Pszichés betegségek
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.
A traumatikus élményekkel nehéz megküzdeni, s míg egyesek maguktól felépülnek az őket ért sokkból, mások számára annak utóhatási sokkal fájdalmasabbak, és mindenképpen megváltoznak a történtek hatására, noha ez nem mindig érzékelhető azonnal. Egyeseken azonnal észrevehető a traumatikus stressz hatása, mások erősen tartják magukat, próbálják magukban elnyomni az őket ért szörnyűségeket.
Egy traumatikus esemény után érzett érzelmek széles skálán mozognak, s leginkább a szélsőséges félelem vagy tehetetlenség érzése jellemző, ezek állandóan ismétlődnek, s ez nagymértékben zavarja a normális, mindennapi életet. A szenvedő fél üresnek, zsibbadtnak érezheti magát, akit az őt ért stressz kirekeszt a körülötte lévők életéből, állandó gyász vagy bűntudat gyötri.
Gyakori az úgynevezett flashback jelenség, mikor az érintett újból és újból átéli az eseményeket, vagy tolakodó emlékek formájában az átélt, borzalmas emlékek jelenetei akár a legegyszerűbb dolgok hatására asszociatívan kísértenek, éjszakánként pedig rémálmok formájában törnek elő. Teljesen normális – legyen szó felnőttről vagy gyerekről – ha még hónapokkal a sokkoló események után is szomorúságot, félelmet, hangulatingadozást tapasztal. Fontos azonban tudni, hogy a tragikus események nem csak az érintett személyt, hanem annak egész családját, mikroközösségét érinti.
Fontos, hogy az érintettek megoszthassák az eseményekkel kapcsolatos gondolataikat, érzelmeiket. Szakértők szerint kritikusan fontos a feldolgozás szempontjából, hogy az eseményekről 72 órán belül beszéljen a sérült – ez biztosíthatja, hogy ne legyen a traumának állandó pszichológiai következménye.
Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket biztosítani kell róla, hogy az érzéseiket elfogadják és megértik, s ezeket az érzéseket nem szabad sem elítélni, sem büntetni. Egy traumatikus esemény lelki hatásai nem múlnak el a testi sérüléssel, és az idő sem jelent gyógyírt. Vannak azonban bizonyos lépések, melyek segítik a gyógyulást.
Pszichoterápia: a gyógyító szavak |
A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg. Bővebben a pszichoterápiáról>> |
Egyikünk sincs felkészülve arra, hogyan dolgozza fel a traumatikus eseményeket, ám az érzelmi és fizikai tünetek felismerése sokat segít a gyógyulásban. A leggyakoribb, traumatikus eseményt követő stressz-reakciók a következők:
A poszttraumás stressz szindróma |
A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták. Ma már tudjuk, hogy egy közeli barát vagy családtag halála, vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Sőt a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják. A poszttraumás stressz szindróma>> |
Noha valószínű, hogy sok tünet közvetlenül a traumatikus esemény után jelentkezik, a legtöbb esetben pár hét múlva alábbhagynak. Amennyiben a tünetek nem enyhülnek, és többször is ismétlődnek, poszt-traumás stressz reakcióról beszélünk.
A tünetek aggodalomra adnak okot, ha zavarják a szokásos tevékenységet, a viselkedésváltozás jelentős, vagy ha több mint két hétig tartanak. Forduljon orvoshoz minden újonnan jelentkező fizikai tünettel. Amennyiben nem tud szabadulni a pánik, bűntudat, depresszió vagy stressz érzésétől, vagy ezek extrémek vagy hosszan tartóak, esetleg öngyilkossági gondolatai vannak, kérje pszichológus segítségét!
Segítsen! - A másokon való segítés fontos része a gyógyulási folyamatnak. Pozitív érzéseket ébreszt, illetve segít abban, hogy fontosnak érezze magát. A másoknak való segítés mellett azonban fontos, hogy a saját érzéseivel is foglalkozzon, ne hárítsa azokat.
Mozogjon! – A rendszeres testmozgás jelentősen növeli a stressz reakciókkal szembeni ellenállást, illetve enyhíti a stressz tüneteit.
Táplálkozás – Kutatások bizonyítják, hogy a zsírok, cukor, koffein, alkohol és dohányzás csökkentése növeli a stresszel szembeni ellenállást, és segíti a gyógyulást.
Megfelelő alvás – Lehetőleg ne akkor szundítson, mikor normális esetben ébren kéne lennie. Feküdjön le, mikor álmos, vagy mikor általában ágyba szokott menni, és ébredjen akkor, mikor egyébként szokott, anélkül, hogy visszaszundítana!
Időbeosztás – Próbáljon megfelelni annyi szokásos kötelezettségének, amennyinek csak lehetséges! Ne vonja ki magát hosszabb időre, de kerülje azt is, hogy a stressz érzelmi hatásaival való szembenézés helyett a munkába vesse magát!
Beszélje ki! – A barátok támogató kapcsolata nagyon sokat segít. Beszélje meg velük az érzéseit, aggodalmait, de legjobb, ha olyannal tudja megosztani mindezt, aki átélt már hasonlókat. Ne féljen nyíltan kimondani, mire van szüksége- így elkerülhető, hogy félreértsék az igényeit.
Adjon időt magának a magányra, megbocsátásra! – A gyász időt vesz igénybe, de az önmagának és másoknak való megbocsátás fontos lépés a gyógyulásban!
(WEBBeteg – CS. K.)
Száraz, hámló bőr
Dr. Lesznyák JuditMik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?
Szájüregi gyulladások
Szponzorált tartalomAz orvosi zsályás gél hatásos afták és szájüregi gyulladások kezelésében. (x)
Az elhanyagolt gyermekek közül négyszer többen szenvednek mentális betegségekben
Azt eddig is tudtuk, hogy az agresszív felnőttek viselkedése többnyire a gyermekkorukra vezethető vissza. (Ezért is hivatkoznak oly sokan a bíróságon arra, hogy nehéz gyermekkoruk volt.) Ennél pontosabb vizsgálatról olvastunk a Medicalxpressben.
A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?
A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.
Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív
A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát, és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat.
Szakítás utáni kilátástalanság - A pszichológus válaszol
Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.
Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya
A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.
Perfekcionizmus, maximalizmus: A gyakorlás segít leküzdeni
Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért sokszor nem készülnek el időben feladataikkal. Az önmagukkal és másokkal szembeni teljesíthetetlen elvárásaik miatt állandóan elégedetlenek.
Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?
Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.
"Pszichés függés a gyerekhez?" - A pszichiáter válaszol
"Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban ragaszkodik az egyetlen fiához." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!