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját erőnkben, saját döntéseink helyességében.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA