• Hogyan lehet megbirkózni a traumatikus élményekkel?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

        Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.

        A traumatikus élményekkel nehéz megküzdeni, s míg egyesek maguktól felépülnek az őket ért sokkból, mások számára annak utóhatási sokkal fájdalmasabbak, és mindenképpen megváltoznak a történtek hatására, noha ez nem mindig érzékelhető azonnal.  Egyeseken azonnal észrevehető a traumatikus stressz hatása, mások erősen tartják magukat, próbálják magukban elnyomni az őket ért szörnyűségeket.

        Egy traumatikus esemény után érzett érzelmek széles skálán mozognak, s leginkább a szélsőséges félelem vagy tehetetlenség érzése jellemző, ezek állandóan ismétlődnek, s ez nagymértékben zavarja a normális, mindennapi életet. A szenvedő fél üresnek, zsibbadtnak érezheti magát, akit az őt ért stressz kirekeszt a körülötte lévők életéből, állandó gyász vagy bűntudat gyötri.

        Hirdetés

        Gyakori az úgynevezett flashback jelenség, mikor az érintett újból és újból átéli az eseményeket, vagy tolakodó emlékek formájában az átélt, borzalmas emlékek jelenetei akár a legegyszerűbb dolgok hatására asszociatívan kísértenek, éjszakánként pedig rémálmok formájában törnek elő. Teljesen normális – legyen szó felnőttről vagy gyerekről – ha még hónapokkal a sokkoló események után is szomorúságot, félelmet, hangulatingadozást tapasztal. Fontos azonban tudni, hogy a tragikus események nem csak az érintett személyt, hanem annak egész családját, mikroközösségét érinti.

        Fontos, hogy az érintettek megoszthassák az eseményekkel kapcsolatos gondolataikat, érzelmeiket. Szakértők szerint kritikusan fontos a feldolgozás szempontjából, hogy az eseményekről 72 órán belül beszéljen a sérült – ez biztosíthatja, hogy ne legyen a traumának állandó pszichológiai következménye.

        Mind a gyermekeket, mind a felnőtteket biztosítani kell róla, hogy az érzéseiket elfogadják és megértik, s ezeket az érzéseket nem szabad sem elítélni, sem büntetni. Egy traumatikus esemény lelki hatásai nem múlnak el a testi sérüléssel, és az idő sem jelent gyógyírt. Vannak azonban bizonyos lépések, melyek segítik a gyógyulást.

        A traumát átéltek és családtagjaik számára

        • Szánjon időt arra, hogy beszéljen az eseményekről, s ha lehet, leginkább akkor, mikor a traumával kapcsolatos gondolatai, érzései feltörnek Önben.
        • Olyan emberekkel beszélgessen, akik törődnek Önnel, akiknek fontos!
        • Lépjen kapcsolatba a barátaival azonnal, ha úgy érzi, a segítségükre, lelki támogatásukra van szüksége!
        • Lehetőleg minél többet legyen együtt valakivel a nap folyamán!
        • Amennyire csak lehetséges és képes rá, próbálja meg folytatni a szokásos napi rutinját!
        • Fontos, hogy több időt töltsön együtt a gyerekekkel lefekvés előtt.
        • A traumatikus események érintettjeinek legtöbbjét egyfajta bűntudat is gyötri, de ezeknek az érzelmeknek, gondolatmeneteknek a meghallgatása sokkal fontosabb, mint meggyőzni őket arról, hogy nincs okuk így érezni!

        A barátok számára

        •   Pszichoterápia: a gyógyító szavak


          A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg. Bővebben a pszichoterápiáról>>
          Hallgassa figyelmesen barátját, s kérdezze meg, szeretné-e hallani az Ön tanácsát! Ne vegye magára a traumától szenvedő haragját vagy egyéb negatív érzését!
        • Mutassa ki, hogy megérti őt és érdekli, hogyan érez. Ajánlja fel segítségét, illetve hogy bármikor meghallgatja őt!
        • Amikor csak tud, legyen együtt sokktól szenvedő barátjával! Ne hanyagolják az addigi rendszeres tevékenységeiket – ez segít elterelni a figyelmét az eseményekről - , de fogadja el, ha barátja időnként magányra vágyik!

        Érzelmi következmények

        Egyikünk sincs felkészülve arra, hogyan dolgozza fel a traumatikus eseményeket, ám az érzelmi és fizikai tünetek felismerése sokat segít a gyógyulásban. A leggyakoribb, traumatikus eseményt követő stressz-reakciók a következők:

        •   A poszttraumás stressz szindróma


          A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták. Ma már tudjuk, hogy egy közeli barát vagy családtag halála, vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Sőt a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják.
          A poszttraumás stressz szindróma>>
           flashback
        • tolakodó emlékek
        • alvászavar
        • ingerlékenység
        • koncentrációs zavar
        • fejfájás, hasfájás, emésztési zavar
        • szorongás, túlzott aggodalom a biztonság kérdésében
        • pánikroham, sírásroham
        • gyermekeknél ismételt ágybavizelés, vagy éretlenebb viselkedés
        • kerülő magatartás – minden olyan személy, hely, dolog elkerülése, ami a traumára emlékeztethet, vagy kiválthatja az azzal kapcsolatos nyomasztó érzéseket
        • érzelmi kiüresedés – a traumatizált személy úgy érzi, semmit nem érez, így nem tud nevetni vagy sírni
        • elidegenedés – másokkal való kommunikáció nehézsége, fizikai intimitásra való képtelenség
        • alkoholba, drogokba vagy evésbe való menekülés
        • depresszió és traumatikus gyász – a tünetek közé tartozik a negativitás, értéktelenség érzése, elsöprő fáradtság
        • bűntudat és önvád
        • csökkent önbecsülés és önbizalomvesztés

        Noha valószínű, hogy sok tünet közvetlenül a traumatikus esemény után jelentkezik, a legtöbb esetben pár hét múlva alábbhagynak. Amennyiben a tünetek nem enyhülnek, és többször is ismétlődnek, poszt-traumás stressz reakcióról beszélünk.

        Milyen lépéseket kell megtennie, ha a tünetek jelentősek?

        A tünetek aggodalomra adnak okot, ha zavarják a szokásos tevékenységet, a viselkedésváltozás jelentős, vagy ha több mint két hétig tartanak. Forduljon orvoshoz minden újonnan jelentkező fizikai tünettel. Amennyiben nem tud szabadulni a pánik, bűntudat, depresszió vagy stressz érzésétől, vagy ezek extrémek vagy hosszan tartóak, esetleg öngyilkossági gondolatai vannak, kérje pszichológus segítségét!

        További hasznos tanácsok

        Segítsen!  - A másokon való segítés fontos része a gyógyulási folyamatnak. Pozitív érzéseket ébreszt, illetve segít abban, hogy fontosnak érezze magát. A másoknak való segítés mellett azonban fontos, hogy a saját érzéseivel is foglalkozzon, ne hárítsa azokat.

        Mozogjon! – A rendszeres testmozgás jelentősen növeli a stressz reakciókkal szembeni ellenállást, illetve enyhíti a stressz tüneteit.

        Táplálkozás – Kutatások bizonyítják, hogy a zsírok, cukor, koffein, alkohol és dohányzás csökkentése növeli a stresszel szembeni ellenállást, és segíti a gyógyulást.

        Megfelelő alvás – Lehetőleg ne akkor szundítson, mikor normális esetben ébren kéne lennie. Feküdjön le, mikor álmos, vagy mikor általában ágyba szokott menni, és ébredjen akkor, mikor egyébként szokott, anélkül, hogy visszaszundítana!

        Időbeosztás – Próbáljon megfelelni annyi szokásos kötelezettségének, amennyinek csak lehetséges! Ne vonja ki magát hosszabb időre, de kerülje azt is, hogy a stressz érzelmi hatásaival való szembenézés helyett a munkába vesse magát!

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Beszélje ki! – A barátok támogató kapcsolata nagyon sokat segít. Beszélje meg velük az érzéseit, aggodalmait, de legjobb, ha olyannal tudja megosztani mindezt, aki átélt már hasonlókat. Ne féljen nyíltan kimondani, mire van szüksége- így elkerülhető, hogy félreértsék az igényeit.

        Adjon időt magának a magányra, megbocsátásra! – A gyász időt vesz igénybe, de az önmagának és másoknak való megbocsátás fontos lépés a gyógyulásban!

        (WEBBeteg – CS. K.)

        Módosítva: 2012.11.10 19:41, Megjelenés: 2012.11.10 19:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        A férfi inkontinencia

        A férfi inkontinencia

        Cs. K., fordító

        Tévhit, hogy a vizelettartási probléma csupán a nőket érinti.

        Az egyedülálló szülők bátran érezzék magukat hősöknek

        Amikor gyerekek voltunk, azt hittük, a világ legtermészetesebb helyzete, hogy édesanyánk reggeltől estig dolgozik, munka után két nagy szatyorral baktat a negyedik emeletre, megfőzi a vacsorát, elmosogat, rendet tesz, vasal, a leckét is kikérdezi, és a frizurája, a külleme is mindig ápolt. Sőt, azt is elnézte, hogy apánk egyre gyakrabban kimaradozott vagy alkoholos állapotban tért haza, netán titkos viszonyt folytatott, míg őt naponta porig alázta, hozzánk pedig parányi türelme sem volt.

        ADHD: gyakoribbak a munkahelyi és párkapcsolati problémák

        A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van - figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

        Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív

        A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát, és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat.

        Szakítás utáni kilátástalanság - A pszichológus válaszol

        Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.

        Perfekcionizmus, maximalizmus: A gyakorlás segít leküzdeni

        Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért sokszor nem készülnek el időben feladataikkal. Az önmagukkal és másokkal szembeni teljesíthetetlen elvárásaik miatt állandóan elégedetlenek.

        Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

        Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

        "Pszichés függés a gyerekhez?" - A pszichiáter válaszol

        "Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban ragaszkodik az egyetlen fiához." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.