A bulimia nervosa: Tünetek, kezelési lehetőségek

Medipress
megjelent:

A bulimia nervosa nevű étkezési zavar háromszor annyi nőt érint, mint férfit, és akár halálhoz is vezethet. A betegek falásrohamokkal küzdenek, melyet az elfogyasztott táplálék kiürítése követ. Hatalmas mennyiségű ételt tömnek magukba rövid idő alatt, majd nagyon drasztikus módszerekkel igyekeznek megszabadulni tőle. Bár tipikusan kamaszkorban kezdődik, bármilyen életkori csoportban találhatók bulimiások.

Bulimia nervosa - Jelek és tünetek

Több faktor is vezethet a bulimia kialakulásához. Az egyik ilyen a nyugati világ soványsággal kapcsolatos megszállottsága. Az American Journal of Public Health Researchers ehavi számában megjelent egy tanulmány, melyből kiderült, a fogyókúrával foglalkozó weboldalak több mint 80 százaléka „javaslatokat ad arra, miként legyen valaki étkezési zavaros.” A médiában is közkedvelt vékonyságőrület jelentősen befolyásolhatja az alacsony önértékelésű fiatalok, és a beilleszkedés miatt aggodalmaskodó kisebbségiek körében.

Drunkorexia - egy új táplálkozási zavar

Mindnyájan hallottunk már az anorexiáról, a bulimiáról, sőt talán még a manorexiáról is (az anorexia férfi változata). A legújabb betegség, amely azokat érinti, akik megpróbálnak kilóiktól szabadulni, a drunkorexia. A drunkorexia hátterében a fiatal nőkre nehezedő nyomás áll, mely elvárja, hogy adott alkalmakkor igyanak, ám maradjanak vonzók, karcsúak. Lényege, hogy a szilárd ételeket mellőzik, a szükséges kalóriamennyiséget alkohollal juttatják a szervezetbe.
Drunkorexia - egy új táplálkozási zavar

Genetikai adottságok is szerepet játszhatnak a zavar létrejöttében. Nő a kockázat abban az esetben, ha valakinek az anyja vagy lánytestvére is hasonló problémákkal küzd. Már fennálló pszichológiai elváltozások, mint az alacsony önértékelés, vagy a szigorú diétázás szintén növeli az esélyeket. Az anorexiásoktól eltérően a bulimiások általában normál súlyúak. A falási-önhánytatási rohamok általában akkor hatalmasodnak el rajtuk, ha egyedül vannak. Gyakran normál mennyiségű étel után is kiürítik magukból a táplálékot.

Bizonyos jelek és tünetek azonban felhívhatják a hozzátartozók és barátok figyelmét a bulimia jelenlétére. Érdemes odafigyelni a depresszióra, szorongásra, vagy ha evés után az illető gyakran látogatja a mellékhelyiséget.

Nem mindegyik bulimiás hánytatja magát, néhányan éhezéssel vagy kimerítő edzéssel ellensúlyozzák a falásrohamokat. A bulimia testi tünetei közé tartoznak a károsodott fogak, ínygyulladás, szájüregi sebek, rendszertelen menstruáció, abnormális bélműködés és szívritmus-zavar.

Diagnózis és vizsgálatok

A bulimia diagnózisát fizikális vizsgálat, vér-és vizeletteszt, valamint pszichológiai felmérés alapján lehet felállítani. Az orvos elrendelheti a szív, a tüdő és a csontok vizsgálatát is. A kézikönyv szerint bulimiásnak tekinthető az, akinél ismételt, kontrollálhatatlan falásrohamok jelentkeznek és háromhónapos periódus során legalább hetente kétszer meghányatja magát. Az önértékelést abnormálisan befolyásolja a testalkat és a testsúly.

Kezelések és gyógyszerek

Az anorexiához hasonlóan a bulimiát is nehéz kezelni, mivel a problémát részben a torzult énkép okozza. A gyógyult betegek is vissza-visszaeshetnek később. A kezelés kombinált jellegű, gyógyszerekből, táplálkozási tanácsadásból és támogatói terápiás csoportok látogatásából áll. Kognitítv viselkedésterápia és családterápia is szóba kerülhet. A kognitív viselkedésterápia során megtanulják, hogyan lehet felismerni a káros viselkedést és gondolatokat. A családterápia alkalmas a fiatalabb betegek kezelésére, vagy ha a kognitív terápia hatástalan.

Az anorexia (anorexia nervosa)

Az anorexia nervosa elnevezés valójában megtévesztő, mert szó szerint idegi eredetű étvágytalanságot jelent, noha a betegek - noha kórosan soványak - valójában nem vesztik el az étvágyukat. Az anorexia nervosa szórványos leírásai - művészekről, böjtölő szerzetesekről - már évszázadokkal korábban előfordulnak. Gull már 1873-ban leírta az anorexia hysterica kórképet, mely mára anorexia nervosa néven ismert. Kezdetben kizárólag a kórkép szervi hátterének vizsgálata állt előtérben, a tudomány mai állása szerint azonban az anorexia genetikailag is megalapozott betegség, de a kórkép hátterében elsősorban pszichológiai tényezők játszanak szerepet. Az anorexiás panaszok a serdülőkorral jelenhetnek meg, leggyakrabban 13-18 éves korban kezdődik, nőknél előfordulása tízszer gyakoribb.

A családterápia a testvérek és szülők támogatására épít, akik bátorítják a bulimiást a helyes táplálkozás kialakításában. Antidepresszánsok segíthetnek a depresszió és szorongás esetén. Dietetikus is irányíthatja a megfelelő étrend kialakítását. A túlsúlyos vagy alultáplált bulimiások részére programokat dolgoznak ki a normál testsúly visszanyerésére. Előfordulhat, hogy kórházi kezelésre van szükség, különösen szövődmények esetén. A kezelés megoldható fekvő-és járóbetegként is. A jóga is hasznos lehet a kiváltó okok, mint például a stressz mérséklésében, bár ebben a témakörben még nem született túl sok tanulmány.

Tippek az aggódó szülőknek és barátoknak

Ha a szülők és barátok azt látják, hogy szerettük túl sokat edz, feleslegesen hashajtókat és fogyókúrás szereket szed, furcsán táplálkozik, vagy a testalkatára panaszkodik, próbálják megbeszélni aggodalmaikat az illetővel. Ne mondják neki, hogy segítségre van szüksége, mert ilyenkor általában ellenállásba ütköznek. Ajánlják fel, hogy segítenek orvost vagy tanácsadót keresni. A szülők beszélhetnek tinédzser gyermekeiknek a falásrohamok és hánytatás veszélyeiről, és megkérdezhetik, miként segíthetnek csökkenteni ezek kiváltó okait.

Olvasson bővebben a WEBBetegen a bulimiáról

Medipress

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.